A néma tanúk szerepe a gyermekbántalmazásban

Nem csak az ittas vezetésben, a gyermekbántalmazásban is elvárt a zéró tolerancia. Mégis napjaink létező jelenségéről van szó, amely ráadásul új formákat öltött. E témában Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott szemléletes előadást.

A kortárs zaklatás három szereplője a bántalmazó, a bántalmazott és a megfigyelő(k)

Szép a tengerpart, már amennyi látszik belőle, mert a nagy feneked kitakarja! – szól a fotókomment a közösségi oldalon.

A szituáció adott: van a bántalmazó, aki a hozzászólást írta, a másik oldalon pedig ott van a bántalmazott, aki saját magáról egy amúgy ártalmatlan képet töltött fel a közösségi oldalra. Hogy ennek a történetnek mi lesz a végkicsengése, lényegében a megfigyelőkön, kívülállókon múlik. Ha a következő komment helyt ad az előzőnek, úgy jobbára a bántalmazók tábora erősödik meg. Ám amennyiben egy harmadik személy a képet feltöltő védelmére kel, a bántalmazó „szenvedhet vereséget” és tűnődhet el tettén. Jó esetben. A kortárs erőszak, iskolai zaklatás tehát egy háromszögre hasonlít, és sajátossága, hogy bármelyik oldalon is állunk, a szereplők között ott van legalább egy gyermek.

Fizikai bántalmazás

Az ilyetén bántalmazásnak négyféle típusa létezik. Az első a fizikai – eszközzel vagy anélkül történő. A jelek egyértelműek: ilyen, amikor például a gyermek lábába egy másik személy körzőt szúr, vagy megrugdalja őt.

Érzelmi bántalmazás

A második típus az érzelmi bántalmazás, mely nem mindig egyértelmű erőszak az abban részt vevők számára. Ez lehet verbális (amikor úgy beszél valaki a gyermekkel, úgy hívja, hogy az bántja, lealacsonyítja, kiszolgáltatott helyzetbe hozza őt) és társas erőszak (klikkek létrehozása, kirekesztés).

Visszaélés, szexuális erőszak

A harmadik változat a szexuális erőszak vagy visszaélés, amely a 2000-es évek óta egyre nő a gyerekek körében. Az okokat még kutatják, de többek szerint az internetes pornó okolható az efféle visszaélések növekedéséért. Az viszont biztos: a magyar törvények szerint a beleegyezéses szexuális kapcsolat alsó korhatára 12 év. Vagyis egy 15 éves már létesíthet nemi kapcsolatot, de 12 éves kor alatt minden esetben erőszaknak minősül egy ilyen cselekedet.

Cyber bullying

Az utolsó típus az internetes zaklatás, amely egyben a visszaélések garmadáját hozta magával. Talán nem is gondolnánk, de a lejegyzett szavakon (mint a bevezetőben említett példa) kívül az álprofilok létrehozása, a pletykák elterjesztése, a kipécézett személy fotóinak letöltése és máshol való felhasználása, a saját fotó lejárató célú publikálása (például lefényképezem, amint az előttem ülő osztálytársamnak kilátszik az alsóneműje, s ezt feltöltöm a netre) mind kimerítik az internetes zaklatás fogalmát. A legsúlyosabb visszaélés ezek közül a „sexting”, amikor erotikus tartalmak (képek, videófelvételek) kerülnek fel a világhálóra egy gyermekről. A felvételek készítői, ha betöltötték 14. életévüket, már büntethetővé válnak – ezért sem érdemes (vissza)élni az ilyen tartalmakkal.

A gyermekjogi szakértő szerint a legjobb, amit tehetünk, ha segítséget kérünk, amikor ilyen esetekkel találkozunk. Ismerjük a mondást: vétkesek közt cinkos, aki néma. Azaz a jog nyelvén pszichikai bűnsegéd az, aki bár látja a kortárs erőszakot, iskolai zaklatást, mégsem tesz ellene semmit. Ilyenkor az iskolai pszichológus, a szociális segítők, a jelzőrendszerben részt vevők (védőnő, rendőrség, körzeti orvos), de az oktatási intézmények szereplői is segítséget nyújthatnak a bántalmazott gyermeknek. – Az erőszak is kommunikációs nyelv, ugyanúgy, mint a köszönés – summázott a szakértő. Hozzátette, a családi minták más közösségekbe is bekerülnek: a gyermekek otthon bepakolják azokat a hátizsákba, az iskolában pedig a tolltartóval együtt kiteszik…

Szanyi-Nagy Judit

forrás: Fejér Megyei Hírlap