Online

Nagyon fontos tudnod, hogy amennyiben kiközösítenek téged, az nem a te hibád. Éppen emiatt érdemes egy olyan emberrel beszélned, akiben megbízol, és tudod, hogy támogatni fog téged – a lényeg, hogy ne maradj egyedül ezzel a helyzettel.

Árulkodóak a gyerekek jövővel kapcsolatos aggodalmai. Leginkább attól félnek, hogy nem találnak majd munkát, ezt követi az éghajlatváltozás miatti szorongás és a háborútól vagy terrortámadástól való félelem.

2018-as kutatási adatok szerint Magyarországon a 7-12 éves gyerekek egyötöde regisztrált már közösségi oldalra, és a 10-18 éves gyerekek 23%-a volt érintett valamilyen internetes bántalmazásban. Ez a szám a valóságban még magasabb lehet, hiszen sokuk fel sem ismeri, hogy cyberbullying áldozata, vagy nem mer, esetleg nincs is kitől segítséget kérnie. Ezért különösen fontos, hogy minden fiatal és szülő tisztában legyen azzal, hogy az interneten miként tudja megvédeni magát és szeretteit.

A digitális szülőséget mindannyian most tanuljuk – összegyűjtöttük a legfontosabb témákat, amiket érdemes lehet átgondolni a gyerekek biztonságos internethasználata kapcsán.

Mi a teendő szülőként akkor, ha a család egy másik tagja úgy oszt meg képeket a gyerekünkről, hogy mi azzal nem értünk egyet? Milyen jogszabályok vonatkoznak a posztolásra, és milyen lehetőségeink vannak ilyen esetekben?

A gyerek nem biodíszlet, hanem olyan, 18 év alatti személy, akinek különleges jogai vannak. Nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben.

Veszélyes, ha a szülő túlhasználja a közösségi médiát, és újszülött kortól kezdve képeket és adatokat közöl gyerekéről. Tudj meg mindent a digitális lábnyomról, és hogy hogyan lehet digitális szülőként is felelősen eljárni!

Többnyire a szexting kortársak között zajlik, de nagyon gyakori, hogy felnőttek próbálnak fiataloktól erotikus felvételeket kicsalni – ami még veszélyesebb lehet. 10-11 éves gyerekekkel már életkoruknak és érettségüknek megfelelően tudunk beszélgetni az online biztonságról.

A gyerekeket hírfogyasztóként sem vesszük komolyan. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss kutatásának előzetes adatai szerint 5-ből 4 gyerek rendszeresen tájékozódik, de a felük sok mindent nem ért meg ennek során. Hogyan vesznek részt az alakításában, a fogyasztásában, és hogyan jelennek meg a médiában a fiatalok?

Sokat segíthet, ha családként rá tudunk nézni közösen, ki mit szeretne, mit vállal, és mit ígér – magának, és a többieknek. Az internetes házirend és közös képernyőszabályok ebben segítenek.

Frissen felfedezett átjáró a mennybe, hamarosan érkező sarkvidéki időjárás, állatkertben elkóborolt kislány, akit egy kígyó gyomrából kellett kivágni – ilyen hírekkel találkozhat a gyanútlan netező az álhíreket terjesztő oldalakon és megosztásaik révén a közösségi médiában. Mi a célja ezeknek az álhíreknek, és hogyan tanulhatjuk meg felismerni őket?

A 7-10 éves gyerekek harmadik leggyakoribb keresőszava a pornó; a mindennapokban erről a témáról nem igazán esik szó, miközben a gyerekek hallják ezeket a szavakat, és természetükből adódóan kíváncsiak is