A Hintalovon Gyerekrészvételi Programjában a Kiskorú Kollégák (KiKo csapat) fiataljai önkéntesen, a szabadidejükben szakmai témákban tanulnak, véleményt formálnak, és közösen dolgoznak különböző projekteken azért, hogy a gyerekek hangja valóban hallatszódjon. Ehhez mi szakmai teret adunk, és néha egy-egy tál gyümölcsöt, egy üdítőt, egy közös uzsonnát. Közel egy éve a Tesco ebben teljesen természetes módon mellettünk áll. Rendszeres felajánlásaikkal segítenek abban, hogy ezek az alkalmak ne csak hasznosak, hanem jólesők is legyenek. Apró gesztusnak tűnik, de egy közösségnek nagyon sokat jelent, amikor azt érzi, hogy fontos és értékes, amit csinál. Köszönjük ezt a következetes, láthatatlan, mégis nagyon is valódi támogatást. Andriska-Dencsik Andreával, áruházvezetővel beszélgettünk az együttműködésről, valamint arról, hogy miért fontos számukra civil szervezetek támogatása.
Mesélj kérlek arról, hogyan indult el az együttműködés a Hintalovon Alapítvánnyal?
A mi üzletünket Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs és kampány vezetője kereste meg azzal, hogy lehetőségünk van támogatni a Hintalovon Alapítványt. Ezt követően a bolt munkatársaival közösen tartottunk egy megbeszélést, ahol nagyon nagy nyitottság fogadta a kérést.
Fontos tudni rólunk, hogy a mi üzletünk a Tescon belül egy Express bolt. Minden, még a legkisebb lehetőség is fontos számunkra, hogy megmutathassuk: mi is létezünk, bármennyire is kicsik vagyunk. Sokan vagyunk, sokfélék. Vannak a munkavállalók között családanyák, egyedülállók, fiatalok, de mindannyiunk számára közös volt, hogy a Hintalovon munkáját ismerjük, elismerjük, és támogatni szeretnénk.
Mit ad számotokra ez a támogatás?

Azt gondolom, mindannyiunk számára mást. Az én személyes érintettségem a gyerekkoromból adódik. Egy nagy családba születtem egy nagyon pici faluban. Gyerekkorunkban egymás ruháit hordtuk, és emlékszem arra a pillanatra, amikor elmentünk a boltba, és nem kaphattunk egy tábla csokit, mert nem futotta rá. Emlékszem az érzésre és ma, amikor a gyerekekre gondolok, reménykedem benne, hogy a mi támogatásunk nem csak a termékekről, nem a márkáról szól számukra, hanem arról is, hogy figyelnek rájuk. Hogy tudják: vannak felnőttek – még ha számukra teljesen ismeretlenek is- , akiknek fontosak ők.
Van más szervezet is, akikkel együttműködtök?
Két szervezet is van, akik esténként elszállítják tőlünk azokat a maradék pékárukat és gyümölcsöket, amelyeket már nem tudunk értékesíteni. Az egyik Down-szindrómával érintett családokat támogat, a másik pedig hajléktalan emberekkel foglalkozó szervezeteknek segít. Mivel globálisan az élelmiszerpazarlás az egyik legnagyobb probléma, igyekszünk semmit sem kidobni. És ha akár egyetlen olyan embernek tudunk segíteni, aki csak heti egyszer lakik jól, már tettünk valamit.
Milyen üzenetet fogalmaznál meg azoknak az embereknek, vállalatoknak, akik még nem léptek a támogatás, az együttműködés útjára?
A legkisebb segítség is segítség. Ha valaki az élete során akár csak egyetlen egyszer nyújt önzetlen támogatást, az olyan, mint egy pillangó szárnycsapása: elindít valamit, ami messzire hat, ami megmozdítja az egész világot.