Mit jelent a gyerekrészvétel?

gyerekrészvétel

Hintalovon

2022.10.14.

Te megkérdezed a gyerekek véleményét, ha őket érintő kérdésben döntesz? Ha igen, azt figyelembe is veszed? Hány éves kortól van joguk a gyerekeknek részt venni a döntésekben? Hogyan érdemes bevonni a gyerekeket, és hogyan kerülhetjük el, hogy ne terheljük őket a döntéshozatallal, illetve ne ruházzuk át a felelősséget, miközben döntéshelyzetbe hozzuk őket? Mi választja el a gyerekek használatát a valódi részvételüktől? Gyermekjogi szempontból mi oké és mi nem oké? Tudj meg többet a gyerekrészvételről.

Mit jelent a gyerekrészvétel?

A gyerekrészvétel kifejezés arra a jogra utal, hogy a gyerekek részt vehetnek az őket érintő kérdésekben. Kifejezhetik a véleményüket, és azt figyelembe is kell venni. Ez egy alapelv, amely hangsúlyozza, hogy a gyerekek kompetensek a róluk szóló döntések meghozatalában, és fontos szerepük van a fejlődésükben és a védelmükben. A gyermekrészvétel jogát az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke mondja ki. 

A gyerekek bevonása és a véleményükre való odafigyelés akkor is fontos, ha egyetlen gyerekről van szó, például iskolaválasztásnál, válásnál vagy egy egészségügyi döntésnél. De akkor is fontos, ha a gyerekek csoportja áll ki a véleménye mellett, pl. diákönkormányzat vagy diáktüntetések formájában.

A gyerekek részvételi joga minden gyerekre vonatkozik, akkor is, ha koruknál vagy képességeiknél fogva még nem képesek szavakkal kifejezni azt (pl. a csecsemők), és akkor is, ha valaki olyan személyiség, hogy nem szeret vagy nehéz felszólalnia. 

Mi nem gyerekrészvétel?

Ha a gyereket eszközként, díszletként használják (például politikai kampányokhoz vagy reklámokhoz, YouTube-videókhoz) vagy ha a szerepük látszólagos (például létrehoztak egy diáktanácsot, de nincs valódi párbeszéd velük). Az érdemi részvétel feltétele, hogy tájékoztatáson alapuljon, önkéntes legyen, jelentőségteljes és számukra releváns dologról szóljon, és megfelelő idő, tér és támogatás álljon a gyerekek rendelkezésére.

Mikor érvényesül a gyerekek részvételi joga?

  • Ha a gyerekeket egy biztonságos és elfogadó környezet segíti abban, hogy szabadon kifejezhessék a véleményüket. 
  • Ha megfelelő információt kapnak és segítik őket a véleményük kifejezésében, a saját hangjuk megtalálásában.
  • Ha figyelmet kap a gyerekek véleménye, és eljut azokhoz, akiknek szólnak.
  • Ha a gyerekek véleményét komolyan veszik, és adott esetben aszerint cselekednek.

Mit jelent ez pontosan?

Teret kapnak a gyerekek, egy biztonságos és elfogadó légkör veszi őket körül, ahol szabadon véleményt alkothatnak és szabadon megoszthatják azt másokkal 

Egy elfogadó, biztonságos közegben a gyerekek úgy érzik, hogy szabadon kifejezhetik a véleményüket, nem fogják amiatt kinézni, elítélni őket, és nem kell tartaniuk a következményektől. A felnőttek feladata, hogy olyan légkört alakítsanak ki, ahol a gyerekek saját véleményt formálhatnak, és könnyen, őszintén megnyílhatnak a felnőttek és a társaik előtt. A felnőtteknek törekedniük kell arra, hogy a gyerekek véleményét megismerjék, és megfelelő időt és helyet biztosítsanak a gyerekeknek, hogy kérdezzenek, hogy megoszthassák a véleményüket, érzéseiket. Fontos, hogy minden gyereknek lehetősége legyen a véleményét kifejezni, életkorától, hátterétől függetlenül. 

Hangot kapnak a gyerekek, és segítik őket a véleményük kifejezésében

Ahhoz, hogy valaki kialakíthassa a saját véleményét, alapvető, hogy megfelelő információhoz jusson. A felnőtteknek segíteni kell a gyerekek tájékozódását. Fontos, hogy a gyerekek szabadon dönthessenek arról, hogy szeretnék-e elmondani a véleményüket. Az önkéntesség feltételezi, hogy nem külső nyomásra dönt így egy gyerek, hiszen a részvétel egy jog és nem kötelezettség. Választhatja azt is, hogy egy adott helyzetben nem, részben vagy más módon fejti ki a véleményét. A véleménynyilvánításnak számos formája lehet, nem csak szóbeli. A gyerekeket segíteni kell abban, hogy megtalálják, hogy az adott helyzetben hogyan tudják komfortos, biztonságos és önazonos módon kifejezni magukat. Ez történhet egyénileg vagy közösen, szóban vagy írásban, de rajzzal, játékkal, mozgással vagy más művészeti formák által, de akár azzal is, hogy csendben maradnak.

Véleményük eljut azokhoz, akikhez szólnak, és odafigyelnek rá

Nem elég, hogy a gyerekek szabadon véleményt formálhatnak és kifejezik azt, ha az nem kap figyelmet és nem jut el azokhoz, akiknek szól. A véleménynyilvánítás feltételezi, hogy a gyerekek véleményét meghallgatják és odafigyelnek rá. Ugyanakkor többet jelent egy egyszerű meghallgatásnál is. Aktív figyelmet és olykor cselekvést kíván a hallgatóságtól.  A felnőttek felelőssége, hogy segítsenek közvetíteni és kihangosítani a gyerekek véleményét, és tegyenek érte, hogy eljuthasson azokhoz, akiknek szól. Fontos, hogy a gyerekek tudják, mi történik a véleményükkel. Segíteni kell őket, hogy értsék, kik szereznek arról tudomást, kinek továbbítják, hol és hogyan jelenik meg, és ki lesz az adott kérdésben a döntéshozó.

Számít a véleményük, azt figyelembe veszik a döntéseknél

A gyerekek véleményét komolyan kell venni, és meg kell fontolni. Tisztelni kell a gyerekek véleményét, és mérlegelni kell a szempontjaikat. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül a gyermek véleménye szerint is kell dönteni, vagy kezdeményezéseiket meg kell valósítani. Fontos azonban, hogy a döntéshozatal folyamata számukra is átlátható legyen. Tudniuk kell, hogy mi alapján hoztuk meg a döntésünket, és hogy miért, vagy esetleg miért nem vettük figyelembe a véleményüket. Ehhez hozzátartozik az egész folyamat átláthatósága, hogy mindig tudják a gyerekek, hogy mi fog történni velük és a véleményükkel.

Ezt a 4 dimenziót Lundy (2007) írta le, melynek gyakorlati jelentőségéről érdemes tovább olvasni, például itt.

Van olyan jogszabály, amelyik ezt biztosítja?

Az ENSZ Gyermekjogi egyezményének 12. cikke kimondja, hogy a gyerekek számára biztosítani kell a jogot, hogy minden őket érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassák a véleményüket. A gyerekek véleményét – figyelemmel korukra és érettségi fokukra – kellő mértékben kell tekintetbe venni. Maga a „részvétel” kifejezés ugyan nem szerepel a dokumentumban, de a polgári jogok alapja (a véleménynyilvánításhoz és a szólásszabadsághoz, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, az egyesüléshez- gyülekezéshez, a magánélethez, a tájékoztatáshoz való jog igen; 12–17. cikkek), és fontos alapelv annak megközelítéséhez is, hogy hogyan kell biztosítani a gyerekek védelmét és miképpen garantálható a gyerekekről való gondoskodás.

Ez azt jelenti, hogy az lesz, amit a gyerekek akarnak?

A gyerekek részvétele nem azt jelenti, hogy a gyerekek véleménye szerint kell dönteni. A lényeg az, hogy a véleményüket figyelembe vegyék, és a gyerekek számára is egyértelmű legyen, hogy mi a szerepük.

A gyerekek eltérő befolyással lehetnek a különböző döntésekre. Néha a véleményük tájékoztató jellegű, máskor a felnőttek és a gyerekek közösen gondolkodnak, majd együtt hoznak döntéseket. Partneri viszony és szorosabb együttműködés is kialakulhat közöttük.  Egyes esetekben viszont a gyerekek döntenek, ők kezdeményeznek és kérik a felnőttek segítségét.

A részvétel szintjeiről számos felosztás és modell létezik, amelyek közül Hart (1992), Lansdown (2011), Shier (2001) vagy Thomas (2000) modelljét is érdemes megismerni. A szakértők is hangsúlyozzák, hogy a részvétel minősége nem azon múlik, hogy a gyerekek milyen szerephez jutnak a döntésben. Egyik verzió sem jobb a másiknál. A gyerekek optimális szerepe nagyban függ az érintettségüktől, az életkoruktól, a fejlettségüktől és a szándékuktól. A legfontosabb a választás lehetősége és a törekvés, hogy a képességeiknek megfelelő legmagasabb szinten vállalhassanak szerepet a döntésekben. Roger Hart lépcső-modelljéről itt érhető el egy magyar nyelvű összefoglaló.

Mire van szükség ahhoz, hogy a gyerekek érdemben és biztonságosan tudjanak részt venni az őket érintő kérdésekben?

A gyerekek érdemi és biztonságos részvétele nem a gyerekek képességén, hanem a felnőttek hozzáállásán múlik. Szükség van:

  • Tájékoztatásra és átláthatóságra: A gyerekeket tájékoztatni kell a jogaikról és a részvételük folyamatáról, biztosítva annak átláthatóságát.
  • Önkéntes döntésre: A gyerekek részvételének önkéntesnek kell lennie. A gyermekek bármikor dönthetnek úgy, hogy nem folytatják a részvételt.
  • Tiszteletre: A gyerekeket és nézeteiket meg kell hallgatni, tiszteletben kell tartani, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kezdeményezzenek. A gyerekeket az együttműködés során egyenlő félként kell kezelni.
  • A gyerekek tudására, érdeklődésére épülő, releváns kérdésekre: A gyerekeket a számukra releváns kérdésekben kell meghallgatni, ahol képességeikre és tudásukra támaszkodva fejezhetik ki a véleményüket. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy kiválaszthassák a számukra lényeges problémákat. 
  • Gyerekbarát működésre: Megfelelő időt, teret és erőforrást kell biztosítani annak érdekében, hogy a gyerekek a lehető legbiztonságosabb, számukra komfortos módon tudjanak véleményt mondani. 
  • Elfogadásra és a sérülékeny csoportok bevonására: Minden gyermeknek lehetőséget kell biztosítani a részvételre, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Tenni kell azért, hogy azoknak a véleménye is figyelmet kapjon, akik esetében az nehezebben megismerhető vagy elérhető.
  • Felkészítésre, képzésre: Segíteni kell, hogy a gyerekek gyakorolhassák és fejleszthessék a részvételükhöz szükséges készségeket, és magabiztosan tudjanak abban részt venni.
  • Biztonságra és a kockázatok értékelésére: Minden esetben a gyerekek védelme az első. Ezért a felnőttek felelősek elsősorban.
  • Visszajelzésre és elszámoltathatóságra: Tájékoztatni kell a gyerekeket arról, hogyan értelmezik és használják fel a nézeteiket.

A fenti alapelveket az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (2009) fogalmazta meg mint a gyerekek biztonságos és valódi részvételének feltételeit. A kritériumokról szóló kiadványunk itt érhető el a gyerekek, itt pedig a felnőttek számára. A gyerekrészvétel formáiról itt lehet olvasni.

Miért fontos a gyerekek bevonása az őket érintő döntésekbe?

A gyerekek képesek arra, hogy az őket érintő kérdésekhez érdemben hozzátegyenek, és ahogy bemutattuk, joguk is van rá. De gyakorlati oldalról is számos pozitív hatása van a gyerekek bevonásának, véleményük figyelembevételének. 

Hasznos a gyerekeknek

  • Segíti a gyerekek fejlődését: növeli a hatékonyságérzetüket, motivációjukat, önértékelésüket, fejleszti a társas készségeiket (pl. együttműködés, kommunikáció) és kognitív készségeket (pl. tervezés, gondolkozás, döntéshozatal). 
  • Segíti a kapcsolataikat: erősíti a felnőttekkel és a kortársakkal való viszonyukat, megtanulnak tiszteletet tanúsítani mások iránt, hiszen ők is tiszteletet tapasztalnak saját maguk irányában.
  • Segít elfogadni a társas szabályokat és döntéseket, növeli a gyerekek felelősségvállalását, rugalmas megküzdését, és csökkenti a stresszt.
  • Felkészíti őket az önálló, felelős döntésekre felnőttkorban.

Hasznos az adott közösségnek és a társadalomnak

  • Jobb döntésekhez, újszerű megoldásokhoz vezet, hiszen saját életüket, problémáikat, szükségleteiket a gyerekek ismerik a legjobban. Azok a döntések, amelyekben helyet kap a gyerekek nézőpontja, relevánsabbak, hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lesznek.
  • Erősíti a gyerekekkel való kapcsolatot, építi a bizalmat és a közösség gyermekközpontú hírnevét. Hitelesebben képviselhetőek a gyerekeknek vagy a gyerekekről szóló üzenetek és termékek, és a közösség számára is motiváló, ha új nézőpontokat ismerhetnek meg.
  • Erősíti a demokráciát, a szolidaritást, a társadalmi felelősségvállalást és érzékenységet, megtanulják tisztelni a különbözőséget, mások véleményét, és ez befolyásolja a hatalomhoz való viszonyukat is.

Hivatkozások

Hart, R. A. (1992). Children’s participation: From tokenism to citizenship. UNICEF, International child development centre.

Lansdown, G. (2011). Every Child’s Right to be Heard. A Resource Guide on the UN Committee on the Rights of the Child General Comment No 12. Save the Children UK. 

Lundy, L. (2007). ‘Voice’ is not enough: Conceptualising Article 12 of the United Nations Convention on the Rights of the Child. British Educational Research Journal, 33(6), 927–942. https://doi.org/10.1080/01411920701657033Shier, H. (2001). Pathways to participation: Openings, opportunities and obligations. Children & Society, 15(2), 107–117. https://doi.org/10.1002/chi.617

 

 

További tartalmak a témában

Nincs kapcsolódó tartalom.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Ajánlás iskolaőröknek, intézményvezetőknek

Hogyan tudnak partneri viszonyt kialakítani és együttműködni az iskolaőrök és intézményvezetők a gyerekek és a felnőttek biztonsága érdekében? Ha kiváncsi vagy ajánlásunkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

MInden gyereknek joga van a suliban

Minden gyereknek joga van a suliban …

Mit jelentenek a gyerekjogok az iskolában? Lehet-e enni a tanórán? Ki mehet-e a gyerek pisilni óra közben? Ha kíváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Gyerekjogi ábécé

Gyerekjogi ábécé

Mit jelentenek a gyerekjogok az iskolában? Lehet-e enni a tanórán? Ki mehet-e a gyerek pisilni óra közben? Ha kíváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart