Miért jelezz, ha egy gyermek bajban van?

Sok esetben még a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak (tanárok, védőnők, háziorvosok, pszichológusok, stb.) sem mindig tudják pontosan, mikor, mit, hogyan és kinek kell jelezni.
jelzési kötelezettség

Hintalovon

2019.02.12.

2018-ban is több olyan eset jutott el az Alapítványhoz, melyben egyértelműen látszott, hogy a gyermekek védelméért felelős felnőttek ugyan próbáltak segítséget nyújtani a gyerekeknek, de nem minden esetben kezelték kellő felelősséggel a gyerekek ügyét.Az Alapítvány Gyermekjogi Központja minden esetben tájékoztatta az érintetteket jelzési kötelezettségükről. A visszajelzéseikből úgy tűnt, hogy sok esetben még a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak (tanárok, védőnők, háziorvosok, pszichológusok, stb.) sem mindig tudják pontosan, mikor, mit, hogyan és kinek kell jelezni.

Az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni:

1. Rajtad is múlik, hogy a gyerek helyzete javul-e!

A jelzés célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermeket érő elhanyagolásra, nem megfelelő nevelésre, bántalmazásra, ill. a gyermek magatartásában észlelt, aggodalomra okot adó dolgokra. A jelzésnek a gyerekről kell szólnia, és arról, hogy a szakember mit tapasztalt a gyerekkel kapcsolatban ( mit mesélt, milyen viselkedése volt, milyen fizikai tünetet észlelt). A jelzésnek azt kell tartalmaznia amit LÁT, TAPASZTAL az, aki a gyerekkel találkozik, és nem azt, hogy mit gondol, ki miatt viselkedik így a gyerek. Tehát nem “feljelentést” kell tenni, és nem valakit “bemószerolni”, hanem a gyerekkel kapcsolatos meglátásokat kell megosztani.

Ha azt szoktuk mondani, hogy egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell, akkor a gyerek bántalmazásához és elhanyagolásához egy egész falu félrenézése és hallgatása kell. A jelzés a felnőttek felelősségvállalása abban, hogy ne az elkövetőkkel, bántalmazókkal legyenek cinkosok, hanem a gyereknek segítsenek.

2. Számít az idő!

Senkinek nem olyan drága az idő, mint a gyereknek, akinek  minden nap egyedi és megismételhetetlen, és ha egy adott korban valami nem történik meg (vagy rosszul történik meg), annak hatása az egész felnőttkort is befolyásolhatja. Ezért írják elő a jogszabályok, hogy gyanú esetén sem kell mérlegelni a veszélyeztetettség súlyosságát. Súlyos veszélyeztetés esetén  legkésőbb 72 órán belül, veszélyeztetés gyanúja esetén 8 napon belül kell jelezni. A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a gyermekjóléti szolgálat köteles azt elfogadni. Az írásban történő jelzéstől azonnali beavatkozást igénylő krízishelyzet esetén lehet eltekinteni, azonban a jelzést utólagosan írásos formában pótolható.

Ha azt gyanítjuk, hogy egy gyerek veszélyeztetve van, az időben megtett, és a gyerek tüneteit pontosan leíró jelzés túlzás nélkül életet menthet.

3. A gyerek biztonsága az első!

A gyermekjóléti szolgálatnak bármilyen bántalmazást, veszélyeztetést, elhanyagolást vagy a gyerek saját magát veszélybe hozó magatartását jelezni lehet. Súlyos bántalmazás vagy életet veszélyeztető helyzet, sérülés észlelése esetén, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak (akik hivatásszerűen foglalkoznak gyerekekkel) hatósági intézkedést kell kezdeményezni, azaz értesíteni kell a gyámhivatalt és/vagy a rendőrséget.

Sok esetben egy ilyen jelzés konfrontációt is jelent, konfliktust vagy vitát. Ezeket a helyzeteket a gyerek érdekében a szakembereknek be kell vállalniuk, mert a gyerek jóllétéért mi vagyunk felelősek. Az ő biztonsága az első, de a jelzésnél természetesen gondolhat a szakember a saját biztonságára is. Lehetőség van kérni a jelzés zártan kezelését, de előzetes esetkonzultációt is kérhet a gyermekjóléti szolgálattól az, aki bizonytalan abban, hogy hogyan tegye meg a jelzését.

Az elmúlt években, a jelzőrendszer hiányosságai miatt bekövetkezett súlyos gyermekbántalmazás esetek miatt, a jogszabályok ma már azt is tartalmazzák, hogy ha egy jelzőrendszeri tag nem tesz eleget jelzési kötelezettségének, vagy nem teljesíti együttműködési kötelezettségét, akkor ellene fegyelmi eljárás indítható. A munkajogi felelősségen túl büntetőjogi felelősség is felmerülhet, ha a jelzőrendszeri tag súlyosan vét a szakmai szabályok ellen, felmerülhet  a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye.

Nyilván nagyon fontos, hogy egy jelzést ne a jogi következmények elkerülése miatt tegyen meg egy szakember, hanem azért, hogy a gyereket védje, óvja. De jó tudni, hogy egy-egy elmaradt jelzést követően a szakmai felelősségvállalást ki lehet egészíteni jogi felelősségrevonással is.

Mi a gyermek érdeke?

Az Alapítvány gyermekközpontú megközelítést alkalmaz. Az ügyeket igyekszünk a gyermek(ek) szemszögéből megvizsgálni. Mit érezhet, mit gondolhat az adott helyzetben, mi lenne számára a valódi segítség, hol és hogyan érezné magát biztonságban. Vannak olyan helyzetek, amikor a jelzés megtétele nem a gyermek legfőbb érdeke. Amennyiben a gyerek egy felnőttnek elmondja, hogy őt hogyan bántalmazták, de arra kéri a felnőttet, hogy ezt ne mondja el senkinek…akkor ez egy nagyon nehéz helyzet a felnőttnek is. Amennyiben azonnal jelzést tesz, úgy lehet, hogy elveszti a gyerek addigi bizalmát és ez a későbbi eljárásokat is hátráltathatja.

Ilyen esetben érdemes időt szánni arra, hogy megértessük a gyerekkel, hogy miért fontos, hogy a titok ne legyen titok többé: a gyerek felé jelezni kell, hogy amit elmondott, az egy olyan cselekmény, amiről tudnia kell másnak is, és az, hogy mikor tudja meg más, azon múlik, hogy ő mikor ér oda, hogy fel tudja oldani a titoktartás alól a szakembert, akinek elmondta az ügyet (és ezzel a bizalmi helyzetből kilép a történet).

Ezalatt az idő alatt a gyerekkel a munka arra fókuszál, hogy ő ezt a döntést meg tudja hozni. Így amikor odaért, és engedi az őt kísérő szakembernek, hogy a jelzést megtegyék, akkor a gyermekvédelem felé lehet küldeni a jelzést.

Fontos hangsúlyozni, hogy a súlyos, életet is veszélyeztető szituációkban a jelzés nem mérlegelés kérdése.

Jogszabályi háttér:

Gyermekjogi Egyezmény 19. cikkének 1. és 2. pontjai szerint, az Egyezményben részes államok (tehát Magyarország is) megtesznek minden törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési (védelmi) intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a nemi erőszakot is – bármilyen formájától.

Az 1997. évi XXXI. tv. ( Gyvt. ) 2. §-a és 17. §-a részletesen meghatározzák, milyen szereplők (természetes és jogi személyek) járnak el törvényi felhatalmazásuk alapján a gyermekek védelmében.

Azok a személyek és intézmények, akik/melyek a gyerekek védelmében járnak el, fontos, kötelezettségeik vannak, egyrészt jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, vagy a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. 

Gyvt. 17. § (2) bekezdés szerint a jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A Gyvt. 135–136/A. §-ában foglalt rendelkezések a jelzőrendszeri tagoknak az adatkezelésre, beleértve a törvényben meghatározott szervnek, hatóságnak való továbbítást is, szerint kifejezett felhatalmazást adnak

Elhanyagolás, veszélyeztetés vagy bántalmazás esetén a gyermeknek az élethez, emberi méltósághoz való alapvető joga sérül, amellyel összefüggésben nem ismeretes olyan alapvető jog – az adatainak védelme különösen nem ilyen jellegű alapvető jog –, sem alkotmányos érték, amely azt háttérbe szoríthatná.

A rendszerre jellemző a túlreagálás és az alulreagálás is. Nincs két egyforma eset, mint ahogy nincs két egyforma gyerek sem. Elengedhetetlen követelmény lenne, hogy kellő gondossággal és alapossággal vegyék figyelembe a gyerek érdekét, a család helyzetét minden esetben, ez a mai gyerekvédelmi rendszerben láthatóan utópia.

Az esettanulmány letölthető innen.

Forrás:

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan

PROTOKOLL A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család- és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól

Kíváncsi vagy a protokollokra, melyek 2017. január 1 óta a Gyermekvédelmi törvény részei? Ismerd meg őket itt!

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

MInden gyereknek joga van a suliban

Minden gyereknek joga van a suliban …

Mit jelentenek a gyerekjogok az iskolában? Lehet-e enni a tanórán? Ki mehet-e a gyerek pisilni óra közben? Ha kíváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Vigyázz magadra!

Vigyázz magadra! – Miért és hogyan vonjuk be a gyerekeket az erőszak elleni védelembe?

Szeretnénk, hogy a gyerekek szólnának, ha bántják őket vagy másokat, lépjenek fel az erőszak ellen. De hogyan érjük ezt el? Ha kíváncsi vagy válaszainkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Nyári munka 1×1

Mire figyelj szülőként, ha nyáron dolgozna a gyereked? Minden, amit a gyerekek nyári munkavállalásával tudnod érdemes. Ha kiváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

Cikkajánló

×
×

Cart