Szerző: Gulyás Judit

A gyermekekről készült képek elkészítéséhez és felhasználásához is szükséges a szülő előzetes tájékoztatása és hozzájárulása – hogyan fest ez a gyakorlatban?

A tetvesség felderítésére irányuló vizsgálat nem sértheti a gyermekek emberi méltósághoz való jogát, továbbá a személyes (egészségügyi) adataik védelméhez való jogot és nem eredményezhet embertelen, megalázó bánásmódot.

Jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a szülő hang- ill. videófelvételt készítsen a gyermekeiről, azonban morális-etikai szempontból az kifogásolható, ha ezek a felvételek – a gyermeket mintegy felhasználva – bizonyítási célból készülnek.

Mi a teendő szülőként akkor, ha a család egy másik tagja úgy oszt meg képeket a gyerekünkről, hogy mi azzal nem értünk egyet? Milyen jogszabályok vonatkoznak a posztolásra, és milyen lehetőségeink vannak ilyen esetekben?

Vannak olyan helyzetek, melyekben az iskolaváltás szükséges, elkerülhetetlen vagy kívánatos – egy konkrét példán keresztül válaszolunk a téma kapcsán felmerülő esetleges kérdésekre.

Jogi szempontból jogellenes gyermekelvitelnek számíthat, ha a szülő a másik szülő beleegyezése nélkül, gyermekével együtt másik országba költözik – tudd meg, hogyan érvényesíthető a gyermek legfőbb érdeke egy ilyen folyamatban.

Sok esetben még a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak (tanárok, védőnők, háziorvosok, pszichológusok, stb.) sem mindig tudják pontosan, mikor, mit, hogyan és kinek kell jelezni.

Mit tehet egy szülő, ha a gyerekét veszélyben érzi – például egy ismeretlen zaklatja az iskolából haza vezető úton..? Egy konkrét, jogi eseten keresztül mutatjuk be a lehetséges megoldásokat.

A gyermekjogi megközelítés szerint a sport elsősorban örömforrás, és a gyermek életkori/fejlődési szükségleteire reflektál. A gyakorlatban azonban ez nem mindig teljesül – mit tehet ilyenkor a szülő?

A Gyermekjogi Követek tavasztól kezdve részt vettek a Lanzarote egyezményhez tartozó 2018-as jelentéstételben. A követek a bizottság által megfogalmazott kérdések mentén összefoglalták, mit gondolnak a szexting és az iskola szerepéről. Ismerjétek meg, hogyan dolgoztak a gyerekek a jelentés elkészítésén.

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Az ő véleményükre kíváncsi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. Az online kérdőívet 2019. március végéig tölthetik ki a fiatalok, és csatlakozhatnak a kampányhoz is.

Gyermekjogi Követeink kíváncsiak voltak, hogy különbözik-e a diákok véleménye az erőszakról, ha a társaik előtt kérdezik meg őket vagy ha Instán titkosan tudnak válaszolni? Ismerjétek meg Botos Viktória és Sarang Nikoletta Gyermekjogi Követeink felmérésének eredményeit.