Kapcsolattartás családon belüli erőszak esetén

Egy gyereknek joga van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joga van, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. Azonban mi a helyzet a kapcsolattartással, ha családon belüli erőszak gyanúja merül fel? Esettanulmányunkban bemutatjuk, hogy egy ilyen helyzetben mi a gyermek legfőbb érdeke.
Kapcsolattartás családon belüli erőszak esetén

Hintalovon

2018.04.25.

A Gyermekjogi Központ rendszeresen publikált, anonimizált esettanulmányai segítenek a felelős felnőtteknek a gyermek legfőbb érdekére fókuszálni a különböző eljárások során.

Harmadik esettanulmányunkban a szülők élettársi kapcsolatban éltek, évekkel ezelőtt külön költöztek, egy 14 éven aluli gyerekük van.  Az anya elmondása szerint az együttélésük alatt az apa többször bántalmazta őt. A különélő szülővel való kapcsolattartás a kezdetektől akadozott, és később már a gyerek nem akart kapcsolattartásra menni, amit a külön élő szülő nem fogadott el, és a kapcsolattartás pótlását kérte minden alkalommal. Mivel a gyerek a pótlásokra sem ment el, a gyámhivatal rendszeresen bírságolta a gondozó szülőt.  Az anya kérte a Gyermekjogi Központ tájékoztatását, hogy milyen lehetőségei vannak a gyermeke jogainak érvényesítésére.

A szülőt a követezőkről tájékoztattuk: 

Hangsúlyoztuk, hogy Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük. Ennek megfelelően, a gyerekek jogait, szükségleteit az általa leírt helyzetben az alábbiak szerint tudtuk értékelni: 

1. A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg

A kapcsolattartás minden esetben a gyerek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk).  Joga van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joga van, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. 

Amennyiben a gyermek számára nem biztonságos, veszélyeztető a kapcsolattartás formája, akkor nem kell és nem is lehet a kapcsolattartásra kényszeríteni (se fizikai erőszakkal, se érzelmi ráhatással), hiszen a kapcsolattartás minden esetben a gyermek joga. 

A gyermekkel együtt élő szülőnek támogatnia kell, hogy a gyermek kapcsolatot tarthasson a különélő szülővel, azonban ez a támogatás nem kerülhet versengő helyzetbe azzal a szülői kötelezettséggel, hogy ami a gyermeket veszélyeztető helyzetek megelőzésére és a gyermek erőszaktól való védelmére vonatkozik.

2. Minden gyermeket megillet az erőszakmentes gyermekkorhoz való jog

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben, az 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6.§ (5) alapján. 

A jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget érzelmi, verbális és fizikai erőszak között – minden esetben érvényesülnie kell a gyerekek védelme alapelvének.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” A szülők közötti folyamatos konfliktus a gyerek veszélyeztetése szempontjából magas kockázatú helyzetnek minősül, így a szexuális bántalmazás minősítése nélkül önmagában is súlyosan veszélyeztető kockázatnak minősül. 

Amennyiben felmerült a gyermekbántalmazás gyanúja, a védelem kötelezettsége elsősorban a szülőjé, másodsorban pedig a gyermekvédelmi rendszeré. A védelem kötelezettsége számos formában érvényesülhet – attól függően, hogy milyen típusú erőszakról van szó: 

  • az erőszakot alkalmazó szülő tájékoztatása, figyelemfelhívás
  • a pozitív (erőszakmentes) gyermeknevelési technikák megismertetése, elsajátítása
  • érzékenyítés az erőszak gyerekekre gyakorolt hatásáról
  • támogatás az erőszakot alkalmazó szülőnek a saját szülői szerepben való megerősödés (és ezzel párhuzamosan az erőszakmentes gyermeknevelés) érdekében 
  • a bántalmazó, veszélyeztető helyzetek megszüntetése.

A fenti védő-óvó intézkedések egy része a szülők által is kezdeményezhető és igénybe vehető, más részük a gyermekvédelmi alapellátás (gyermekjóléti szolgálatok) kompetenciájába tartozik; és mindegyik alkalmazható és elrendelhető hatósági vagy gyermekvédelmi intézkedés keretében.

3. Bántalmazás, veszélyeztetés esetén a gyermeket az erőszaktól védjük és nem a kapcsolattartástól 

z 1. és 2. pontban ismertetett gyermekjog nem minden esetben verseng egymással, ha a kapcsolattartásoknál merül fel az erőszak gyanúja. Ahogyan az látható a 2. pontban, a kapcsolattartások során tapasztalható bántalmazás/erőszak megszüntetése nem csak a kapcsolattartások megszüntetésével érhető el. 

A kapcsolattartások idejére vonatkozó bántalmazás gyanúja minden ilyen esetben kiegészül azzal a gyermek számára veszélyeztető, bántalmazó helyzettel, hogy a szülőtársak között fennálló elmélyülő konfliktus negatívan befolyásolja a gyerekek jóllétét. Az ilyen helyzetek mielőbbi, lehetőség szerint konszenzuson és a szülők közös erőfeszítésén alapuló megoldása tehát alapvető gyermeki érdek. Ehhez az alábbi technikákat szoktuk sikerrel ajánlani az érintett szülőknek:

  • gyermekközpontú mediációs eljárás – a szülők között kialakult konfliktus feloldására, kapcsolattartás újraszabályozására
  • szülő coaching – a saját szülői szerepük megerősítésére, amelybe tágabb családtagok is bevonhatók 
  • mindezek mellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő (tényszerű) tájékoztatást kapjanak, és lehetőség ill. igény szerint egyéni támogatást a kialakult helyzetben.

4. A gyermekeket megilleti a véleménynyilvánítás és a saját ügyben való részvétel joga 

A 2013. V. törvény 4:148. § rendelkezik a gyerek döntésekbe való bevonásáról, amelynek értelmében a szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük. Az ilyen típusú konfliktus helyzetekben a felnőtt nehézségek kerülhetnek előtérbe, de fontos lenne, hogy minden esetben a gyerek véleményét is meghallják a felnőttek.

5. A jogi eljárások tekintetében: 

Áttekintő jelleggel csatoltuk a rendelkezésünkre álló információk alapján a helyzetről kialakított gyermekjogi értékelésünk vázlatát: 

Gyermekjogi kockázatok: 

  • a különélő szülővel való kapcsolat tartós akadályozottsága és megszűnése, ami a gyerek számára alapvető veszteség
  • erőszak-veszélyeztetés a kapcsolattartásokhoz kapcsolódóan
  • szülők közötti konfliktus elmélyülése, a szülők közötti kommunikáció megszűnése, akadályozottsága
  • elhúzódó jogi eljárások, függő jogi helyzet kialakulása, szakértői vizsgálatok (a gyerek bevonódása a felnőttek közötti konfliktusba)
Ártalomcsökkentés/ kárenyhítésMegelőzésEljárásKezelés
– kapcsolattartás körüli problémák megbeszélése a szülők között – semleges támogató személy bevonásával (nem hivatalos / jogi eljárásban)

– szülők érzékenyítése a gyerek jogai, érdekei és szükségletei iránt

– szülők közötti kommunikáció helyreállítása

-tájékoztatás a gyermekekkel szembeni erőszakról

– ne induljon újabb eljárás

– jogon kívüli megoldások keresése

– tájékoztatás a lehetséges megoldásokról

– szülők közötti kommunikáció helyreállítása
– kapcsolattartás újraszabályozása (mindkét szülő részéről)

– kapcsolattartás pótlása/végrehajtása / bírságolás iránti kérelem (külön élő szülő részéről)

– kiskorú veszélyeztetése büntetőeljárás bántalmazás gyanúja miatt (a gyerekkel együtt élő gyerek részéről)

– kiskorú veszélyeztetése kapcsolattartás akadályozása miatt (külön élőn szülő részéről)

– védelembe vétel kezdeményezése a gyerek veszélyeztetettségére hivatkozással (mindkét szülő + gyermekjóléti szolgálat / gyámhivatal részéről)
– speciális mediáció/egyezségszülő coaching

– gyerek támogatása / véleménye meghallgatása

– erőszakmentes tér létrehozása a kapcsolattartások körül

Felhívtuk a figyelmét továbbá arra, hogy hiába van számos jogi eljárási lehetőség, azok jó része önmagában veszélyeztető lehet a gyerek számára, ezért a megelőzés-kezelés-ártalomcsökkentés dimenzióját hangsúlyoztuk elsődlegesen. Továbbá ajánlottuk a szülői coaching intézményének igénybevételét, amely a szülői szerepek megerősítésére szolgál.

6. Eljárási bírság

Tájékoztattuk a szülőt, hogy 2020. március 1.-től a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását a bíróság előtt lehet kezdeményezni, a korábbi gyámhivatali kezdeményezéstől eltérően. 

A végrehajtásra irányuló kérelmet továbbra is az elmaradt kapcsolattartástól számított 30 napon belül lehet benyújtani, a lakóhely szerint illetékes Járásbíróságon.

A kérelem elbírálásánál a bíróság vizsgálni fogja,  hogy a kapcsolattartás szabályozó határozatban vagy bíróság, vagy gyámhatóság által jóváhagyott egyezségben foglaltakat a kapcsolattartást akadályozó fél felróható módon szegte-e meg.

A vonatkozó jogszabály szerint akkor szegi meg az határozatot, vagy az egyezséget a kapcsolattartást akadályozó fél, ha a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza (2017. évi CXVII. tv. 22/B.§ (4) c). Pontos joggyakorlat jelenleg még nincsen arra, hogy a gyerek véleménynyilvánítása, ill. akaratnyilvánítása alapos indoknak számít-e. 

Amennyiben ez megállapítható, a bíróság elrendeli a végrehajtást, emellett pedig arra hívja fel a szülőt, hogy a továbbiakban a kapcsolattartásnak tegyen eleget.

Amennyiben az önkéntes teljesítés elmarad, a bíróság a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja a mulasztó szülővel szemben: bírságot szabhat ki, akár több alkalommal is (Vht.176.§),  rendőrségi közreműködést kérhet, vagy indítványozhatja a szülői felügyelet megváltoztatását, illetve feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt (Vht. 174.§).

Általánosságban elmondható, hogy a bíróságnak elsőként a végzésben figyelmeztetnie kell  és fel kell  szólítania a szülőt a kapcsolattartás pótlására. Majd ezt követően, amennyiben nem pótolja a kapcsolattartást, akkor van csak lehetőség arra, hogy bírságot szabjon ki.

A bíróság a végrehajtás módjának meghatározásánál figyelembe veszi a kérelmezett fél kérését, és szükség esetén a kapcsolattartást akadályozó felet is meghallgatja (Vht. 177.§ (2).

Hangsúlyozzuk, hogy  eljárási bírság kiszabása nem a megfelelő eszköz ahhoz, hogy kapcsolattartás létrejöttét előremozdítsa. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a probléma megoldásához nem elegendő a gondozó szülő folyamatos, már súlyos anyagi terhet is jelentő bírságolással való büntetése. A bírságolás ismételten és folyamatosan növekvő összegben történő kiszabása ugyanis csak akkor lehetne célszerű és indokolt, ha feltételezhető, hogy a gondozó szülő azzal ténylegesen rávehető, motiválható arra, hogy a kapcsolattartás létrejöttét előmozdítsa. 

A bíróság végrehajtást elrendelő végzésével szemben van helye fellebbezésnek, mely azonban nem akadályozza a végzésben foglalt rendelkezések halasztását (2017. évi CXVII. tv. 1.§ (5), 22/A.§ (1).

Az esettanulmány letölthető innen.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet. 

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Gyerekjogi ábécé

Gyerekjogi ábécé

Mit jelentenek a gyerekjogok az iskolában? Lehet-e enni a tanórán? Ki mehet-e a gyerek pisilni óra közben? Ha kíváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Ajánlás iskolaőröknek, intézményvezetőknek

Hogyan tudnak partneri viszonyt kialakítani és együttműködni az iskolaőrök és intézményvezetők a gyerekek és a felnőttek biztonsága érdekében? Ha kiváncsi vagy ajánlásunkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

MInden gyereknek joga van a suliban

Minden gyereknek joga van a suliban …

Mit jelentenek a gyerekjogok az iskolában? Lehet-e enni a tanórán? Ki mehet-e a gyerek pisilni óra közben? Ha kíváncsi vagy összefoglalónkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart