Gyakori kérdések felnőtteknek

Amikor a gyerekek jogairól beszélünk, gyakran felmerülnek visszatérő, tipikus kérdések. Ezekre itt, egy helyen dolgoztuk fel és gyűjtöttük össze a választ.
hintalovon segítség

Hintalovon

Különélő szülők problémái, láthatás, kapcsolattartás

Kinek a joga a kapcsolattartás?


A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk, 2013. évi V. törvény 4:178 §). Joguk van mindkét szülővel (és más hozzátartozóikkal) kapcsolatot tartani, és joguk van ahhoz is, hogy a szüleik minden lehetséges támogatást megadjanak számukra ehhez. Ez az egyszerű és tiszta szabály a hatóságok gyakorlata miatt – és azért, mert az általuk alkalmazott jogszabályok nem a gyereket, hanem a felnőttet „jogosítják” fel a kapcsolattartásra – sajnos sok esetben nem tud jól érvényesülni. Gyakran felmerül továbbá a kényszer-kapcsolattartás kérdése is (amikor a gyereket szükséglete és akarata ellenére kötelezik kapcsolattartásra egy olyan felnőttel, akivel ő nem szeretne találkozni).

A gyerek nem akar kapcsolatot tartani a külön élő szülőjével?


Az egyik legnehezebb helyzet, amikor a gyerek nem akar találkozni a külön élő szülőjével. Sok esetben a legtöbb szülő „örül” ennek, mintegy bizonyítékként arra, hogy „lám, a gyerek sem akar vele találkozni, nem véletlenül váltam el én is tőle”. Fontos azonban azt szem előtt tartani, hogy a gyereknek (bántalmazó, a gyerek egészséges fejlődését veszélyeztető szülők kivételével) mindkét szülőjére szüksége van. Érdemes egy pillanatra feltenni magunknak azt a kérdést, hogy – ha nem merül fel a bántalmazás – vajon a gyerek azért nem akar a másik szülővel találkozni, mert neki van valami problémája vele, vagy azért nem, mert én, a szülő nem bízom meg a volt partneremben, esetleg negatívan nyilatkozom róla a gyerek előtt.

Az első esetben érdemes arról beszélgetni a gyerekkel, hogy miért érez úgy, ahogy, hogyan tudna erről a másik szülővel is beszélgetni. A másik esetben azonban igyekezni kell a saját érzéseinket vagy sérelmeinket félretenni, és arról beszélgetni a gyerekkel, hogy miért fontos neki, hogy találkozzon a másik szülővel is. Bántalmazásgyanú esetén az adott ügy egyedi körülményeire tekintettel lehet érvényesíteni „a gyereket az erőszaktól óvjuk, nem a szülőtől” alapelvét, és biztonságos körülmények között lehetőséget teremteni a gyerek szükségleteinek és legfőbb érdekének elsődlegessége mellett a kapcsolattartásra, illetve ilyen esetekben lehet (kell) érvényt szerezni a bántalmazó szülővel való kapcsolattartás megszüntetésére.

Hogyan készítsem fel a gyereket a kapcsolattartásra?


A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára is egyaránt. Fontos, hogy a gyerekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit: hogy felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz; hogy felül tudjon emelkedni a saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő „szidását” helyezze előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszéljen neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével.

Szakmai szemmel itt a kapcsolattartást kísérő vagy azt segítő szakemberek feladata az, hogy arra is ráirányítsák a figyelmet, hogy milyen fontos a gyerek életében, hogy saját élményei legyenek. Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a „saját élmény szerzése” nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából. Sok félresikerült kapcsolattartási alkalom után egyre nehezebb helyreállítani a kapcsolatot a gyerek és a külön élő szülő között. Nemcsak a gyereknek, hanem a gyerekkel együtt élő szülőnek is az az érdeke, hogy a kapcsolattartás normalizálódjon, hogy ő maga mindent megtegyen, hogy ne fokozza azt a feszültséget, ami a gyerekben a korábbi rossz tapasztalatok alapján kialakulhatott. Ismerd meg a Kapcsolattartás 1×1 című összefoglalónkat.

Hívhatok rendőrt, ha a kapcsolattartás a gyerekkel nem valósul meg?


Néhány esetben a szülők közötti konfliktus odáig fajulhat, hogy az egyik szülő nem biztosítja, hogy a gyerek kapcsolatot tartson a másik szülővel, ezért rendőrt hívnak, hogy kikényszerítsék az „átadást”. Alapítványunk gyermekközpontú megközelítése szerint ez semmiképp nem vezet jó eredményre. A rendőrség hatósági tanúként lehet jelen ezekben a helyzetekben, tehát tanúsítja, hogy a kapcsolattartás nem jött létre. A közvélekedéssel ellentétben nem avatkozhat be jogszerűen, és nem járhat el a kapcsolattartás létrejötte érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kapcsolattartás a gyerek joga, míg a szülőnek joga és kötelessége. A gyerek ebben a helyzetben egy tehetetlen harmadik félnek érzi magát, egy számára megoldhatatlan érzelmi döntés harapófogójában. Ezt a szorongást fokozza tovább a rendőrség megjelenése.

Hol tudom kérni a kapcsolattartás megváltoztatását?


Elsődlegesen a szülők közötti megállapodást javasoljuk, akár ügyvédi, akár mediátori közvetítéssel, ha a szülők közvetlenül nem tudnak megegyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, és házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a gyámhatóság/bíróság dönt. A döntés előtt a szülőket és a gyereket meg kell hallgatni. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárás mindig kérelemre indul. Fő szabály szerint a gyámhivatal is megkísérli az egyezség létrehozását. Egyezség hiányában az eljáró hatóság (elviekben, ha az ENSZ Gyermekjogi egyezményének szellemében jár el) a gyerek érdekét szem előtt tartva szabályozza a kapcsolattartás módját, gyakoriságát, időtartamát és a járulékos kérdéseket. Ha a kapcsolattartásra jogosult a gyereket súlyosan veszélyeztette, a kapcsolattartást a veszélyeztetettség mértékétől függően megvonhatja, szüneteltetheti, korlátozhatja.

Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyerek lakóhelye található. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, a gyámhatóság illetékességét a gyerek lakóhelye határozza meg. Fontos, hogy ha korábban a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kérelemben ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek lényegesen megváltoztak a korábbi kapcsolattartást szabályozó döntés óta, és arra is, hogy a kapcsolattartás újraszabályozása hogyan és miért szolgálja a gyerek érdekét.

Mi az és hogyan zajlik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás?


Ha a szülőtársak a kapcsolattartás tekintetében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja figyelmüket a gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételének lehetőségére, melyre a felek együttes beleegyezésével kerülhet sor. Ezzel a gyámhivatal folyamatban lévő eljárását a mediációs eljárás időtartamára, de legfeljebb négy hónapra felfüggeszti. A felek együttesen állapodnak meg a közvetítő személyében, aki a szülőtársakat és a gyereket (életkortól függően) megbeszélésre hívja meg. Szükség szerint több megbeszélés is tartható. Ha a szülőtársak között egyezség jön létre, a mediátor azt írásba foglalja, és megküldi a gyámhivatalnak, majd a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja. Ha a mediáció nem vezet eredményre, a gyámhivatal a felfüggesztett eljárását folytatja. A mediáció költségeit az ügyfelek viselik. Alapítványunk tapasztalatai alapján fontosnak tartjuk külön is hangsúlyozni, hogy a közvetítői eljárás (mediáció) az egyik legjobb és leghatékonyabb módja a szülők közötti megegyezésnek.

Válás előtt állok, és jól akarom csinálni. Mire figyeljek, hogy ne sérüljön a gyerekünk?


Először is fontos tisztázni, hogy a gyerek nem önmagában a válásban sérül, hanem annak minősége traumatizálhatja őt, ha a szülők közötti viszony szélsőségesen megromlott, egymással szemben nyíltan ellenségesek és agresszívak, vagy teljesen megszűnik közöttük a kommunikáció. A gyerek érdekében fontos, hogy a szülők tudjanak egymással a kapcsolat megromlását követően is kommunikálni, hiszen a későbbiekben is állandó kapcsolatban kell majd maradniuk. Tudniuk kell, hogy még a legbékésebb válások esetén is érzik a gyerekek, hogy valami nincs rendben közöttük. A legjobb, amit egy szülő tehet, hogy őszintén, a gyerek életkorának megfelelően beszél vele a kialakult helyzetről. Odafigyel arra, hogyan reagál a gyerek, válaszol a feltett kérdéseire, és biztosítja arról, hogy nem ő tehet róla, hogy a szülők között a kapcsolat megromlott. Az őszinte és reagáló kommunikáció nagyon sok nehézségen átsegíti a gyerekeket. A szülőtárssal való kommunikációhoz itt találsz segítséget. Ha szeretnél többet tudni a gyermekközpontú válásról, erről bővebben is olvashatsz ebben a kiadványunkban.

Hogyan lehetek jó szülőtárs?


Ha két ember házassága már nem fenntartható, dönthetnek úgy, hogy elválnak, és többé nem lesznek semmilyen kapcsolatban. Ha ugyanebben a helyzetben gyerek is van a családban, már nem ilyen egyszerű a folytatás. A szülőknek kapcsolatban kell maradniuk egymással, bármennyire is nehezükre esik.

Ebben a nehéz helyzetben az alábbi kérdéseket érdemes átgondolni:

  • A gyerekeknek apára és anyára is szükségük van. Attól, hogy neked nem volt jó házastársad, még lehet jó szülőtársad.
  • Tartsd szem előtt a gyerek érdekét.
  • Próbáld meg az adott helyzetet több szempontból is megvizsgálni.
  • A szülőtársad negatív megjegyzéseit ne vedd magadra, válaszd szét a gyerek érdekeit a tiédtől.

Mire jó a szülőcoaching?


A szülő és a gyerek között sok minden akadályozhatja a megfelelő kommunikációt – azt, hogy egymás szándékait pontosan értsék. Ha a szülő–gyerek konfliktus olyan helyzetet teremt, amelyben a szülő nem tudja, hogyan tovább, hogyan javíthatna a kettőjük közötti kapcsolaton, a szülőcoaching segíthet. Ennek során képzett szakember segít a szülőnek abban, hogy kompetensnek és határozottnak érezze magát a gyerekkel való kapcsolatban, és újra rátaláljon annak örömeire.

A szülőcoaching akkor is segíthet, ha a másik szülő vagy a gyerek életét befolyásoló más felnőtt nehezíti a gyereknevelését vagy a vele való kapcsolatot. Ilyenkor a coach azt segít feltárni, hogy milyen eszközei vannak a szülőnek ahhoz, hogy a gyerek fejlődésének és jóllétének leginkább megfelelő megoldásokat találja meg, és hogy a gyerekkel való viszonya a mások által nehezített körülmények között se sérüljön. A szülőcoaching során a coach együtt gondolkodik a szülővel, kíséri őt annak felfedezésében, hogy milyen megoldási lehetőségei vannak. Nem ad tanácsot, nem oldja meg a helyzetet, nem tart terápiás foglalkozást. Azokat a készségeket, képességeket és érzéseket erősíti meg a szülőben, amelyektől a szülő ebben a szerepben kompetensnek érzi magát.

Mit kell fedeznie a tartásdíjnak? Mekkora lehet az összege?


A Polgári Törvénykönyvünk 4:214 §-a szabályozza a kérdést. Eszerint a külön élő szülőnek kötelessége a kiskorú gyermeke tartása nagykorúságának eléréséig, vagy legkésőbb a 20. életéve betöltéséig, ha középiskolai tanulmányokat folytat. A tartásdíj a gyerek „tartását” (étkezés, egyéb szükségletek) fedezi a bíróság/hatóság vagy a szülők megállapodása szerinti mértékben. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt az összegről.

A döntésnél a bíróság figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. A bíróság nézi a gyermek saját jövedelmét (ha van), valamint a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj a gyereket illeti, és amennyiben nem fizet a külön élő szülő a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően, akkor a nem fizetéstől számított 5 éven belül lehet bírósághoz fordulni. Előfordul, hogy a tartásra kötelezett nehéz anyagi helyzetbe kerül, például megbetegszik vagy elveszíti a munkáját, és ezért marad el a tartásdíjjal. Ilyen esetekben segítséget nyújthat, ha közjegyzőhöz fordulunk.

A tartásra kötelezett ekkor közjegyző előtt ismerheti el a tartozását, és nyilatkozhat arról, hogy mikor és miképpen kívánja rendezni az elmaradást. Ha a bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan.

Szeretnék többet találkozni nevelésbe vett gyerekemmel


Ha a gyámhatóság által megállapított kapcsolattartáson bármely formában bővíteni szeretne a szülő, például a kapcsolattartás korlátozásának feloldását kérné, vagy szeretne többet telefonálni, gyakrabban találkozni a gyerekével, akkor azt az illetékes gyámhatóságnál van lehetősége kérni bármikor, a nevelésbe vétel felülvizsgálatának idejétől függetlenül.

Az ilyen kérelmet érdemes írásban benyújtani, de személyesen szóban is elő lehet terjeszteni a hatóságnál. A kérelemben érdemes röviden leírni, hogy jelenleg hogyan van szabályozva a kapcsolattartás, és hogy azt a jövőben pontosan hogyan szeretné bővíteni a szülő, illetve hivatkozni kell arra is, hogy mi változott a körülményekben (milyen új tények merültek fel), ami miatt az újraszabályozást kéri. Fontos, hogy a gyámhatósági eljárásokban érvényesülnie kell a fokozatosság elvének – ezt szem előtt tartva célszerű reális célokat kitűzni a kérelemben (például egy felügyelt kapcsolattartás után jó eséllyel nem engedélyezik egyből a hétvégi otthon alvást). A hatóság a kérelem elbírálása során az érintett gyerek legfőbb érdekét tartja szem előtt, ezért a mérlegeléskor vizsgálja a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, a korábbi határozat alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat, a kapcsolattartások alakulását, rendszerességét, valamint a szülő magatartását és körülményeit.

Segíts minket adód 1%-ával, hogy továbbra is kiállhassunk a gyerekekért és jogaikért!
1%

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Mik azok a gyermekjogok

Mik azok a gyerekjogok? – Plakát

Plakátunkon sorra vesszük a gyerekek jogait, ha ismered a jogaidat, akkor tudod tisztelni mások jogait is!

20 mondat, ahelyett hogy NE SÍRJ! – Plakát

Adunk néhány tippet arra, mit tudsz mondani ahelyett, hogy ne sírj! Töltsd le plakátunkat!

Mit érdemes tudnod az iskolai közösségi szolgálatról?

Összeírtuk, hogy mit érdemes átgondolni az iskolai közösségi szolgálat előtt, mi a célja, mire érdemes figyelni. Hogy válaszd ki a megfelelő helyet, mire számíthatsz?

Cikkajánló

×
×

Cart