Kötelező-e a maszkviselés az iskolákban?

Milyen előírások vonatkoznak az iskolai járványkezelésre? Milyen hatáskörben és miről dönthet az iskola vezetése?

Hintalovon

2021.12.20.

Milyen aktuális járvánkezelési szabályok vannak érvényben a koronavírus negyedik hullámában? Van-e központi szabályozás, és ha igen, mire vonatkozik? Miben dönthet az intézményvezető? – Járványkezelési szabályok az oktatási intézményekben

Általános maszkviselési szabályok

2021. november 20. napjától hivatalosan ismét maszkviselési kötelezettség van érvényben. Ez azt jelenti, hogy többek között

  • a tömegközlekedési eszközökön,
  • az üzletekben,
  • az egészségügyi intézményekben,
  • hivatalokban,
  • ügyfélszolgálatot ellátó helyszíneken,
  • szociális intézményekben

kötelező a maszk viselése.

Ez alól a 

  • 6. életévét be nem töltött gyerekek,
  • az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal,
  • autizmus spektrumzavarral élő személyek

jelentenek kivételt, akik állapotukat igazolni is tudják.

2021. november 20-ától az intézményvezetők dönthetnek arról, hogy elrendelik-e a maszkviselést, és ha igen, milyen szabályokkal

2021-ben az új tanév indulásától ugyan az általános és középiskolák, szakképző intézmények is rendes munkarendben folytathatják működésüket, és az óvodai rendkívüli szünet is megszüntetésre került. Ugyanakkor a bölcsődék, köznevelési intézmények vezetőjének joga van dönteni a maszkviselésről. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) maszkviselésre vonatkozó állásfoglalása tájékoztató jellegű, tehát nem tekinthető kötelező előírásnak. Ebben szerepel az is, ami ha nem is kötelező, de figyelembe vehető: 10 éven aluli gyerekek esetében nem ajánlják a maszk kötelezővé tételét, azonban a 10 éven felüli gyerekek és felnőttek esetében indokoltnak tartja a maszkhasználatot.

Jelenleg tehát sem jogszabály (törvény vagy kormányrendelet), sem az Intézkedési terv, miniszteri levél vagy állásfoglalás nem beszél kötelező iskolai maszkviselésről. Ugyanakkor azt sem tiltják meg, hogy az iskolákban az intézményvezetők ne írhatnák elő, hogy maszkot hordjanak az iskolában tartózkodók.

Tehát a jog minden esetben az iskolák vezetésére bízza ennek eldöntését.

Bárhogy is döntsön egy intézményvezető, fontos figyelembe vennie az iskola helyi sajátosságait, az érintett gyerekek életkorát, hogy ennek megfelelően mennyire várható el tőlük a helyes maszkhasználat, hogy a tanárok és gyerekek mennyi időt töltenek az iskolában, ehhez képest a maszkhasználat hiánya milyen kockázatot jelent a fertőzés terjedésére nézve. Fontos tudni , hogy maszkot bárki jogosult használni, senkinek nem lehet megtiltani, hogy maszkot hordjon. 

Nagy a bizonytalanság az oktatás szereplői körében a kötelező iskolai maszkhasználattal kapcsolatban. A TASZ azt javasolja, hogy bizonytalan helyzet esetén érdemes a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordulni – intézményvezetőként vagy szülőként is. A TASZ felhívja arra is a figyelmet, hogy a maszkviselést kötelezően előírni csak a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében lehet. Azaz nem lehet a gyerekeket az iskolában csupán a nem megfelelő magatartásukért, tanulmányi teljesítményükért, stb. “büntetni”, szankcionálni azzal, hogy maszkhordásra kötelezik őket. 

Iskolákat érintő egyéb szabályok

Egy iskolában a belső szabályok bevezetése az iskola házirendjének vagy az SZMSZ-ének módosításával történhet. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet írja le, hogy mik azok a kérdések, amiket a házirend vagy SZMSZ szabályozhat. Ilyenek lehetnek a járványhelyzettel összefüggésben többek között az alábbiak

1. Az iskolába történő belépés: jelenleg általánosan a szülők gyereküket főszabály szerint bekísérhetik az iskola épületébe, ugyanis nincs erre vonatkozó tiltás. DE! az iskola vezetése dönthet úgy, hogy általánosan mindenkinek megtiltja, vagy a létszámban és/vagy időtartamban is korlátozhatja a szülők belépését. Fontos viszont, hogy az iskola a gyerekek érdekeit nem hagyhatja figyelmen kívül ezeknek a szabályoknak az elrendelésekor sem. Mindig figyelembe kell vennie az érintett gyerekek életkorát, önállóságát és az egyéb körülményeket. Kerülni érdemes a nagy csoportosulást a szülőknek is, szerencsés, ha szülők csak a lehető legszükségesebb időt töltik az intézményben

2. Szülői értekezlet tartása, formája: jelenleg lehetőség van akár személyesen, akár online formában szülői értekezletet (vagy fogadóórát) tartani az iskolákban. Ha a szülői értekezlet hibrid formában zajlik, akkor az iskolának biztosítania kell, hogy az online résztvevők is egyenlően vehessenek részt a döntéshozatalban, ugyanúgy hallhassák a hozzászólásokat és maguk is hozzászólhassanak a kérdésekhez. A szülővel történő kapcsolattartás is történhet a járványhelyzetre tekintettel telefonon, elektronikus úton vagy online.

3. Csoportok elkülönítése iskolán belül: jelenleg az iskola meghatározhatja, hogy a különböző osztályok, csoportok hogyan különüljenek el az épületen belül. A korábban előírt védőtávolság tartása már nem kötelező, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy elkerülik a nagyobb csoportosulásokat (pl. étkezéseknél, udvarhasználatnál, a tanulók elhelyezése az osztálytermekben stb.)

4. Higiéniai óvó, védő előírások: Az SZMSZ-ben előírt rendszeres fertőtlenítő takarítások, kézfertőtlenítés, gyakori szellőztetések az iskolákban, feltéve, ha ezeknek a feltételeit az intézmény megfelelően biztosítja. Továbbra is előírás, hogy ne menjen közösségbe olyan gyerek, aki koronavírusos tüneteket mutat. Fontos, hogy a hivatalos eljárásrend fertőzés esetére továbbra is kötelezően követendő járványügyi szabályokat állapít meg

5. Kötelező maszkhasználat az iskolában: erről a fentiekben írtunk bővebben.

Korábban írtunk arról, hogy mit tehet egy szülő, ha járványveszély miatt nem kívánja iskolába vinni a gyerekét, az erre vonatkozó szabályok továbbra is érvényben vannak.

Készült: a vonatkozó jogszabályok és a TASZ tájékoztató anyaga alapján.

További tartalmak a témában

Ma 30 éve csatlakozott Magyarország az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez. Mire volt elég az azóta eltelt, több mint negyed évszázad?  Hol tart ma hazánkban a gyermekjogok elismertsége és képviselete, mit ismernek ebből a döntéshozók, a társadalom, mit tudnak a jogaikról maguk a gyerekek?
Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyerekek nyiltan beszélhessenek a járványhelyzet miatti érzéseikről, félelmeikről, aggodalmaikról – ha ezek a rossz érzések csökkennek a gyerekekben, a zaklatás kockázata is csökken.
Ha az igazán menő szuperhősök érdekelnek, ismerd meg a Gyerekjogi Követeink munkáját – ha pedig tetszik, amit látsz, és még nem vagy 18 éves, most jelentkezhetsz is közéjük!
A Hintalovon Alapítvány tippjei arról, miről érdemes beszélni a gyerekekkel mielőtt bulizni, fesztiválozni engedjük őket.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Top 10 ötlet a digitális oktatáshoz – Plakát

Mitől működne jobban a digitális oktatás? Mire van szüksége a gyerekeknek a hatékony online tanuláshoz? Megkérdeztük a gyerekeket!

Mitől jó a digitális oktatás: tippek gyerekektől tanároknak

Tudd meg, hogy a gyerekek szerint mi teheti jobbá a digitális oktatást, válassz alábbi adományösszegek közül és töltsd le tanároknak szóló tippjeinket!

Mik azok a gyermekjogok? – interaktív tananyag

Mire van szüksége egy gyereknek? Mitől kell védeni őket? Mik azok a gyerekjogok? És egyáltalán ki számít gyereknek? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, válassz alábbi adományösszegek közül és töltsd le legújabb interaktív tananyagunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart