Blog

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről: a 2020-ról szóló gyermekjogi jelentés áttekintést nyújt a 18 évnél fiatalabbak hazai helyzetéről.

2020 a legtöbb ember számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány felforgatta a hétköznapokat. Felértékelődött az internet, az orvosi ellátás, az anyagi biztonság szerepe és az is, ahogyan egymással bánnak az emberek, akár otthon, akár az online térben. Fokozott figyelem övezte a jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és a felelősségtudatnak. A járvány során a bőrünkön éreztük annak következményét, hogy milyen védelemhez, támogatáshoz jutunk hozzá, mennyire figyelnek oda a véleményünkre, és megtapasztaltuk, hogy milyen fontos szerepe van a jogaink érvényesülésének.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A jelentés áttekintést nyújt a 18 évnél fiatalabbak hazai helyzetéről, melyet a jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikai adatok, programok mentén vizsgál, figyelembe véve, hogy mire reagált a média és a társadalom. 2020-ban 3 visszatérő vagy jelentős téma csúcsosodott ki: a koronavírus hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.

A családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is. Láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek. 

A hátrányos helyzetű családokra óriási súly nehezedett, melyeken a bővülő családtámogatások alig változtattak. A járvánnyal érzékenyek lettünk olyan kérdések iránt is, amelyek nem kaptak elég figyelmet, többek között az adatvédelem és a digitális biztonság, az álhírekkel szembeni védekezés, a tanár-, orvos-, pszichológushiány tekintetében. Összefogás indult a digitális eszközökkel való ellátásért, a családon belüli erőszak ellen, és a magukra maradt tanárok, családok együttműködtek a gyerekek érdekében. Egyszerre voltunk jobban egyedül és együtt, egy új sorsközösség alakult közöttünk. A bezártságban pedig átértékelődött a szabadság fontossága – emelte ki Németh Barbara, a Gyermekjogi jelentés egyik szerzője.

Ebben a környezetben éltek a gyerekek. Így töltötték az életük felét, negyedét, nyolcadát és azokat a szenzitív hónapokat, fontos eseményeket, amelyek az életben egyszeriek és megismételhetetlenek. Nemcsak olyan rítusok maradtak el vagy alakultak át, mint egy ballagás vagy szülinapi buli, de fájó lemaradást okozott, hogy sok fogyatékossággal élő gyerek nem jutott hozzá a fejlesztéshez, vagy hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél csak illúzió maradt a digitális oktatás. A lakások iskolákká alakultak, amelyek szeptembertől új Nemzeti alaptanterv szerint tanítottak, ami a gyerekek kétharmadának véleménye szerint kevésbé van tekintettel a a szabadidejükre.

2020 és a pandémia versenyfutás volt az idővel, mellyel a jogi szabályozás csak próbálta felvenni a ritmust. Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás – ezek több mint 60%-át a koronavírus-járvány következtében hozták. Nagy részük az oktatásban beálló változásokra reagált, és a veszélyhelyzethez való mielőbbi igazodás igénye sokszor olyan szabályozási környezetet eredményezett, amelyben a gyerekek egyéni szükségletei sérültek. A gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása például számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.

A pandémia rávilágított, hogy egyes gyermekjogok milyen könnyen konfliktusba kerülnek egymással a krízishelyzetekben. Fokozott érdeklődés övezte az alapjogok szükséges és arányos mértékű korlátozását, például a teljes gyülekezési tilalom elrendelése, a kórházi látogatások korlátozása vagy a menedékkérelmek felfüggesztése kapcsán. Döntő fontosságú lett ebben a helyzetben, hogy megértsük és elősegítsük a Gyermekjogi egyezmény egyik alapelvét, miszerint elsősorban a gyerekek legjobb érdekének kell érvényesülnie az őket érintő kérdésekben. Ahogy az alapvető jogok biztosa megfogalmazta: az egészségügyi veszélyhelyzet nem teheti idézőjelbe a gyerekek jogait.

2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk a járvány alatt. Több diszkriminatív rendelkezés is született. Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Szűkült, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, és az átszervezése korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok.

Mindeközben fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma. Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait, lépések történtek a gyereksegítő házakat kialakító Barnahus modell kiterjesztése felé, és kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére. Folyamatos vita övezte, mit kell tenni az erőszak megelőzése, kezelése érdekében az iskolában is.

A 2020-as jelentésben az adatok helyett az intézkedéseké, jogalkotásé a főszerep. A közérdekű adatigénylés „ellátást veszélyeztető” kockázata miatt nehezebb volt adatokhoz jutni, ami nem öncélúan, a jelentés minősége miatt érdekes: az elutasított kérelmek felvethetik a kérdést, hogy mennyire biztosított az átláthatóságon, bizonyítékon alapuló, koordinált döntéshozatal a minisztériumokban és a hivatalos szerveknél.

2020-ban mintha megállt volna az élet, mégis mintha ez adta volna a lendületet ahhoz, hogy régóta várt és a krízishelyzetben kevésbé időszerű változtatások szülessenek. Gyakran lehetett érezni, hogy a családok mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. Érintettségük gyújtópontként szolgált a társadalmi-politikai diskurzusban: ha egy ügyben gyerek is érintett volt, máris belobbant a vita. Szükséges azonban, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is. Reményeink szerint ehhez kínál a jelentés megbízható kiindulópontot, szakembereknek és laikusoknak egyaránt.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

JOGALKOTÁS

• Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás. 10-ből 6 a koronavírus-járvány miatt született. 
• A járványügyi jogalkotás egyik legaktívabb – a gyerekek életére közvetlen befolyással bíró – területét az oktatás masszív átalakulása jelentette.
• Egyes esetekben a jogalkotás csak késlekedve reagált a járvány következtében fellépő kihívásokra és igényekre.

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

• Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait az alapvető jogok biztosa vette át, ami korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket.
• Az Alaptörvény 9. módosítása kirekesztő változásokat vezetett be. Szűkítette, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe állította az LMBTQI-gyerekeket és -szülőket. 
• Hiányoztak vagy késlekedtek a sérülékeny helyzetben lévő gyerekcsoportokra szabott intézkedések.
• A digitális oktatás tovább súlyosbította az eleve hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatáshoz való hozzáférését, ami különösen a roma diákokat sújtotta.
• Változott az örökbefogadások szabályozása, ami nehéz helyzetbe hozta az egyedülállók és az azonos nemű párok örökbefogadását.
• Elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását.
• A gyöngyöspatai ítélet nyomán született törvénymódosítás miatt nem kaphatnak pénzbeli kompenzációt az iskolai szegregáció sértettjei. 

VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS

• Általános gyülekezési tilalom volt érvényben, amely a jogvédő szervezetek szerint szükségtelen és aránytalan intézkedés volt.
• Nagyobb hangsúly került az online véleménynyilvánításra. Az ADOM Diákmozgalom által indított felmérés több mint 21.000, az Országos Diáktanács felmérése pedig közel 8.000 gyereket ért el a digitális oktatás kapcsán.
• Elindult az Országos Diáktájékoztatás online portál a diákok és a képviseletük közötti párbeszéd és tájékoztatás előmozdítására.
• Három év után, 2020 februárjában ülésezett az Országos Diákparlament.
• Botrányt kavart egy gyermekotthonban élő fiatal kritikus hangú rapvideója. 
• A gyerekekre hatással voltak az iskolai és tágabb környezetük vonatkozó eseményei, így a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán indult tüntetéssorozat és az iskolákban elrendelt kötelező hírzárlat is. 

MAGÁNÉLET, TÁJÉKOZTATÁS

• A reklámszakma lépéseket tett a gyerekek reklámokban és influenszer-együttműködésekben való szerepeltetése kapcsán.
• A járvány miatt megnövekedett digitális jelenlét és webkamera-használat új adatvédelmi kérdéseket vetett fel.
• Számos kormányzati, civil és vállalati program segítette az eszközökkel való ellátottságot, de sokak számára akadályozott maradt a hozzáférés, tovább növelve a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását.
• Az internetet a gyerekek ötöde nem találta biztonságosnak, és a reklámok után az álhírek zavarták őket a legjobban.
• Nehézséget okoztak a veszélyhelyzettel kapcsolatos ellentmondó üzenetek, késlekedések, például az érettségi megrendezése, az iskolák bezárása vagy az egyes szolgáltatásokhoz, támogatáshoz való hozzáférés esetében.
• Egy politikai akció során ledaráltak egy hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat bemutató mesekönyvet, ami élénk vitát indított arról, hogy mikor és milyen információ megosztása a felelős magatartás a gyerekek nevelése során.

ERŐSZAK

• Minden 10. gyerek veszélyeztetett volt (közel 103 ezer gyerek) valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt (59%).
• A felnőttek 38%-a szerint egy pofontól nem lesz baja a gyereknek (úgy, hogy zéró tolerancia szerepel a törvényben).
• A segélyvonalak forgalma megduplázódott, és 2020 márciusában 1,5-ször annyi családon belüli bántalmazásról érkezett bejelentés a rendőrséghez, mint az előző év azonos hónapjában.
• Szigorúbban lép fel a törvény a családon belüli bántalmazás ügyekben. 
• Megjelent a vírusbullying.
• Az iskolákban megjelentek az iskolaőrök.
• Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait.
• Lépések történtek a Barnahus modell szerinti gyereksegítő házak létrehozása felé több helyszínen.
• Kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére, a bántalmazás felismerésére, megakadályozására és segítségkéréssel kapcsolatos információk átadására.
• Jelentősen nőtt a 0–13 éves gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, de a 14 éven felüliek esetében közel azonos maradt. Összesen 6310 olyan esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett.
• 2020 az áldozatsegítés éve volt.
• Elutasította a Parlament a családon belüli erőszakról szóló Isztambuli egyezmény ratifikálását.

 CSALÁD

• Az Alaptörvény 9. módosítása gyermekjogokat súlyosan szűkítő rendelkezést vezetett be a gyerek önazonossága, a gyereknevelés és szülői jogok vonatkozásában. A módosítás kirekesztő és stigmatizáló azokra a gyerekekre nézve, akik esetében a nemi jellemzők atipikusan fejlődnek, vagy akiket azonos nemű szülők nevelnek.
• Jelentősen megnövekedett a családok együtt töltött ideje.
• Sok esetben nehézségbe ütközött a külön élő szülőkkel való kapcsolattartás, illetve megnőtt a gyerekek családon belüli erőszakkal szembeni veszélyeztetettsége.
• 4-ből 3 családján kívül élő gyerek nevelőszülőnél, minden 4. gyerekotthonban élt.
• 316 csecsemő élt gyerekotthonban, bár a törvény családi környezetben való elhelyezést ír elő.
• Kedvezőbb feltételekkel bővült több családtámogatási forma.
• A kapcsolattartási ügyek áthelyezése a bíróságokra gyorsított az eljárásokon.
• A járványhelyzet alatt a gyermekotthonban élő gyerekek 40 napig nem hagyhatták el a gyermekotthonok területét, és nem mindenhol tarthatták a kapcsolatot vér szerinti családtagjaikkal (digitális eszközökön keresztül sem).
• Több intézkedés célozta az örökbefogadás egyszerűbbé tételét, de az örömteli változások elismerése mellett a felkészítő tanfolyam kötelező voltának eltörlését és az egyedülállók örökbefogadásának szigorítását számos szakmai kritika érte.
• Fény derült egy kalocsai gyermekotthonban lelki gondozást végző pap molesztálási ügyére.

FOGYATÉKOSSÁG

• Emelkedett a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. Az SNI diákok közel egyharmada kimarad az integrált oktatásból.
• Elkészült az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának új intézkedési terve.
• Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága helyszíni vizsgálatai és interjúi alapján megállapította a fogyatékos emberek folyamatos és rendszerszintű jogsértését.
• Még mindig léteznek nagy, fogyatékos emberek ellátását végző bentlakásos intézmények, ahol gyerekek és felnőttek együtt vannak elhelyezve. 
• A szakellátásban élő fogyatékos gyerekek több mint fele intézményi körülmények között él.
• A fogyatékossággal élő tanulók 8%-a semmilyen távoktatásban (fejlesztőnevelésben) nem részesült, további 15%-uk pedig csak hetente egyszer részesült valamilyen fejlesztésben. 
• Az EMMI a koronavírus-járvány szempontjából a fogyatékossággal élő embereket különösen veszélyeztetett csoportnak minősítette, és kiadott egy intézkedési tervet.
• Novemberben az autista gyerekek mentesültek a maszkviselés kötelessége alól. 

EGÉSZSÉG

• A házi gyermekorvosok jelentős részét felmentették a személyes betegellátás alól tavasszal (2019-ben 40%-uk 65 év feletti volt). 
• Számos panasz érte a szülőszobai jelenléttel, a kórházi látogatásokkal kapcsolatos korlátozásokat, illetve a koronavírussal fertőzött anyák és újszülöttek elválasztását.
• A járvány a védőnői ellátást is korlátozta. 
• Az egészségügyi törvény módosítása megszüntette a szabad szülészorvos-választás lehetőségét.
• Átfogó kutatás világított rá a szegény családokban élő gyerekek rosszabb egészségügyi állapotára.
• Naponta 5 gyerek hozott világra gyereket.
• 3-ból 2 szülő elégedetlen az iskolai szexuális neveléssel.
• A NAT része lett a családi életre nevelés.
• Közel harmadával csökkent a gyermekházasságok száma 2016 óta, de még így is 300 gyereket érint évente.
• A 9-10. évfolyamba járó fiatalok közül minden 6. használt már marihuánát (17%), minden 10. vett már be altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül (9%), minden 20. pedig dizájnerdrogokat is kipróbált. 
• A gyerekek mentális egészségére fokozott kockázatot jelentett az otthontanulás, a beszűkült társas kapcsolatok, a növekvő alkoholfogyasztás és az erőszak a családokban.
• A növekvő igény ellenére a gyermekpszichiátriai és -addiktológiai ellátás súlyos hiányosságokkal küzdött.

ÉLETSZÍNVONAL

• Bővültek a családi akcióterv körében bevezetésre kerülő támogatások (pl. csok, babaváró támogatás, autóvásárlási támogatás, nagyszülői gyed). Azonban ezek nem jelentettek valódi segítséget a leginkább kiszolgáltatott családok számára.
• Egyszerűsödött a családi pótlék igénylése, de az összegét már 12 éve nem emelték meg. 
• A koronavírus miatti korlátozások miatt növekedtek a családok terhei, ráadásul sokan az állásukat is elvesztették. 
• A hátrányos helyzetű gyerekek számára problémát okozott a digitális eszközök hiánya, sok háztartásban áram sem volt, és az intézményi étkezés kiesésével a mindennapi élelemhez való hozzájutás is gondot jelentett.

OKTATÁS, SZABADIDŐ

• Bővült az ingyenes oktatás köre. 
• Új Nemzeti alaptanterv alapján tanítanak szeptembertől, mely számos bírálatot kapott – többek között a tananyagok növekedése, az ideológiai szempontok érvényesítése vagy a tanszabadságot korlátozó jellege miatt.
• Március közepén egyetlen hétvége állt rendelkezésre a tantermen kívüli oktatás bevezetésére. A 2020/2021-es tanévre már elkészült az Intézkedési terv. 
• Az általános iskolában közel minden 5. diák nem vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz.
• 3-ból 2 gyerek szerint romlott az oktatás minősége a digitális munkarendben, és az iskola kevésbé tisztelte a szabadidejét.
• Kormányzati, civil és vállalati programok segítették a gyerekek digitális eszközökhöz való hozzáférését, és okostankönyvek készültek.
• A digitális oktatás tovább súlyosbította az eleve hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatáshoz való hozzáférését a digitális eszközök hiánya, valamint a támogató közeg hiánya miatt. 
• Sok bizonytalanság volt akörül, hogy hogyan tartható meg biztonságosan az érettségi vizsga.
• Az SNI diákok közel egyharmada kimaradt az integrált oktatásból.
• A bölcsődék és óvodák bezárása nehéz helyzetbe hozta a családokat, az ügyeletet csak késlekedve engedélyezték. 
• A magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.
• Túlzó, a gyerekek számára indokolatlan megterhelést jelentő szabályokat vezettek be sok óvodában és bölcsődében. 
• Az EU-ban Magyarországon jár arányosan a legtöbb gyerek óvodába (95,7%). 
• Több program és együttműködés indult a fiatalok hazafias nevelése és a hozzá társított honvédelmi felkészítés érdekében.
• A NAT része lett a családi életre nevelés.

MENEKÜLT GYEREK

• A koronavírus megjelenésekor felfüggesztették a kérelmezők beengedését a tranzitzónákba.
• Továbbra is „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” volt Magyarországon, amelynek hatálya alatt a Gyermekvédelmi törvényt nem lehet alkalmazni a 14–18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakra.
• Májusban a Kormány megszüntette a tranzitzónákat, és befogadóállomásokon helyezte el a korábban fogva tartott menedékkérőket.
• Új menedékjogi szabályok léptek életbe, melyek néhány elhanyagolható kivételtől eltekintve megszüntették a menedékkérelmezés jogát Magyarországon.
• Ezek bevezetése óta mindösszesen pár család léphetett be Magyarországra menedéket kérni, a kísérő nélküli kiskorúak nem élveztek prioritást.
• A szerbiai határt szabálytalanul átlépők visszakényszerítése sokszor erőszakosan történt, és gyerekek is áldozatai voltak.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

• Az elmúlt években a jogerősen elítéltek száma folyamatosan csökkent.
• A korábbi évekhez képest kb. fele annyi 12-13 éves került elítélésre (11 fő). A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások lassították az ítélethozást.
• A jogerősen elítélt fiatalkorúak kb. 20%-át ítélték szabadságvesztésre, de kevesebb mint 5% esetében indult meg a tényleges végrehajtás.
• A jogerősen elítélt fiatalkorúak esetében leggyakrabban próbára bocsátást és pártfogófelügyeletet alkalmaztak. Javítóintézeti nevelést kevesebb mint 10% esetében rendeltek el.
• Jelentősen nőtt a gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, közel 500-zal több esetben (6310) indult eljárás, mint az előző évben.
• Megnőtt a családon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények száma. Háromszor annyi gyerek vált kapcsolati erőszak áldozatává, és a szexuális erőszak sértettjeinek száma is 60%-kal nőtt 2019-hez képest. 
• 2020 az áldozatsegítés éve volt.
• Megalakult a Családjogi Szakértői Munkacsoport, valamint több kampány és együttműködés indult, például a vansegitseg.hu weboldal. 
• 3 áldozatsegítő központot hoztak létre az országban, és a cél az, hogy minden megyében elérhető legyen egy ilyen központ. 
• Lépések történtek a Barnahus modell szerinti gyereksegítő házak létrehozása felé több helyszínen.

SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁS

• A jogszabályi változások szélesebb lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyerekek szakszerű segítséget kapjanak.
• Új hároméves stratégia jelent meg az emberkereskedelem elleni küzdelemről, amely kiemelt figyelmet fordít az emberkereskedelem 18 év alatti áldozataira. A feltételezett áldozatokat speciális gyermekotthonokban helyezik el.
• A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre.
• Az év szinte minden napjára jutott egy gyerekek szexuális kizsákmányolásával összefüggő eljárás (304 lány és 45 fiú vált áldozattá).
• A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett 3. leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt.
• A szexuális erőszak kiskorú sértettjeinek száma 60%-kal 222-re nőtt tavaly óta. 
• Nagyon kevesen kerültek az állami áldozatsegítő szolgáltatás látóterébe. Emberkereskedelem vagy kényszermunka miatt egy esetben sem történt segítségnyújtás, szexuális kényszerítés bűncselekménye miatt 3 gyereknek, szexuáliserőszak-bűncselekmény miatt 28 gyereknek nyújtottak segítséget.
• Korábban nem látott figyelem irányult a gyerekek online térben zajló szexuális kizsákmányolására és bántalmazásra.
• A Kaleta-ügy növelte a társadalmi érzékenységet a közösségimédia-felhasználást érintően.
• 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma.

EGYEZMÉNY 

• AZ ENSZ Gyermekjogi Bizottsága új ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára a Gyermekjogi egyezmény végrehajtásának ötévente zajló vizsgálata alapján.
• Aláírásra vár még az Egyezményhez tartozó harmadik Fakultatív Jegyzőkönyv, amely lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy panaszaikat közvetlenül a Gyermekjogi Bizottsághoz nyújtsák be, ami azokat kivizsgálja, majd a kormányokat a megfelelő intézkedések meghozatalára utasítja.