Magyarországon egyre több szervezetnek fontos az, hogy működése közben ne okozzon kárt a gyerekeknek, hanem védje őket, és biztosítsa jogaik érvényesülését. Iskolák mellett ma már – a teljesség igénye nélkül – zenekar, önkéntes tevékenységet segítő alapítvány, gyermekvédelemi szervezet, gyerekekkel foglalkozó egyházi és civil szervezetek is rendelkeznek olyan irányelvvel vagy szabályzattal, amely a hozzájuk kapcsolódó gyerekeket védi.

Sok esetben nincsenek egyértelmű válaszaink azokra a kérdésekre, amelyek felmerülhetnek a gyerekek körül. Mit kell csinálnom akkor, ha azt látom, hogy a gyerekek bántják egymást? Kinek és hogyan szóljak, ha attól tartok, hogy egy felnőtt nem megfelelő módon kezeli a gyerekeket? Mit csináljak, ha azt gyanítom, hogy egy gyerek veszélyben van? Kinek és milyen helyzetekben kell jelzést tennem?

Miért hasznos egy gyerekvédelmi irányelv?

A gyerekvédelmi irányelv célja, hogy biztonságot nyújtson a közösség számára azzal, hogy egyértelmű és átlátható kereteket teremt a gyerekekkel szembeni bántalmazás kezelésére.

Ha minden alkalommal eseti, pillanatszülte válaszokat kell keresnünk, az bizonytalansághoz vezet – a bizonytalanság pedig az egyik legnagyobb ellensége az eredményes és tartalmas iskolai éveknek. Bizonytalanságban a gyerekek nem tudnak valóban arra koncentrálni, amire az iskola „való”: fejlődésre és egész életre szóló barátságok kiépítésére. A bizonytalanság a pedagógusok számára is felemésztő: elveszi a kapacitást a tanítástól, a gyerekekre fordítható minőségi figyelemtől, hozzájárul a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz.

Az irányelv nemcsak egy dokumentum, hanem közös gondolkodás, folyamat

Egy gyerekvédelmi irányelvben a bántalmazással kapcsolatos esetek megelőzése, kezelése és utánkövetése egyaránt hangsúlyos. Ugyanígy, az irányelv elkészítésében sem csak maga a dokumentum, hanem annak elkészítése (megelőzés) és folyamatos értékelése, (utánkövetés) is lényeges.

Az elkészítés során a megbeszélések, együtt gondolkodások lehetőséget teremtenek arra, hogy az irányelvhez mindenki „hozzá tehesse a magáét”, a közösség minden tagjának megjelenjenek a gondolatai, meglátásai. Ennek fontosságát felismerve például a jezsuita Jézus Társasága tagjai rendszeresen megvizsgálják, és tapasztalataik alapján közösen módosítják saját gyermekvédelmi szabályzatukat, illetve az Ignáci Pedagógiai Műhellyel és a Katolikus Pedagógiai Intézettel közös konferenciát szerveztek a témában.

A gyerekvédelmi irányelv rendszeres felülvizsgálata és értékelése azt garantálja, hogy a benne lévő tudás „naprakész” maradjon, és a benne rejlő közös értékek ne kiüresedő mondatok legyenek, hanem olyan elvek, amelyek valóban áthatják a közösség tagjainak mindennapjait. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesületének (KIFE) szabályzatában például a „szervezeti kultúra fejlesztése” külön nevesített tényező a bántalmazással kapcsolatos esetek megelőzése és kezelése szempontjából. A tapasztalatok és a vonatkozó kutatások is azt mutatják, hogy a gyerekek akkor tudnak segítséget kérni az őket körülvevő felnőttektől, ha bíznak bennük, és biztosan tudják: a közösség elítéli a bántalmazás minden formáját.

Mit tartalmaz egy gyerekvédelmi irányelv?

Az, hogy pontosan mi kerül bele egy gyerekvédelmi irányelvbe, attól a szervezettől függ, amely elkészíti, amelyre vonatkozik. Alapszabály, hogy az irányelv legyen a közösség „sajátja”. Azokat az értékeket és gyakorlati megoldásokat tartalmazza, amelyeket mindenki elfogad, és önazonosnak érez.

Ugyanakkor vannak olyan pontok, úgynevezett minimumkövetelmények, amelyeknek meg kell jelenniük egy irányelvben, hiszen az csak akkor tudja igazán segíteni a gyerekek biztonságát és jóllétét. Egy irányelvnek mindenképpen választ kell adnia arra, hogy:

• Mik a szervezet fő célkitűzései és értékei?
• Mit jelent a bántalmazás?
• Ki(k) felelős(ek) a gyerekek védelméért és az irányelv érvényesüléséért?
• Kinek milyen kötelezettségei vannak a gyerekek védelmével kapcsolatban?
• Hogyan tudják jelezni a gyerekek, ha valamilyen sérelem éri őket, illetve a felnőttek, ha attól tartanak, hogy egy gyerek veszélyben van?
• Mi történik azután, hogy valaki jelzést tesz?
• Miket nem lehet megtenni a gyerekekkel, illetve a gyerekekről való kommunikáció során?
• Milyen következményei lehetnek annak, ha valaki megsérti a gyerekek jogait, illetve az irányelvben foglaltakat?

Legyen szó óvodáról, iskoláról, sportegyesületről vagy táborról, a gyerekeket körülvevő felnőtteknek rengeteg dologhoz kell érteniük, számos területet kell lefedniük tudásukkal. Máshoz kell értenie annak, aki tanítja a gyerekeket, máshoz annak, aki az ellátásukért, a közlekedésükért, a fizikai biztonságukért felel, vagy aki az adminisztratív ügyeiket intézi. A gyerekek biztonsága ugyanakkor megköveteli, hogy a közösségben mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a bántalmazás semelyik formája sem elfogadható, és mindenki legyen tisztában azzal, hogy mit kell tennie akkor, ha bántalmazással találkozik. Ez a közös tudás az alapja egy biztonságos és átlátható közösségnek – ezt a tudást kell összefoglalnia és rendszereznie egy gyerekvédelmi irányelvnek.

A NEMECSEK Program ebben segít; mert #aziskolaibántalmazásmegelőzhető. Ismerj meg minket!

Vaskuti Gergely, a NEMECSEK Program társvezetője

Kiemelt kép innen.