Hogyan beszélj a gyerekekkel a háborúról?

Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értse mi zajlik körülötte, ezért megpróbáltuk pontokba szedni, hogyan tudtok beszélgetni velük a háborúról.


A szülők többségét (teljesen érthetően) nagyon mozgatja, érdekli az Ukrajnában zajló katonai konfliktus. Félhetünk, aggódhatunk, idegesebbek lehetünk. A gyerekeket segíti, ha érthetőbbé válik számunkra, hogy miért viselkedünk így. Elsősorban arra van szükségük, hogy a szüleik állapotát, érzéseit értsék. Ez alapvetően növeli a biztonságérzetüket.Nem szükséges nekünk felhozni a témát, ha a gyerek egyébként nem kérdez, érdeklődik. Lehet annyit is mondani, hogy “Velünk minden rendben, de olyan híreket olvastam, amiktől feszült lettem. Keresem a módját, hogyan tudok nyugodtabb lenni.”

Ha a gyerek kérdez, akkor először érdemes megtudni, hogy mire kíváncsi, mi érdekli, mit hallott. Így tudjuk “bemérni”, hogy mire van szüksége. Ne magyarázzuk túl feleslegesen a helyzetet (sok részlettel), de ne is bagatelizáljuk.

A gyerek akkor lesz nyugodtabb, ha érti az érzéseinket, és kap információt arról, ami érdekli őt. Olyan mondatoktól, hogy “Nincs baj.”, “Nem lesz semmi baj.” nem fog megnyugodni, ha közben azt érzi, hogy a szülő/felnőtt tele van feszültséggel. Üresen csengnek majd neki ezek a szavak.

Ne hazudjunk. Ne mondjunk olyat, amit magunk sem hiszünk el, vagy amit nem érzünk őszintének. A gyerekek nem sérülnek attól, ha a szülőjük szomorú vagy fél. Attól sérülnek, ha ezekről az érzésekről nem lehet beszélni. Nem az a dolgunk szülőként, hogy minden kérdésre pontos, “szakmai” választ adjunk. Mondhatod, hogy “nem tudom” vagy “ezt most nem lehet még tudni, ezért is hallgatjuk olyan figyelmesen a híreket”. Nem dolgunk kisebbíteni a helyzet súlyát. Nyugodtan mondhatjuk: “Sok száz kilométerre zajlik tőlünk, és nem mi vagyunk a célpont, de ez nagy dolog, ami most történik.”


Figyeljetek a beszélgetés során a gyerekekre és magatokra is. Ha túl feszültek vagytok éppen vagy bizonytalanok, mondhatjátok hogy “Átgondolom, és kicsit később beszélgessünk.” Keressétek meg a saját mondataitokat, támogassátok egymást.


Ne feledjétek a szeretet és a gondoskodás mindig nagyobb erő, mint a pusztítás.