Menjen vagy ne menjen? – Gyakori kérdések és válaszok

A gyerekes családok életét nagyban befolyásolja az oktatási intézményekre a járványhelyzetben vonatkozó zárási és nyitási szabályok. Sok kérdést kaptunk az április 19-i újranyitással kapcsolatban, mivel számos egyedi szempont merülhet fel a családok életében, amit mind mérlegelniük kell ahhoz, hogy a legjobban dönthessenek a saját biztonságukról.

Kérelmezhető-e az általános iskolák nyitása után is a digitális munkarendben való oktatás? 

 Az állami iskolák esetén az oktatás rendjét (jelenléti vagy digitális) a jogszabályok határozzák meg, illetve az EMMI és a tankerületek irányítják. Ennek értelmében 2021. április 19-től újra kinyitnak az általános iskolák alsó osztályai. A magasabb évfolyamoknak és a középiskolásoknak pedig május 10-től kell folytatnia a jelenléti oktatást. * A jogszabály nem ad választási lehetőséget a szülőknek az oktatás módjának (jelenléti vagy digitális) megválasztására, azonban javasoljuk a párbeszéd kezdeményezését az iskolával. Ha  magas az otthon maradó diákok száma, akkor célszerű a szülői közösségnek és a tantestületnek közösen hibrid megoldásban gondolkodni (eszközök, módszerek tekintetében), hogy az otthon maradó tanulók ne maradjanak le a tananyagban. 

*a vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg, hivatalos bejelentés azonban volt (2021.04.15.)

Milyen lehetőségeim vannak, ha nem akarom, hogy bejárjon az iskolába a gyerekem? 

Ha a tanuló nem megy iskolába, akkor a hiányzását igazolnia kell, ha ezt nem tudja, akkor igazolatlan hiányzása lesz. A hiányzások részletszabályait az iskola házirendjében kell leírni. 

A szülőnek mindenképp előre kell jeleznie az intézményvezető felé, ha a gyermekét a járványügyi helyzet miatt nem szeretné iskolába engedni. Ez esetben a házirendben meghatározott napig élhet a szülő ezzel a lehetőségével. Ha a szülő által igazolt napok elfogytak, de továbbra sem szeretné iskolába engedni gyerekét, több megoldás is szóba jöhet, de a szülőnek és az iskolának ezekben együtt kell működnie. Ehhez előkészítettünk egy kérelem mintát, mely innen letölthető:

Néhány esetet EMMI Intézkedési Terve is nevesít: a „vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba” tartozó (pl. szív-érrendszeri, légzőszervi megbetegedés, stb. és erről orvosi igazolással rendelkező) tanulók hiányzása megengedett az iskolákban.  Egy lehetőség az is, hogy a szülői közösség és a tantestület hibrid megoldásban állapodik meg átmenetileg. Lehetőség van arra is, hogy az iskola vagy annak pedagógusa is meghatározott napot igazoljon saját döntése alapján.

Jogszabályi rendelkezés még nem született róla, de a köznevelési államtitkár, Maruzsa Zoltán bejelentése alapján a szülőknek lehetőségük van kérelmezni az iskola intézményvezetőjénél, hogy gyermekük mentesüljön a jelenléti oktatástól. Erről az intézményvezetője dönt.

Milyen lehetőségeim vannak, ha nem akarom hogy óvodába járjon a gyerekem? 

3 éves kor felett, minimum napi 4 órában óvodába kell járnia a gyerekeknek. Ez alól felmentés adható a szülő kérelmére. Felmentést adhat: a jegyző , vagy az egyházi/magán óvodák esetén a fenntartó – a szülő kérelmére az óvodavezető, védőnő egyetértésével, a gyerek jogos érdekét szem előtt tartva. Fontos szabály, hogy csak az 5. életév betöltéséig adhatnak felmentést a kötelező óvodába járás alól, és csak abban az esetben,ha a gyerek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 

5 éves kortól a gyerek viszont óvodaköteles, és ha a napi 4 óra óvodai jelenlét nem teljesül, akkor ezt igazolni kell az intézményvezető felé. 

Jelen helyzetben a Köznevelésért Felelős Államtitkár bejelentése alapján a szülők nem kötelezhetőek arra, hogy gyermeküket óvodába vigyék, ha otthon meg tudják oldani a felügyeletet, akkor jelezzék ezt az intézményvezető felé, és ők a távollétet engedélyezhetik.

Ehhez előkészítettünk egy kérelem mintát, mely innen letölthető:

Itt is fontos, hogy a szülők és az igazgató között alakuljon ki párbeszéd, és közös megegyezés alapján alakítsák ki a jelenlegi helyzet adta stratégiát. Általános szabály, hogy a hiányzások, igazolások igazolás az óvoda házirendjében kell meghatározni, de a gyerek egyéni szükségletei alapján – megegyezés után – el lehet ettől térni. 

Milyen jogaim vannak szülőként?

A szülő a gyereket 18 éves koráig képviseli, törvényes képviselőként. Ennek megfelelően képviseli gyereke érdekét és jogait, és azok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. 

Az oktatási intézményekben gyakorolható szülői jogokat és kötelezettségeket a Köznevelési törvény sorolja fel, aminek értelmében a szülő joga – többek között -, hogy megismerje az intézmény működését – a jelenlegi járványügyi helyzetben bevezetett speciális szabályokról tájékoztatást kapjon, kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, írásbeli javaslattal éljen a nevelési-oktatási intézmény vezetője felé, és az oktatási jogok biztosához forduljon. A szülő kötelezettsége azonban, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét továbbá a tankötelezettség teljesítését. 

Milyen jogai vannak a gyerekeknek?

Minden gyereket speciális jogok illetnek meg, egészen 18 éves korig. A köznevelési intézménybe járó gyerekek jogait és kötelezettségeit a Köznevelési törvény sorolja fel, így minden gyereknek joga van a megfelelő oktatáshoz –  az iskola tanárai által. A tanuláshoz való jog  magában foglalja azt is, hogy az iskolának biztosítania kell a tanterv szerinti, megfelelő színvonalú órákat és foglalkozásokat – ha épp járványhelyzet van, akkor is. A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék és oktassák őket. A jogszabály kötelezettségként említi a tanulmányi kötelezettségeknek való részvételt, melynek jelenlegi korhatára 16 év. 

A gyermekjogokat, ezzel pedig a Gyermekjogi Egyezmény betartását 1991 óta Magyarországon is jogszabály írja elő. 

Hány órát igazolhat a szülő? 

Az iskola köteles elfogadni a szülő által igazolt távollétet, de ezeknek is van egy felső határa, melynek pontos szabályait a házirend írja elő. Az általános gyakorlat korábban az volt, hogy a házirendben az iskola tanévenként vagy félévenként 3 nap hiányzás igazolását engedélyezte a szülőknek, de ez iskolánként eltérhetett. Sok iskola azonban már tavaly tavasszal módosította a házirendjét és az átlagosan 3 napot felemelte a megengedett hiányzás jogszabályi maximális értékére, 250 órára. A szülők és az iskola együttműködése elengedhetetlen a jelenlegi helyzetben, és a szülői közösségeknek (és a diákoknak a diákönkormányzaton keresztül) is van érdemi beleszólásuk a házirend készítésébe. Ha van ilyen kezdeményezés, azt az igazgató felé jelezni kell, aki azt köteles továbbítani az intézmény fenntartója felé. A fenntartó csak akkor tagadhatja meg a módosítást, ha az törvénybe ütközik. Megjegyzendő, hogy a szülői igazolással elfogadható hiányzás mértékének emelése nem törvénysértő, erre több iskolában is volt már precedens.

A gyermekorvos milyen esetekben adhat igazolást?

Az orvos azt igazolja, hogy a gyerek beteg volt (orvosi vizsgálaton vett részt a rosszulléte, betegsége miatt). Az igazolásnak tartalmaznia kell azt az információt is, hogy mikortól biztonságosan újra mehet közösségbe. Az orvos által kiadott igazolást az iskolának el kell fogadnia, minden esetben. 

Mi történik, ha 250 óránál több hiányzása van a gyereknek? Miért pont 250 órát lehet hiányozni? 

Jogszabályi előírás a 250 órára való hivatkozás, akár igazolt, akár igazolatlan óráról van szó. Ha  egy tanköteles, 16 év alatti tanuló hiányzásainak száma összesen meghaladja a 250 órát egy tanítási évben, és emiatt nincs valamelyik tárgyból elegendő érdemjegye, akkor a tanítási év végén a tanulmányait nem tudja értékelni az iskola, akkor a szabály értelmében évet kell ismételnie. Ez alól kivétel, ha a nevelőtestület feltételek mellett engedi, hogy a gyerek osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanulónak 250 vagy annál kevesebb óra hiányzása gyűlt össze, de elegendő érdemjegye van ahhoz, hogy leosztályozzák, akkor így lezárható az adott tanévben. 

Ha egy tanuló nem tudja igazolni az iskola felé a hiányzását, akkor az igazolatlannak számít, melyről az iskola köteles értesíteni a szülőket is. 10, 30 vagy 50 igazolatlan óra esetén már nem csak a szülőket, de pl. a gyermekvédelmi szolgálatokat, hatóságokat (gyámhatóság) is. Érdemes áttanulmányozni az intézmény pedagógiai programját az érdemjegyekről, a házirendet pedig a hiányzások szabályairól. Ha attól való eltérés szolgálja a tanulók érdekét, a jelenlegi veszélyhelyzetben ezt jelezni kell az intézmény (és vezetője) felé és együttesen megoldást találni.

Az oktatási intézményekre nem vonatkozik a 10 nm / fő szabály? 

Nem. A 10 m² korlátozás az üzletekre vonatkozik (144/2021 Korm. rendelet), a közoktatási intézményekre nem. Általános ajánlások vannak érvényben az egészségvédelmi intézkedésekre a COVID-19 megelőzés kapcsán (fertőtlenítés, távolságtatás,  szellőztetés), illetve a testhőmérséklet mérése kötelező a közoktatási intézményekbe történő belépéskor továbbra is (484/2020 Korm. rendelet).

Mi történik akkor, ha a gyerek betegség miatt nem tud megjelenni az érettségi vizsgán? Van pótlási lehetőség? 

Ha egy tanuló betegség miatt nem tud megjelenni a vizsgán, akkor sajnos csak a következő érettségi időszakban – 2021. őszén van lehetősége vizsgát tenni. A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, akkor a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, és vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból / vizsgatárgyakból törölni kell. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a következő érettségi időszakban ismét – ingyen – jelentkezhet az érettségi vizsgára. 

Az Oktatási Hivatal weboldalán találhatóak meg azok a speciális szabályok, amik a 2021. május-júniusi érettségi időszakra vonatkoznak. 

Pedagógusként elfogadhatom-e a szülői igazolást? Milyen tartalommal? 

Az iskola (és a pedagógusok) köteles(ek) elfogadni az orvos, hatóság vagy szülő által igazolt távollétet, melynek részletes szabályairól az iskola házirendjében kell írni. A házirendben kell meghatározni a megengedett szülői igazolások számát is. Korábbi gyakorlat volt, hogy a házirendben az iskola 3 nap szülői hiányzás igazolását engedélyezte, de – különösen a jelenlegi helyzetre tekintettel – a szülők és az iskola közösen bármikor módosíthatják a házirendi előírásokat. S ahol ez a módosítás még nem történt meg, az oktatási jogok biztosa szerint is célszerű azt megtenni a jelen helyzetben. Több iskolai házirend azt is előírja továbbá, hogy akár az iskola vagy annak pedagógusa is bizonyos mennyiségű napot igazolhat saját hatáskörében és döntése alapján.

Ha a szülők nem élnek együtt, kinek a joga dönteni ezekben a kérdésekben? 

Ez függ attól, hogy a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet vagy az egyikük kizárólagosan. A törvény közös szülői felügyelet esetén megköveteli, hogy a szülők főszabályként minden gyereket érintő kérdésben közösen döntsenek, így a gyerek tanulmányai, hiányzása kapcsán is. Ha viszont csak az egyik szülőé a felügyeleti jog, akkor a jogszabályok szerint elegendő az erről hozott döntést ennek a szülőnek meghoznia. Nem kell hozzá a különélő szülő beleegyezése, azonban ilyen esetben is a gyerek érdekét szolgálja, ha a szülők álláspontja egyezik. Nagyon fontos továbbá, hogy mint minden gyereket érintő kérdésről, így erről is megkérdezik a gyerek saját véleményét és azt figyelembe véve közösen átbeszélik a döntést.