A szülők 1 évvel ezelőtt elváltak, két 8 éven aluli gyerekük felett közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak. A különélő szülővel való kapcsolattartás a kezdetektől fogva nehezen működött. A gyerekkel egy háztartásban élő szülő nehezen tudta elfogadni azt, hogy a különélő szülőnél is jól érzik magukat a gyerekek, többször előfordult a kapcsolattartás akadályozása. A gyerekekkel eltöltött idő bizonyítására a különélő szülő rendszerint titkos hangfelvételeket készített a kapcsolattartásokról.

Ezeken a hangfelvételeken kérdéseket is tett fel a gyerekeknek arról, hogy: mit szeretnek a legkevésbé otthon csinálni, mivel szokták őket fegyelmezni otthon vagy hogy milyen házimunkát utálnak a legjobban. A hangfelvételeken továbbá gyakran szerepelt a másik szülő szerepét megkérdőjelező mondat, pl.:

,,Ugye mennyivel jobb velem lenni, mint otthon?”, ,,Ilyen szuper programot az otthon ülő apátokkal sosem csináltatok, bezzeg ha velem laknátok, mennyi jó dolgot tudnánk mindennap csinálni!”

A különélő szülő kizárólagos szülői felügyeleti jog iránti pert indított a bíróságon, melyhez bizonyítékként a titokban készített hangfelvételeket csatolta. 

A Gyermekjogi Központot a gyerekekkel egy háztartásban élő szülő kereste fel azzal, hogy az különélő szülő jogszerűen készítette-e ezeket a felvételeket, sérti-e a felvétel a gyerekek személyiségi jogait, és fel lehet-e használni ezeket a perben? 

A hozzánk forduló szülőt a következőkről tájékoztattuk: 

Hangsúlyoztuk, hogy Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük. Ennek megfelelően, a gyerekek jogait, szükségleteit az általa leírt helyzetben az alábbiak szerint tudtuk értékelni: 

1. A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg:

A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk).  Joguk van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joguk van, hogy szüleik minden lehetséges támogatást megadjanak számukra ehhez. A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára is egyaránt.

Fontos, hogy a gyerekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit. Felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz. Felül tudjon emelkedni saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő „szidását” helyezni előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszélni neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével.

Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a „saját élmény szerzése” nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából.

2. Titkos hangfelvételek készítése, és ezek bizonyítékként való felhasználása:

Mivel mindkét szülőnek van szülői felügyeleti joga, így jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy bármelyikük hang/ ill. videófelvételt készítsen a gyermekeiről, azonban morális-etikai szempontból az kifogásolható, ha ezek a felvételek – a gyermeket mintegy felhasználva – bizonyítási célból készülnek. 

Abban az esetben, ha egy hangfelvételt jogellenesen készítenek – például egy szülők közötti beszélgetést, abban az esetben is felülírhatja a jogellenességet az “igazság kiderítése.” A bírói gyakorlat szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a szülő egy perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésére való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben e nélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel. (BH.2015.38.) A bíróság eseti döntésében hangsúlyozta: a hangfelvétel bizonyító erejének megítélésénél figyelemmel kell lenni az elkészítés körülményeire és annak esetleges manipulálhatóságára.

3. A jogi eljárások tekintetében az alábbiakról tájékoztattuk:

Egy válás önmagában is nehéz élethelyzet a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Amennyiben a szülők között nincs egyezség, úgy a bíróság vagy a gyámhivatal állapítja meg a kapcsolattartás helyét, idejét, rendszerességét. Néhány esetben a szülők közötti konfliktus odáig fajulhat, hogy az egyik szülő nem biztosítja, hogy a gyerek kapcsolatot tartson a másik szülővel. Amennyiben a külön élő szülő jelzi az illetékes gyámhivatalnak a kapcsolattartás elmaradását, a hivatalnak fel kell szólítani az akadályozó szülőt az alkalom pótlására. Amennyiben az elmaradt alkalom pótlása sem valósul meg, bírsággal is sújthatja a szülőt. Amennyiben a hivatal végzésben megállapítja a kapcsolattartás akadályozását és a gyermekkel együttélő szülő önhibáját, abban az esetben kiskorú kapcsolattartásának akadályozásáért büntetőeljárást lehet indítani. 

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy kizárólagos szülői felügyeleti jog iránti pert bíróságon indíthat ( mivel még nem telt el 2 év a válás bíróság általi kimondásától), azonban felhívtuk a figyelmét, hogy a gyerekek érdekében a szülők közötti megegyezést javasoljuk, amely ügyvédi ellenjegyzéssel megerősítve egyenrangú a bírósági határozattal, a bíró jóváhagyása után. 

A hatályos szabályozás értelmében a hivatalos eljárásban is először a közvetítést (mediációt) ajánlja fel a bíró – tehát a megegyezés lehetősége az eljárás megindítása után is adott. 

Alapítványunk gyermekjogi megközelítése szerint, hiába van számos jogi eljárási lehetőség, azok jó része önmagában veszélyeztető lehet a gyerek számára, ezért jogon kívüli eszközöket (mediáció) javasoljuk elsődlegesen.

Az esettanulmány letölthető innen.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet. 

Dr. Sánta Nóra