Rendhagyó tanulópárok: középiskolások oktatják nethasználatra a nagymamákat-nlc.hu

Rendhagyó tanulópárok: középiskolások oktatják nethasználatra a nagymamákat-nlc.hu

Hihetetlenül hangozhat, de létezik olyan, hogy a tanóra befejeztével a tanárok és a diákok nem sietnek ki azonnal az osztályteremből, hanem önként maradnak még. Bemutató órán jártunk.

Jómagam csak pár évvel csúsztam le arról, hogy Y-generációs legyek, mégis érzékelem, hogy a világ, elsősorban a technológiai fejlődés veszett iramban gyorsul. Nekünk még éveket kellett várni a vezetékes telefonra, és van olyan emlékem is, hogy egy informatikus hallgató ismerősöm azzal kábított minket, gimnazista lányokat, hogy mivel bejárása van az egyetem (szupertitkosnak tűnő) belső helyiségeibe, megmutatja majd nekünk az internetet. Ha én ilyen módon érzékelem a minket körülvevő technológia változásait, akkor vajon mit érezhet egy szüleim, nagyszüleim korabeli ember? Ráadásul úgy, hogy az életünket elvileg könnyebbé tevő kütyük és online felületek sokszor inkább fennakadást, nehézséget jelentenek az idősebb generációnak… Hiszen hiába egyszerűsíthetné le az életet a netbank használata vagy a Skype, ha valaki nem tud eligazodni a digitális világban, az könnyen érezheti úgy, hogy csak bonyolítja az életet a régi, jól bevált megoldások lassú, de biztos kikopása világunkból.

Az ezekből adódó helyzetekbe mindenki belefutott már élete során ezerszer és ezernyi módon. Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója pont hólapátolás közben hallgatta végig az idős szomszéd panaszát, akit ritkán keresnek az unokái. A hanyagolás oka igazából az volt, hogy a szóban forgó fiatalok számára a világ legtermészetesebb dolga az, hogy az emberek közötti kommunikáció egy jelentős része az online világban zajlik. A nagyi pedig a legkisebb mértékben sem részese ennek az univerzumnak, a Skype, a Messenger és a Viber számára idegen fogalmak. Ez az eset is inspirálta a vállalat Legyélteis! MOST generációs kampányának létrejöttét.

Aktív felhasználók nyolcvanon túl

A Telekom célja deklaráltan nem csupán annyi, hogy hálózatot építsen, hanem az is, hogy ezt a hálózatot minél többen használják biztonságosan és jól. Természetesen (és szerencsére) léteznek sokan, akik akár nyolcvanon túl is aktívan használják a netet, de azért a szépkorúak egy része kimarad a világháló nyújtotta előnyökből. Pedig például az online (vagyis a fotelből elintézhető) bevásárlás és ügyintézés talán pont nekik lenne a legnagyobb segítség – és ezer más szempontból is fontos lenne számukra, hogy bekapcsolódjanak az aktív internethasználók körébe.

Az országos méretű, Budapesten és tizenhárom nagyvárosban folyó kampány során középiskolás diákok tanítanak idős embereket, mutatják meg nekik azokat a lehetőségeket, amiket a digitalizáció nyújt.  Az „oktatás” pontos menetébe bepillantást lehetett nyerni a vállalat sajtónyilvános eseményén: minden egyes (éppen tanárszerepben lévő) diák összedugta a fejét egy-egy nagymamakorú asszonnyal, és elmélyülten dolgoztak a kezükben lévő tableten. A „tananyag” nem kötött, és nem valami általános bevezető vagy elméleti képzés akar lenni. Nagyon is gyakorlati dolgokról van szó, és mindig a „diák” kérdései, érdeklődése, aktuális problémái irányítják azt, hogy mi kerül terítékre. Hol találok a neten olvasnivalót a hobbimhoz? Miképp tudom befizetni a számláimat online? Hogyan tudok kapcsolatba lépni az unokáimmal?

Az idősek pedig szívják magukba a tudást, élvezik a digitalizáció adta lehetőségeket. Margó például lelkesen meséli, hogy most már a neten vadászik receptekre, és már előre várja, mennyi új süteményt süthet meg karácsonyra. Magdi az utazástervező használatát sajátította el az óra folyamán, de még egészen biztosan részt fog venni egy ilyen alkalmon, hiszen a Skype használata rajta van a bakancslistáján.

Win-win szituáció

De nemcsak ők, hanem a diákok is lelkesnek, egyöntetűen állítják, hogy sokat köszönhetnek ezeknek az alkalmaknak. A legkevesebb az, hogy az érettségihez kötelező közösségi óráikat teljesítik ebben a formában, ennél sokkal többet kapnak azzal, hogy egy-egy órára tanárává válhatnak a több generációval felettük lévő embernek. A programban részt vevő középiskolások egyike, Ákos azt emeli ki, mennyire jó érzés az, hogy hasznos lehet: „Szeretek segíteni. Az idősek pedig itt értékes információkhoz jutnak. Ez az egész sokkal hatékonyabb módszere a tanulásnak, mint ha beülnének egy előadásra, és valaki unott hangon magyarázna nekik.” A résztvevőket hallgatva egyre világosabban körvonalazódik: a program talán legértékesebb hozadéka az lehet, hogy hidat képez generációk között, összehoz olyan embereket, akik nemcsak hogy nem állnának szóba egymással, de valljuk be: sokszor nem is keresik az alkalmat erre. A rendhagyó „tanórák” alatt viszont a jelek szerint rájönnek, hogy van értelme időt tölteni a másik nemzedékkel. Ákos így vélekedik erről: „Az idősek nagyon érdeklődőek, kedvesek, tanulni akarnak.” Egy másik tizenéves tanár, Károly empátiát tanult a programból. „Itt lehetőség van más szemszögből is meglátni a dolgokat. Előfordul, hogy nem tetszik egy tanár viselkedése, de most megtapasztalhattam, hogy nekik milyen. Mondjuk nekünk még így is könnyebb, mert a nyugdíjasok empatikusabbak, mint mi, diákok. Ez sok mindent megkönnyít.”

Lehetőségek és veszélyek

Ha társaságban olyan játékot játszanánk, amiben az internet kifejezésre kellene asszociálni, bizonyára hamar előkerülne a veszély szó. A Telekom kampánya a biztonságos internethasználatra is igyekszik fókuszálni, e célból működnek együtt dr. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány jogászával. „Védelmi irányelveket dolgoztunk ki – meséli a szakember. – Kézzelfogható, konkrét eseteken keresztül készítjük fel a programban részt vevőket: diákokat, időseket, a civil szervezetek munkatársait. Például beszélünk arról, miként reagáljanak arra, ha véletlenül pornó indul el egy idős okostelefonján. Fontos tudni, hogy a magánélet határait és az adatvédelmi szabályokat miként tartsák tiszteletben. Már a tanítás megkezdése előtt van egy érzékenyítő rész, mert fontos, hogy mindenki tudja és érezze: számít a szava, és van kinek jeleznie, ha valami számára nem komfortos. Tisztában kell lenni azzal is, hogy ha megosztanak valamit, az hol fog landolni, ki láthatja majd ezeket a tartalmakat.” A digitalizáció rejtelmeiben elmerülni kívánó „diákok” felkészítése már azért is nagyon lényeges, mert helyzetük bizonyos tekintetben hasonló a legkisebbekéhez. Erről is Gyurkó Szilvia beszél hosszabban. „A nyugdíjasok ugyanabból a szempontból sérülékenyek, mint a gyerekek. Kevés az információjuk, máshol húzzák meg a határaikat, sokkal könnyebben csábíthatók, manipulálhatók, így könnyebben áldozatává válhatnak csalásoknak és az adathalászatnak.” 

A beszélgetés végén pedig elhangzik talán a legfontosabb gondolat, ami végig ott lógott a levegőben a rendezvény és a bemutató óra ideje alatt. „A tizenévesek technikai tudása masszív, de az online világhoz való érzelmi érettségük nem feltétlenül van meg. Ebből a szempontból a nyugdíjasoktól nagyon sokat tanulhatnak: nekik türelmük és élettapasztalatuk van, például tudják, hogy nem kell feltétlenül reagálni minden provokációra. Sok fiatallal ilyen helyzetben szalad el a ló. Ők itt a technikai tudást adják át, de közben érzelmi érettséget tanulnak.

Rácz Sarolta

forrás: nlc.hu

Kulcsszavak: 
Tartalom kategória: