30 év sem volt elég arra, hogy megtanuljuk a gyerekek jogait

Ma 30 éve csatlakozott Magyarország az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez. Mire volt elég az azóta eltelt, több mint negyed évszázad?  Hol tart ma hazánkban a gyermekjogok elismertsége és képviselete, mit ismernek ebből a döntéshozók, a társadalom, mit tudnak a jogaikról maguk a gyerekek?

Ma 30 éve csatlakozott Magyarország az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez. Mire volt elég az azóta eltelt, több mint negyed évszázad?  Hol tart ma hazánkban a gyermekjogok elismertsége és képviselete, mit ismernek ebből a döntéshozók, a társadalom, mit tudnak a jogaikról maguk a gyerekek? A Hintalovon Alapítvány évfordulós összefoglalójából kiderül, miben állunk jól és hol vannak komoly hiányosságok a gyerekjogok ismertsége és elismerése terén. Az évfordulóra elkészítették a gyerekjogokról és a Gyermekjogi Egyezményről szóló videósorozat magyar adaptációját .

Ma 30 éve, 1991. október 7-én hirdette ki Magyarország az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.  Ezzel elköteleződött amellett,  hogy a gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, és hogy az állam biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.  Az Egyezményt azóta is sok félreértés övezi Magyarországon, az európai országok közül nálunk ismerik a legkevesebben.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét 1989-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése, amelyet Magyarország 30 éve ratifikált (1991. évi LXIV. törvény). Mire volt elég az azóta eltelt időszak? Hogyan értékelhetjük a gyerekjogok helyzetét? A Hintalovon éves gyermekjogi jelentései és az ENSZ felé történő állami és civil jelentések képet adnak az egyes gyerekjogi területekről, azonban érdemes megvizsgálni magának az Egyezménynek a hazai pozícióját is. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány összefoglalója és az egyezményről szóló videósorozat  segítséget nyújt a gyerekjogok megismeréséhez.

Miért fontos, hogy ismerjük a gyermekjogokat? Azok a gyerekek, akik ismerik a jogaikat, azt is tudják, hogy mit nem tehetnek meg másokkal, mi a megengedett és mi a megengedhetetlen bánásmód velük szemben; hogy hol vannak a saját határaik; hogy mi az a pont, amikor már segítséget kell kérniük. Ez a tudás segíthet abban is, hogy társaikon is észrevegyék, ha baj van, illetve tiszteljék egymás jogait. Bizonyos korban a gyerekek legjobb segítői a kortársak. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekekre terheljük annak felelősségét, hogy megvédjék magukat és egymást – ez a mi felnőtt felelősségünk. De a gyerekek nem passzív alanyai az őket érintő ügyeknek. Minden olyan ismeret fontos, amely az önvédelmet és a társak védelmét segíti.

A Gyerekjogi Egyezmény végrehajtása és a gyerekjogok általános megítélése

A gyerekek jólléte iránti elkötelezettséget jelzi, hogy:

  • Magyarország az elsők között ratifikálta az Egyezményt (amit azóta az USA-t kivéve minden ország beillesztett a jogrendjébe).
  • Az 1997-es Gyermekvédelmi törvényünk erős jogi alapokat fektetett le, és egy jó felépítésű gyermekvédelmi rendszert rajzolt fel.
  • A világ azon 63 országába tartozunk, ahol törvény tiltja a gyerekek testi fenyítését.
  • Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kiemelten foglalkozik a gyermekjogok ellenőrzésével.
  • A gyerekek jogainak érvényesítéséért számos civil szervezet dolgozik, a 2015-ben létrejött Gyermekjogi Civil Koalíció pedig megerősítette a szakma együttműködését.
  • A családpolitika és a gyermekvédelem kiemelt helyet kap a politikában.

Aggasztó azonban, hogy 30 évvel az Egyezmény kihirdetése után:

  • A gyerekjogok ismertetése nem szerepel sem a NAT-ban, sem a tanárok képzésében, de a jogi egyetemeken is csak választható tárgyként tanítják.
  • Alacsonyabb a presztízse a bíróságokon. A gyerekjogokra való közvetlen hivatkozás nagyon kevés ítéletben jelenik meg.
  • Sok szülő, tanár vagy felnőtt még mindig úgy látja a gyerekek jogait, mint ami a saját jogaikat korlátozza. Pedig ez nem egy torta, amiből ha valaki több szeletet kap, másnak kevesebb jut.
  • A felnőttek gyakran a kötelességek teljesítéséhez kötik a gyerekek jogait. Pedig a gyerekjogok feltétel nélküliek. Nem kell kiérdemelni, és nem is veheti el őket tőlük senki. Nem a jóindulat függvénye, hanem a gyerekek veleszületett és elidegeníthetetlen joga.
  • Azért, mert a gyerekjogok sokszor következmények nélkül sérülnek, nem vesszük őket komolyan. Ezen nem segít az sem, hogy nincs konkrét jogkövetkezmény fűzve a gyerekjogok megsértéséhez – pl. a zéró tolerancia alapelvéhez a Gyermekvédelmi törvényben.
  • A gyerekek védelmét sokszor még mindig a paternalista megközelítés dominálja, ami az ellenőrzésen, kontrollon és a gyerekek passzív képén alapul. Ezzel szemben a gyermekjogi megközelítés a gyerekek és az őket védő/ értük felelős felnőttek megerősítését, a tájékoztatást, megelőzést hangsúlyozza.
  • Nem ismerjük pontosan, mennyi erőforrást fordít az állam az Egyezmény végrehajtására, a költségvetésből milyen arányban részesülnek a gyerekek, és a kormányzati beruházások elosztása hogyan hat a gyerekjogi területek közötti különbségek felszámolására.
  • Hiányoznak az Egyezmény megfelelő végrehajtásához elegendő emberi, szakmai és pénzügyi források.
  • Hiányoznak a hatásvizsgálatok és azok nyilvánosságra hozatala: évente átlagosan több mint 50 jogszabály-módosítás érinti a gyerekek jogait, de nincs olyan eljárás, amely a jogszabályoknak a gyerekek jogaira gyakorolt hatását mérné fel, és amely egyúttal garantálja, hogy a jogszabályok az Egyezménnyel teljes mértékben összeegyeztethetőek legyenek.
  • Nincsen olyan átfogó nemzeti stratégia, amely a gyerekjogok valamennyi területére kiterjed.
  • Problémás a koordináció: nincsen olyan, a gyermekek jogaiért felelős szervezet, amely egyértelmű mandátummal és megfelelő felhatalmazással rendelkezik az Egyezmény nemzeti és helyi szintű végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. Ezekért a feladatokért most számos minisztérium és kormányzati szerv megosztva felel, és gyakoriak az átalakítások.
  • Hiányzik a megalapozott, szakmai döntéshozatalt segítő hatékony, átfogó adatgyűjtés a gyerekek helyzetéről, és az adatokhoz való hozzáférés nehézkes.
  • Nem elérhetők magyarul az Egyezmény értelmezését segítő átfogó kommentárok, csupán civil erőfeszítések vannak azok fordítására és terjesztésére. 
  • Magyarország nem írta még alá az Egyezményhez kapcsolódó harmadik Fakultatív Jegyzőkönyvet, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek közvetlenül forduljanak az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához.

A fentieket hangsúlyozzák az ENSZ, Gyermekjogi Egyezmény végrehajtását vizsgáló bizottságának 2020-ban kiadott észrevételei is.

Mi is a Gyermekjogi Egyezmény?

Egy szükséglettérkép: lista arról, mire van szüksége a gyerekeknek. A Gyermekjogi Egyezményre úgy is tekinthetünk, mint egy listára arról, hogy mire van szüksége a gyerekeknek az egészséges fejlődésükhöz, kibontakozásukhoz, és mitől kell megvédeni őket. Ugyanis amikor gyerekjogokról van szó, akkor valójában a gyerek alapvető szükségleteiről, igényeiről beszélünk. Ha ezeket összeszedjük, a gyerekjogokat vesszük sorra. Vegyünk néhány példát. 

Minden gyereknek szüksége van védelemre, hogy:

  • Családban nőhessen fel: családhoz való jog, különleges védelmi jog  a családjuktól megfosztott gyerekek számára
  • Ne érje őt erőszak: zéró tolerancia az erőszak minden  formájával szemben
  • Ne használják ki: gyermekmunka tilalma, védelem minden  kizsákmányolási formával szemben, gyermekkereskedelemmel szembeni védelem
  • Ne legyen veszélyben: védelem a tiltott kábítószerekkel, kínzás,  embertelen és megalázó bánásmóddal, fegyveres konfliktusokkal szemben, védelem
  • Ne érje megkülönböztetés, hátrány: diszkrimináció tilalma
  • Különleges bánásmódban részesüljön: gyermekközpontú igazságszolgáltatáshoz való jog, kisebbségi, menekült gyerekek jogai, fogyatékossággal élő gyerekek jogai

Minden gyereknek szüksége van gondoskodásra, hogy:

  • Megfelelően fejlődhessen: élethez, fejlődéshez való jog
  • Ha beteg, orvosi ellátást kapjon:  egészséghez való jog
  • Lakhelyhez, ételhez, italhoz  jusson: szociális biztonsághoz való jog
  • Tanulhasson, pihenhessen, játszhasson:  oktatáshoz, pihenőidőhöz, játékhoz való jog

Minden gyereknek szüksége van részvételre az őt érintő ügyekben, hogy:

  • Saját véleményét figyelembe vegyék:  véleménynyilvánításhoz való jog
  • Információhoz jusson: tájékoztatáshoz való jog
  • Más gyerekekkel találkozzon, barátkozzon: szabadságjogok: szabad  egyesülési, gyülekezési jog
  • Tiszteljék a magánéletét: magánélethez való jog

Az egyezmény egy jogszabály

A Gyermekjogi Egyezmény nem kívánságlista: nem vágyakról és ígéretekről szól, nem arról szól, hogy minden gyerek boldog lesz, hiszen ezt nem tudja garantálni senki. Az egyezmény teljesen objektivizálható, teljesíthető, számonkérhető, mérhető kötelezettségeket sorol fel az államok számára. Az Egyezmény arról szól, milyen kereteket kell biztosítani ahhoz, hogy minden gyerek a lehető legjobb körülmények között nőhessen fel.

Nem garantál jogot a: de rögzíti, hogy a gyerekeknek:
A JÁTÉKHOZjoguk van a pihenéshez, szabadidőhöz, játékhoz, kulturális, szórakoztató tevékenységekhez

“a részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát”
A SZERETETHEZ ÉS BOLDOGSÁGHOZmilyen feltételek, források és védelem, szabadság szükséges, hogy boldogok legyenek
 
„a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel”
A BARÁTOKHOZ találkozhatnak, barátkozhatnak más gyerekekkel, vagy együtt klubot, csoportokat is alapíthatnak

“az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”
A HIBÁZÁSHOZa felnőttek tiszteletben tartják és biztosítják, hogy teljes életet élhessen, és fejleszteni tudja a képességeit, ill. hogy ebből adódóan ne érhesse őt semmilyen hátrány.

“részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlődését”

A Gyermekjogi egyezményt több hasonló félreértés is övezi. További példák olvashatók a fenti listához felhasznált angol nyelvű gyűjtésben.

Az egyezmény egy világnézet

A Gyermekjogi Egyezmény az állam és a gyerekek, illetve tágabban értelmezve a felnőttek és a gyerekek viszonyáról rendelkezik.

Az egyezmény iránytű a döntéshozóknak

  • Lefekteti azokat az alapelveket és értékeket, amelyek mentén a nemzeti törvényeket megalkotják.
  • Például az egyezményben ugyan nem szerepel, hogy a gyerekeknek joga van pisilni a tanítási óra alatt, de azt lefekteti, hogy a tanárok az iskolákban csak úgy fegyelmezhetik őket, hogy közben nem sértik meg a jogaikat. (“A részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák”).
  • A köznevelési törvényt vagy az iskolai házirendeket aztán ennek megfelelően kell kialakítani.
  • A hétköznapi helyzetekben is iránytűként szolgál.
  • Segít a szülőknek, pedagógusoknak és gyerekekkel lévő felnőtteknek, hogy a gyerek érdekeit szem előtt tartva tudjanak felelős döntéseket hozni.
  • Egy szemléletet nyújt, és emlékeztet arra, hogy mi mindent kell mérlegelni, ha például a gyerekek védelméről, ellátásról, véleményük figyelembevételéről gondolkodunk. 
  • Például a gyerekek fegyelmezése esetén figyelembe kell venni, hogy a gyerekeknek szüksége van szülői iránymutatásra, ugyanakkor egy gyereket sem szabad megütni, megpofozni, megalázni. Figyelembe kell venni a véleményüket, tájékoztatni kell őket, hogy megértsék a tetteik következményeit, és mindig az adott gyerek, adott helyzetben legjobb érdeke mentén kell cselekedni. 

Ismerd meg a Gyermekjogi Egyezményt

  • Nézd meg a videókat: A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány videósorozatot készített a Gyermekjogi Egyezményről fiatal önkéntesei részvételével. A Queen’s University Belfast engedélyével adaptált rövid kisfilmek bemutatják az Egyezmény hátterét, tartalmát és jelentőségét, és segítik eloszlatni a vonatkozó félreértéseket. A videók a szakma, a tanárok, a középiskolás korosztály számára is érdekes lehetnek. 
  • Olvass utána: A gyermekjogiegyezmeny.hu weboldal ​​célja, hogy egy helyen legyenek elérhetőek a Gyermekjogi Egyezménnyel kapcsolatos magyar nyelvű anyagok. Az oldalon megtalálhatóak szakembereknek szóló szakmai anyagok, a Gyermekjogi Egyezmény egyes klasztereinek bontásában, továbbá gyerekek számára is elérhetőek ismeretterjesztő anyagok. Ugyanitt elérhetőek az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának küldött jelentések dokumentációja is.
  • Töltsd le a Hintalovon kiadványait: A Hintalovon oldalán több leírást, letölthető anyagot találsz a gyerekjogokról.