Tudástár – Gyerekeknek szóló anyagok
Joggal vagy gyerek
Itt találod azokat az anyagokat, amelyeket azért készítettünk, hogy a gyerekek is megismerhessék a jogaikat. Ezzel segítjük, hogy jól tudjanak hivatkozni rájuk és biztonságosan élhessenek a jogaikkal. Három magyar gyerekből kettő nem ismeri a jogait. Ha olyan felnőtt vagy, aki szeretnél ezen változtatni, itt böngészhetsz a gyerekeknek szóló tájékoztató, magyarázó anyagok között.
Segítségre van szükséged? Nézz körül letölthető gyerekeknek szóló anyagaink között!
Gyerekjogi ábécé – Plakát
Mire van szüksége a gyerekeknek? Mitől kell megóvni őket? A gyerekjogok nem elvont, bonyolult jogi passzusok, hanem azok a feltételek, melyek a kiegyensúlyozott gyerekkorhoz szükségesek. Ha kíváncsi vagyok Gyerekjogi ábécé-nkre, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le plakátunkat!
Leggyakoribb kérdések óvoda, iskola és a gyerekjogok témában
Mit jelent a tanárok általi felügyelet az iskolában?
A tanároknak kötelessége, hogy amíg te az iskolában vagy, a felügyeletedről gondoskodjanak. A jogszabályok szerint ez azt jelenti, hogy felnőttként a tanárok kötelesek vigyázni a te testi és lelki épségedre és gondoskodni a védelmedről attól kezdve, hogy belépsz az iskolába, addig, amíg ki nem lépsz onnan. Akkor is így van ez, amikor az iskola épületén kívül más helyszínen tartanak kötelező iskolai foglalkozásokat vagy programokat.
Mi van a házirendben?
Az iskolád házirendjében kell meghatározni, hogy az iskola hogyan működik, így például a gyerekek és a felnőttek ott tartózkodásának szabályait. Az iskola házirendje egy olyan belső szabálygyűjtemény, amely mindenkire vonatkozik az intézményben. A házirend kizárólag az iskolában, kollégiumban és kötelező iskolai rendezvényeken érvényes. A házirend bármikor módosítható, ezt a diákönkormányzat is kezdeményezheti. Különösen, ha felmerül, hogy olyan szabályokat tartalmaz, amik a diákok érdekével ellentétesek. A legjobb, ha ez a dokumentum (mint egy szerződés) közös megbeszélés alapján készül el a diákok és az iskolában dolgozó felnőttek között.
Milyen szabályok érvényesek iskolán kívül, táborozás, kirándulás alatt?
Alapvetően a legtöbb szabály ugyanaz, mint egy tanítási napon. Az iskola épületében kötelező szabályok az összes kötelező iskolai rendezvényen is érvényesek (pl. egy osztálykiránduláson, sulis sportnapon vagy táborozás alatt). A tanáraid kötelessége, hogy egy kirándulás vagy táborozás alatt gondoskodjanak a felügyeletedről és a jóllétedről. A programot szervező tanárodtól mindig kapnod kell megfelelő tájékoztatást a szokásostól eltérő szabályokról, de a legtöbb előírást megtalálod a házirendben.
Milyen jogaim vannak a szünetben?
Diákként jogod van ahhoz, hogy az iskolád biztonságos és egészséges környezet legyen. A tanrendet az életkorodnak megfelelő pihenőidő és testmozgás beépítésével, sportolási és étkezési lehetőség megadásával kell biztosítani számodra. Az iskolában a szünet a pihenéshez való jog része. A te érdekedet szolgálja a pontos órakezdés-órabefejezés és az, hogy a szünetedből ne vegyenek el értékes perceket a tanárok. Az a tanár, aki kicsengetés után is rendszeresen tovább tartja az órát, a diákok pihenéshez való jogát sérti meg. Ugyanezt a jogodat sérti meg az iskola, ha azzal telik el a szüneted, hogy sétálnod kell az épületek között, vagy nincs elég időd tesióra után megmosakodni és átöltözni. Tanítási órákat összevonni vagy szombati tanítást szervezni pedig csak akkor lehet, ha ezt a házirend megengedi, és a kieső pihenőidőt más időpontban az iskola visszaadja nektek.
Mit jelent a magánélethez való jog?
Mindenkinek, így a diákoknak is van magánélete, és ezt a tanulók többé-kevésbé el is tudják választani az iskolai életüktől. Minden diáknak lehetnek barátai az iskolán kívül, titkai, különböző szokásai, családi problémái, szerelme és ellensége egyaránt. Ezekről az iskolában nem kell beszámolnod senkinek, az iskola sem kötelezhet rá, hogy kitálald őket, és nem kutakodhatnak a magánéletedben. Természetesen nevelési céllal intelmeket, javaslatokat a társaid, tanáraid megfogalmazhatnak, ez azonban csak javaslat vagy vélemény lehet, nem lehet zaklató hatású. Jogod van ahhoz is, hogy a családtagjaiddal kapcsolatot tarts, és velük az iskolában, iskola után a parkban vagy otthon találkozz. Ebbe az iskola szintén nem szólhat bele. Fontos az is, hogy a magánélethez való jogod nem korlátlan, tehát azzal, hogy élsz vele, nem sérülhet másoknak ugyanez a joga.
Mik a szabályok a suliban az öltözködésre?
Elsősorban az iskola házirendjében tudsz utánanézni annak, hogy milyen szabályok vonatkoznak az öltözködésre, sminkre, stb. Fontos tudnod, hogy öltözködéssel kapcsolatos iskolai szabályok csak a diákok egészsége, biztonsága érdekében hozhatók. Ha nem ezeket a célokat szolgálják, akkor indokolatlanul megsértik a tanulók jogait. Vannak olyan (jogszabályban leírt) esetek, amikor az öltözködésed és a kinézeted már biztosan túllép egy bizonyos határt, azaz az alábbiakra nagyon figyelj oda:
- Tesisórán például megtilthatják a fülbevaló, nyaklánc, testékszer, piercing vagy egyéb olyan tárgy használatát, amik akadályozhatnak téged és másokat a mozgásban, vagy sérülést, balesetet okozhatnak.
- Nem viselhetsz semmilyen önkényuralmi jelképet. Önkényuralmi jelkép a mai jogszabályok szerint a sarló és kalapács, az ötágú vörös csillag, a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény.
Megbüntethetnek a tanárok, ha káromkodok a suliban?
A káromkodásra vonatkozó szabályokat szintén az iskola házirendjében találod meg. Alapvetően jogod van a szólásszabadsághoz, tehát a suliban is elmondhatod a véleményedet és az ötleteidet, ha tiszteletben tartasz közben másokat. Figyelned kell arra, hogyan, milyen formában, stílusban mondod el a saját véleményedet bármiről vagy bárkiről. Ne gúnyolj másokat, és ne szitkozódj, mert ezekkel már túl tudod lépni a véleménynyilvánítás határait. A másiknak is megvannak a jogai, a méltósága, amit könnyen meg lehet sérteni, ha nem a megfelelő szavakkal fejezed ki magad. Ha például valótlan dolgot állítasz valakiről, vagy indokolatlanul csúnya szavakkal illeted, annak következményei lehetnek. A tanárok felhívhatják a figyelmedet arra, ha nem megfelelően, nem tisztelettudóan beszélsz valakiről, és ilyenkor az iskola házirendje alapján felelősségre is vonhatnak érte.
Megbüntethetnek azért, mert kifejtem az iskolában a politikai véleményemet?
A jogszabályok nagyon komolyan kimondják, hogy senkit (így sem felnőttet, sem gyereket) nem érhet hátrányos hozzáállás vagy megkülönböztetés a politikai nézetei, véleménye miatt. Neked is jogod van elmondani a véleményedet minden téged érintő ügyben bármiről és bárkiről, otthon és az iskolában egyaránt. A felnőtteknek meg kell hallgatniuk téged. Ide tartozik az is, hogy jogod van a szólásszabadsághoz, tehát a nyilvánosság előtt is elmondhatod a véleményedet és az ötleteidet, ha közben tiszteletben tartasz másokat. Figyelned kell tehát arra, hogy hogyan, milyen formában mondod el a saját véleményedet a dolgokról.
Ha matekórán nem figyelek, akkor az jogos, ha erőnléti feladatokkal büntet a tanár, mert ő egyben a tesitanár is?
Tilos a diákoknak fizikai vagy lelki fájdalmat okozni, őket kínozni, kegyetlen, embertelen bánásmódban részesíteni. Ebbe beletartozik az osztály előtti erőnléti feladatok végeztetése is. Ha egy diák az órán nem figyel, fegyelmezetlen, és ezzel zavarja a tanárt és a társai nyugalmát, a tanár természetesen fegyelmezheti őt. A tanár viszont nem büntetheti a diákot fizikai fegyelmezéssel, legyen szó matek vagy tesióráról. Csak olyan fegyelmezési eszközöket vehet igénybe, amivel nem sérti meg a diák legfőbb jogait: az emberi méltósághoz és a testi épséghez való jogát.
Hol van az kimondva, hogy tilos a testi fenyítés?
A testi fenyítés tilalma minden oktatási intézményre kiterjed. A legfontosabb jogszabályok, így az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kimondja, hogy a gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzhető. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit, így a gyerekeket is megilleti. Ezért tilos például a tanulók testi és lelki bántalmazása. A legfontosabb jogszabályok biztosítják, hogy az erőszak minden formája tiltott legyen a gyerekekkel szemben, és hogy megvédjék őket a fizikai és lelki durvaságtól. Ezeket a gyerekjogokat mindig be kell tartani, így a suliban a tanároknak is. Tehát akár teljesíti a diák az iskolai kötelességeit, akár nem, ezeket a szabályokat nem sérthetik meg a felnőttek vele szemben.
Mit és mennyi időre vehetnek el a tanárok tőlem az iskolában?
A tanulók felelősségre vonhatók, ha az órán nem a tananyaggal, hanem mással, például a mobiltelefonjukkal foglalkoznak. Az iskolában ugyanis a pedagógus feladata, hogy biztosítsa a tanítás zavartalanságát. A mobiltelefonok, okosórák, tabletek, laptopok, digitális játékok és ékszerek mind értékes tárgyak, és általában az iskolai oktatáshoz nem feltétlenül szükségesek. Ezért ezeket a tárgyakat a tanár elveheti tőled, ha a suliban órán a tananyag helyett ezekkel foglalkozol. Magyarországon nincs törvény az ilyen tárgyak (például a mobilok) tiltására, viszont a házirendben az iskola maga szabályozhatja a használatukat. Az iskola előírhatja ezeknek a tárgyaknak a megőrzőben való elhelyezését, vagy bizonyos feltételhez köti a használatát. A mobiloknál például sok helyen bevett gyakorlat az, hogy a tanórák alatt tilos bekapcsolva tartani ezeket, a szünetekben viszont használhatják.
Van arra külön szabály, hogy mikor kell visszakapnom a tőlem elvett tárgyakat?
Ha a pedagógus másképp nem tudja visszaterelni a tanuló figyelmét a tananyagra, akár el is veheti tőle azt a tárgyat, amivel foglalkozik a tananyag helyett. Figyelemmel kell lenni azonban ennek az elvételnek a céljára. Mivel a tanár célja az volt, hogy a tanuló ne mással, hanem az órai anyaggal foglalkozzon, az elvétel is csak addig tarthat, amíg ez a cél fennáll. Ez azt jelenti, hogy amint az órának vége, a cél megszűnt, a tárgyat vissza kell adni. Az nem jogos, ha az elvett dolgot a tanár magánál tartja, és például csak a nap vagy a hónap végén adja vissza.
Dolgozatot írathatnak olyan témából, amit órán nem vettünk át?
Csak megtanított, begyakorolt anyag kérhető számon a diákoktól. Dolgozatírásnál is csak a már leadott tananyagot kérheti vissza a tanár. Ha valamit nem tanítottak még meg, abból nem lehet dolgozatot íratni vagy feleltetni. Érdemes megnézned az iskola házirendjét is, ami a dolgozatírással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza.
Mi a helyzet akkor, ha a tanár büntetésből írat dolgozatot velem?
A dolgozatírás kettős célt szolgál: egyrészt a teljesítményed, fejlődésed mérését teszi lehetővé, másrészt (ha osztályozzák a dolgozatot) az értékelés egyik eszköze. Minden olyan eset a gyerekjogok ellen való, amikor a dolgozatírást büntetésre vagy fegyelmezésre használják. Ha késést, hiányzó munkafüzetet/házit, órai figyelmetlenséget „torol meg” a tanár dolgozatírással, az szembemegy a szabályokkal. A gyerekjogok minden gyereket megilletnek, ezek betartása nem függhet attól, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az iskolában vagy sem.
Lehet panaszt tennem, ha egy dolgozat javításával nem értek egyet? Kinek szólhatok erről?
A panaszjog lehetősége téged is megillet. Mint diák, lehetőséged van arra, hogy tiltakozz és új döntést kérj a jogaidat, érdekeidet sértő helyzettel szemben. Ha úgy látod akár te, akár a szüleid, hogy nem megfelelően került kijavításra egy dolgozatod, esetleg mulasztott a javító tanár, akkor jogotok van panaszt tenni az értékelés ellen. Először a javító tanárhoz, illetve az ügy témája szerint az iskolaszékhez érdemes fordulni. Ha úgy érzed, ezek a személyek nem jártak el megfelelően az ügyedben, akkor az iskola igazgatójához vagy akár az iskola fenntartójához is benyújthatod a panaszodat.
Mik a szabályai egy panasz benyújtásának?
A panaszlevelet írásban kell elkészíteni, amiben leírod, hogy mi történt. Ebben meg is kell indokolni, hogy szerinted miért volt az eset hátrányos számodra. Ha az iskolaszékhez adod be a panaszodat, akkor azt felülbírálati kérelemnek hívják, ha az iskola igazgatójához, akkor panasznak, ha pedig az iskola fenntartójához, akkor törvényességi kérelemnek. A panaszlevél beadásának van határideje is, általában 15 nap attól a naptól számítva, amikor veled a sértő helyzet megtörtént (pl. amikor a kijavított dolgozatot megkaptad). Nekik ki kell vizsgálniuk az esetet, amit leírtál, szükség szerint téged személyesen meg is kell hallgatniuk. Ezután az ügyedben 30 napon belül határozatot kell hozniuk, amiről írásban értesítenek. A döntéshozóknak fontos feladata, hogy a határozatból kiderüljön számodra annak lényege, indoklása és hogy kik voltak a döntéshozók. A panasztevés részletes szabályait az iskola házirendjében is megtalálod.
Van határa annak, hogy egy nap vagy egy héten hányszor van számonkérés?
Nem jogszabály, hanem az iskola pedagógiai programja szabályozza, hogy meddig kell kijavítani a dolgozatokat, hányat lehet íratni egy héten, lehet-e utolsó órában dolgozatot íratni, mennyi idővel előre kell szólnia a tanárnak, hogy dolgozat lesz. Úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát tanév elején, elolvasni a helyi tantervet, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra. Fontos tudni, hogy a diákok (diákönkormányzat) és az iskolai szülői szervezetek véleményt mondhatnak a pedagógiai programról, és kezdeményezhetik a módosítását, kiegészítését is.
Ha minden órán csak engem feleltetnek, vagy úgy érzem, hogy a tanár „kipécézett” magának, és szigorúbban ítél meg, mint a többieket, kihez fordulhatok?
A szüleidnek érdemes jelezned az esetet, és az osztályfőnökhöz is fordulhattok ilyenkor, ha megvan a bizalom közöttetek. Ezenkívül az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, szociális munkáshoz vagy az iskolapszichológushoz is mehetsz ilyen problémával. Létezik egyébként a független vizsgabizottság intézménye is az iskolákon belül. Ez azt jelenti, hogy akkor vizsgázhatsz egy ilyen bizottság előtt, ha úgy látod, hogy az iskolában pikkelnek rád, és meg vagy győződve róla, hogy a tananyagot jobban tudod, mint ahogy az iskola értékel téged.
Mi az a független vizsgabizottság?
A független vizsgabizottság egy iskolától független, szakértő pedagógusokból álló testület, amely a kérésedre levizsgáztat téged, és az év végi osztályzatodat megállapítja az adott tárgyból. Ha független vizsgabizottság előtt adsz számot a tudásodról, az iskola köteles elfogadni az ott kapott osztályzatodat, azt nem bírálhatja felül. Nem is lehet ennek a bizottságnak a tagja olyan tanár, aki téged az iskoládban tanít. A független vizsgabizottsághoz a félév, illetve a tanítási időszak utolsó napja előtti 30. munkanapig jelentkezhetsz. A vizsgabizottság előtt egy vagy akár több tantárgyból is vizsgát tehetsz, ezeket a jelentkezésedben kell megjelölnöd. Az iskolád felé egyébként nem kell megindokolnod, hogy miért akarsz a független vizsgabizottság előtt vizsgázni.
Maximum mennyi lehet a megengedett orvosi-, szülői-, sportigazolások száma?
Az iskola köteles elfogadni az orvos, hatóság vagy szülő által igazolt távollétet, de ezeknek is van egy felső határa. Az iskola házirendje tartalmaz információt arról, hogy maximum mennyi igazolást fogad el az iskola a szüleidtől vagy egyéb pl. sportszervezetektől. Általában az a gyakorlat, hogy a házirendben az iskola 3 nap hiányzás igazolását engedélyezi a szülők számára, de ez iskolánként akár eltérhet. Az orvosod azt igazolja, hogy beteg voltál (orvosi vizsgálaton vettél részt), de most már gyógyult vagy, és közösségbe mehetsz. Az ilyen, orvos által igazolt hiányzást az iskola mindenképp el kell, hogy fogadja.
MI a helyzet a késésekkel?
Ha nem érkezel meg a tanítási óra kezdetére időben, akkor azt igazolnod kell a házirendben foglaltak szerint. Ha nem tudod igazolni, akkor általában az a szabály a sulikban, hogy a késéseid ideje összeadódik. Ezeket a késéseket, hiányzásokat az iskola folyamatosan számon tartja. Ha akár egyszerre, akár több alkalommal annyit késtél, hogy a késések kitesznek egy tanítási órát, akkor ez igazolatlan órának fog minősülni. Amit fontos tudnod, hogy ha a késés nem tesz ki egy teljes tanítási órát, akkor a tanár azt nem is kerekítheti fel egy óra igazolatlan hiányzásra. A tanár azt sem büntetheti igazolatlan óra beírásával, amikor fegyelmezési céllal kiküld egy időre a tanítási óráról. És nem lehet igazolatlan órát adnia neked büntetésből akkor sem, ha például otthon hagytad a tankönyvedet vagy a felszerelésedet.
Mik a szabályok az igazolatlan hiányzásokra?
Ha nem tudod megfelelően igazolni a sulinak, akkor a távolmaradásod igazolatlannak számít. Akár késések miatt, akár egyéb okból lett egy igazolatlan órád, az iskola köteles erről értesíteni a szüleidet. 10, 30 vagy 50 igazolatlan óra esetén már nem csak a szüleidet, de a hatóságokat (pl. gyámhatóságot) is értesíteni fogja az iskola. Fontos tudnod, hogy ha a hiányzásaid száma (akár igazolatlan, akár igazolt) összesen eléri a 250 órát egy tanévben, és emiatt nincs valamelyik tárgyból érdemjegyed, akkor a tanítási év végén a tanulmányaidat nem tudja értékelni az iskola. Ez alól az jelenthet kivételt, ha a nevelőtestület engedi, hogy osztályozóvizsgát tegyél. Mindig érdemes az igazolatlan és egyéb hiányzások szabályait az iskola házirendjében átolvasni.
Felvehetem a tanóra hanganyagát?
Az iskolában kép vagy hangfelvétel készítése és használata valakiről akkor lehetséges, ha az a személy, aki szerepel a felvételen, az elkészítéséhez és utána annak felhasználásához előre hozzájárult (ez szóban is elegendő). Ilyen előzetes engedély nélkül tehát nem veheted fel a tanóra anyagát, nem csinálhatsz a tanáraidról videofelvételt az iskolában sem órán, de még egy osztálykiránduláson sem. Ne feledd, ha meg is kapod az engedélyt a felvétel elkészítésére, de te a felvételt valahogyan még fel akarnád használni, arról újra meg kell kérdezned az illetőt, hogy ez részéről rendben van-e.
Leggyakoribb kérdések gyerekeknek az online biztonságról
Ha feltöltök egy képet a közösségi médiába, azt utána bárki szabadon használhatja?
Ha olyan képet töltesz fel pl. Instagramon, amin te szerepelsz, az még nem jelenti azt, hogy ezzel hozzájárulsz a fénykép mások általi felhasználásához. A jogszabályok szerint mindig a képen látható személynek van joga azt meghatározni, hogy a róla készült képet:
- vagy senkinek nem engedi további felhasználásra,
- vagy ha engedi, akkor: ki milyen módon, milyen körben és milyen mondanivalóhoz kötve használhatja fel.
Ettől függetlenül sajnos arra nincs pontos adat, hogy az általad feltöltött képet a neten végül ki éri el, ki tölti le, kinek továbbítja, és majd mire használja. Épp ezért nagyon fontos, hogy tudd: a jövőbeli digitális lábnyomodért már most is sokat tehetsz. Ez azt jelenti, hogy nem árt nagyon alaposan átgondolnod, hogy olyan képeket ossz meg a neten, amiknek a feltöltése miatt még évekkel később sem fogod rosszul érezni magad. Ez azért fontos, mert igazából ha egyszer egy képet feltöltöttél egy oldalra, az a világhálón lényegében örökre megmarad.
Mi az a digitális lábnyom?
A digitális lábnyom azt jelenti, hogy milyen nyomot hagytál eddig a neten. Az alábbiakat például érdemes ezzel kapcsolatban ellenőrizned:
- milyen találatokat dob ki a Google, ha rákeresel a nevedre?
- a legfrissebb szoftvereket használod-e?
- vannak-e megfelelő szűrőprogramok a gépeden?
- elég erős és biztonságos jelszavakat használsz-e? (rendszeresen érdemes változtatni ezeket!)
- milyenek az adatvédelem értesítés és helymeghatározás beállításaid?
- mielőtt posztolsz vagy megnyomod a küldés gombot, mindig tedd fel magadnak a kérdést: létezik olyan helyzet, amikor megbánhatod, amit posztoltál/elküldtél?
Mik általában a közösségi oldalak korhatárai?
A legnépszerűbb közösségi médiumok korhatárai
- Facebook: 13 év,
- Instagram: 13 év,
- TikTok: 13 év,
- Snapchat: 13 év,
- Twitch: 13 év,
- YouTube: 16 év
Persze sokan nem foglalkoznak ezekkel (ahogy a 18-as karikás filmek figyelmeztetésével sem), de jó, ha tudod, hogy nem véletlenül találták ki a korhatárokat a közösségi oldalak használatához. Ugyan nem büntetnek érte, ha nem tartod be, de legalább a te biztonságod érdekében érdemes figyelembe venni ezeket.
Mi a helyzet a kamuprofilokkal?
Az álprofil (=kamuprofil) létrehozása vagy a személyiséglopás (=identitás-lopás) hasonlítanak egymáshoz. Aki ilyet tesz, az mindkét esetben valaki más bőrébe bújik. Ez a valaki más lehet egy kitalált vagy létező személy is. Személyiséglopás esetén az illető először is megszerzi valamilyen eszközzel a kiszemelt személyes adatait. Azokat utána az engedélye nélkül valamilyen neki kedvező célra felhasználja: a pénzügyi csalástól kezdve az online zaklatáson át különféle egyéb bűncselekményekre is. Épp ezért nem árt óvatosnak lenned.
Figyelj oda az alábbiakra:
- A privát profil a jó profil! Te döntsd el, pontosan ki láthatja a dolgaidat! Ezt a beállításokban teheted meg.
- Csak azt igazold vissza, akivel tényleg ismerősök vagytok, nem csak a netről ismeritek egymást.
- Az ismerőseid listáját ne add ki a kezedből, állítsd be, hogy ne legyen látható!
- Használj erős és biztonságos jelszavakat a közösségi oldalakon, és próbáld gyakran változtatni.
- Ha álprofillal vagy személyiséglopással találkozol, azonnal jelentsd. Az adott közösségi oldal súgójában megtalálod az infókat erre.
- Minden közösségi oldal ad biztonsági tanácsokat, ezeket nemcsak elolvasni, megfogadni is érdemes, mert több millió balul elsült eset alapján alakították ki őket, amivel sok bajt megspórolhatnak neked.
- Érdemes az esetről szólni egy felnőttnek is, akiben megbízol, hogy tudjon segíteni.
Van olyan oldal, amit ha megnézek, akkor azért büntetést kapok?
Az interneten vannak káros vagy veszélyes tartalmak, amelyek veszélyes dolgokat népszerűsítenek, és tiltottak. Ilyennek minősülnek például:
- a gyermekpornográf tartalmak;
- a rasszista, idegengyűlöletre vagy fajgyűlöletre uszító tartalmak;
- az erőszakos tartalmak; a bűncselekményre felbujtó (pl. drogfogyasztásra, kóros éhezésre, öngyilkosságra buzdító) oldalak.
Ha esetleg ilyen tartalmakba botlasz a neten, az még nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követtél el. Tehát: csak a megnézése neked nem jelent kifejezett büntetést vagy bírságot, hiszen véletlenül is előfordulhat ilyen. Viszont nagyon fontos tudnod, hogy az már bűncselekmény, ha ilyen tartalmakat bárki mondjuk letölt, hozzáférhetővé tesz, terjeszt, megszerez, továbbküld vagy elkészít. Ilyenkor egy megindult eljárás során büntethető is az illető.
Mik azok a gyermekpornográf tartalmak?
A gyermekpornográf tartalom a gyerekkorú (azaz a 18 évesnél fiatalabb korú) személyekről készült szexuális tartalmú felvételeket jelenti (ezek lehetnek képek, videók, filmek). Törvénytelennek számít, ha valaki ilyen képet vagy videót akár letölt, akár továbbküld, vagy például a készítésében részt vesz. Már 14 éves kortól büntethető az, akivel szemben ilyen eljárás megindul. A megfelelő szűrőprogramok telepítése az általad használt telefonon/laptopon is sokat segíthet, hogy ne fuss bele ilyen tartalmakba. Ha pedig mondjuk egy film kapcsán nem tudod eldönteni, hogy csak művészfilm vagy tényleg pornó, mielőtt bármit tennél vele, érdemes pl. a címe alapján utánaolvasni, hogy mire számíthatsz.
Amit az interneten találok, azt szabadon bárhová kitehetem, elküldhetem?
A jogszabályok nem tesznek különbséget aszerint, hogy egy fotót, képet, írást az interneten vagy egy nyomtatott könyvben használnak-e fel. Még a Google által kidobott képek sem használhatók fel mindenre automatikusan, hiszen a legtöbb tartalomra a készítőt úgynevezett szerzői jog illeti meg. Ha saját célra töltesz le vagy nézel meg internetes tartalmat (telefonra vagy laptopra), az teljesen rendben van. Azonban ha fel szeretnéd használni azt például posztolásra vagy egy dolgozathoz, előadáshoz (tehát nyilvánosságra hoznád mások előtt), akkor mindig hivatkozz a tartalom forrására, jelöld meg valamiképp, hogy az honnan származik, vagy ha lehetséges, kérj az illetőtől engedélyt a tartalom felhasználására.
Mi az a szerzői jog?
A legtöbb országban a szerzői jog olyan törvényekkel védett jog, ami védi az emberek által létrehozott eredeti, egyéni műveket (pl. fotókat, írásokat, számítógépes programokat, egyéb alkotásokat stb.). Ha valaki létrehoz egy ilyen művet (például készít egy saját fényképet vagy írást), akkor arra neki automatikusan szerzői joga lesz. Tehát egy általad készített kép után, amit feltöltesz a netre, téged is szerzői jog illet meg, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. És ez másokra is ugyanúgy igaz az általuk készített tartalmaknál.
Feljelenthetek valakit, aki az interneten keresztül nem hagy békén?
Ha folyamatosan vagy rendszeresen bánt téged valaki az interneten keresztül, az semmiképp sem elfogadható. Mivel büntetendő cselekményről van szó, akár feljelentésnek is lehet helye ilyen esetben. Ha az elkövetővel nem találkozol élőben (tehát közvetlenül nem veszélyeztet), attól ez még ugyanúgy bántalmazásnak számít, és teljesen normális, ha a helyzet nagyon rossz érzéseket, szorongást kelt benned. Tudnod kell, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy így bánjon veled. Érezheted úgy, hogy talán attól véget ér az egész, ha tudomást sem veszel róla, de a tapasztalatok szerint ez a hozzáállás épp az elkövetőnek kedvez. Mások zaklatása, háborgatása, megfélemlítése és a magánéletébe való beavatkozás nem elnézhető. Érdemes tudni, hogy ha 14 évesnél idősebb személy követi el a netes zaklatást, büntetőeljárás is indítható ellene. Nagyon fontos, hogy ilyenkor segítséget kérj egy felnőttől, akiben teljesen megbízol.
Mit tehetek online zaklatás esetén lépésről lépésre?
- ne reagálj első felindulásból, adj időt magadnak, hogy átgondold, mi történt;
- avass be a dologba egy olyan felnőttet, akiben megbízol;
- készíts képernyőfotókat vagy mentsd el a tartalmakat (pl. e-mailt, videót, képet, üzenetet stb.), amiket bántónak érzel, hogy maradjon nyoma annak, ami történt, és azt is őrizd meg, hogy mikor kaptad ezeket;
- ne reagálj semmit a zaklató kommentekre, üzenetekre;
- jelentsd a zaklatást az adott oldalon, ha erre van lehetőség, tiltsd le a zaklató felhasználót;
- a Yelon, a Kék Vonal és az NMHH oldalakon, valamint a gyermek lelkisegély vonalon (116-111) is kérhetsz segítséget, illetve kaphatsz további információkat;
- a szüleiddel együtt forduljatok a rendőrséghez, és tegyetek feljelentést a zaklatás ellen.
Mik a következményei a feljelentésnek?
Feljelentést a rendőrségen lehet tenni, szóban/írásban (akár e-mailben vagy ügyfélkapun keresztül is). A feljelentést követően a rendőrség nyomozni kezd, bizonyítékokat keres, tanúkat hallgat meg. Az ügyben eljáró hatóságnak 3 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a feljelentést. Dönthet úgy, hogy elrendeli a nyomozást (ha elég alapos a gyanú arra, hogy bűncselekmény történt), vagy dönthet úgy is, hogy a feljelentést elutasítja, és további lépéseket nem tesz az ügyben. A nyomozással elkezdődik annak kiderítése, hogy mi történt pontosan, és ki mit csinált. Ennek része, hogy beidézik mindazokat, akik valamilyen információval szolgálhatnak (ők a tanúk). A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek (pl. házkutatást tarthatnak, foglalhatnak tárgyi bizonyítékokat, szakértői véleményeket kérnek). Sor kerülhet szembesítésre is (18 éven aluli bántalmazott esetén, vagy az elkövető beismerő vallomása esetén ez mellőzhető). A bizonyítékok alapján megállapítják azt, hogy mi történt (ez lesz a tényállás), és hogy az milyen bűncselekménynek felel meg. Ezután az ügyészség vádat emel. Itt kezdődik a bírósági szakasz. A bíróság megvizsgálja a vádat, és dönt a vádlott felelősségre vonásáról. Itt ismét tanúk beidézése, bizonyítékok vizsgálata zajlik.
Ezután a következő esetek történhetnek:
- Ha nincs elég bizonyíték, akkor a bíróság bizonyítékok hiányában lezárja az eljárást.
- Ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy ami történt, az nem bűncselekmény, akkor is lezárja az eljárást, és nem szab ki büntetést.
- Ha úgy találja a bíróság, hogy megáll a vád, akkor ítéletben büntetést szab ki a vádlottra.
Kinek van joga belenézni a telefonomba, számítógépembe, a személyes dolgaimba?
Mindenkinek van magánélete (a gyerekeknek is), amit minden embernek tisztelnie kell (így a szülőknek, testvéreknek, tanároknak, idegeneknek is). Mindenkinek lehetnek olyan személyes dolgai, beszélgetései, amik csak rá tartoznak. Ilyen például a magánlevelezés joga, amely a magánélethez való jog része, és megillet téged is. Ugyanez vonatkozik az összes olyan tárgyra, amik a te személyes gondolataidat, emlékeidet, holmijaidat jelentik: pl. a mobiltelefonod, tableted, számítógéped, leveleid, saját naplód és ezek személyes tartalmai. A neked szóló normál levelet, e-mailt vagy beszélgetést az engedélyed nélkül nem olvashatják el, sem otthon, sem az iskolában. Ezek ugyanis neked szólnak, a te magánügyed. Ha például egy iskolai tanóra alatt folytatsz levelezést egy társaddal, a tanár szólhat érte ugyan, és akár el is kobozhatja átmenetileg a levelezést vagy a telefont, de nem olvashat bele ezek tartalmába. A fentiek alól kivételes eset, amikor nem vagy biztonságban, feltehetően veszélyben vagy, valaki zaklat, stb. Ilyenkor ugyanis a saját biztonságod érdekében akár a beleegyezésed nélkül is belenézhetnek a felnőttek a személyes dolgaidba.
Az iskola területén készíthetek képet, videót? Ezeket utána kirakhatom a közösségi médiára?
Először is minden esetben érdemes az iskolád házirendjében megnézni, hogy mik az erre vonatkozó szabályok. Minden suliban eltérő lehet a hozzáállás ehhez. Általában úgy van, hogy készíthetsz az iskola területén fotókat és videókat, és azokat nyilvánosságra is hozhatod, ha nem szerepelnek rajta emberek. De ha mégis szerepelne ezeken valaki, akkor az illetőt előre meg kell kérdezned arról, hogy készíthetsz-e róla felvételt, és külön arról is, hogyha azt fel akarod használni (például posztolni szeretnéd). Az engedély megadása az ő részéről történhet szóban, írásban vagy úgy is, hogy látja a fotókészítést, de nem tiltakozik ellene. Csak előzetes engedéllyel veheted fel egy tanóra hanganyagát vagy csinálhatsz a tanáraidról, diáktársaidról képet, videót a suliban, és még az osztálykiránduláson is. Ne feledd, arról is külön előre meg kell kérdezned az illetőt, hogy nem bánja-e, ha posztolod a képet/videót. Ha az illető pedig még nem múlt el 14 éves, neki és a szülőjének a beleegyezésére is szükség lesz ahhoz, hogy felvételt készíts róla vagy posztold.
Számonkérhetnek az iskolában a közösségi médiára kirakott posztjaim miatt? És ha abban esetleg egy iskolai történetet írok le?
A közösségi médiában való jelenléted a te magánügyed, és ez rajtad kívül maximum a szüleidre tartozik (a biztonságod érdekében). Ez a magánélethez való jogod része. Ha kiposztolod a véleményed valamiről például az Instán, ahhoz szintén jogod van. Ez az úgynevezett véleménynyilvánításhoz való jogod része. Közölheted a véleményed akár egy iskolában történt sztoriról is online. De tudnod kell, hogy ennek komoly korlátai vannak. Nagyon fontos, hogy miközben kifejted a véleményed egy iskolai történről, tiszteletben kell tartanod mások jogait (mások méltóságát, becsületét). Egy-egy ilyen posztod kapcsán például ne említs konkrét neveket, ne minősíts stb. Az iskolád házirendjét pedig mindig tanulmányozd át, mert abban írhatják le, hogy egyáltalán megoszthatsz-e a suliról ilyen tartalmat. Ha például nem megfelelően nyilatkozol valakiről, akkor az iskola házirendjében meghatározottak szerint felelősségre vonhatnak. Viszont ha a szabályoknak megfelelően jársz el, akkor emiatt nem kérhetnek számon.
Leggyakoribb kérdések gyerekeknek a bántalmazásról
Ha megütnek és visszaütök, akkor megbüntethetnek?
Először is fontos tudnod, hogy zéró tolerancia van Magyarországon a gyerekeket érintő erőszakkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb jogszabályok tiltják a gyerekekkel szembeni bántalmazás minden formáját, bárki is okozza azt (akár felnőtt, akár egy másik gyerek). Ez igaz az iskolában, otthon, az utcán vagy bárhol máshol. Az mindig egy hihetetlenül ijesztő helyzet, amikor valaki szándékosan árt a másiknak, tudva, hogy ezzel milyen sérülést okoz. Ebben az esetben mindenképpen érdemes segítséget kérni: először is szólj egy olyan felnőttnek, akiben igazán megbízol (legyen az a szülőd, egy tanárod, egy szomszéd, bárki), de nagyon fontos, hogy ne maradj egyedül a fájdalmaddal és ami történt.
Tudd, hogy nem az a hibás, akit bántanak, nem te vagy okolható azért, ami veled történt. Mindig attól függ, hogy hol történt az eset, de egy iskolai balhénál indulhat a bántalmazó ellen például fegyelmi eljárás vagy akár iskolán kívüli büntetőeljárás is. Persze, egy verekedős helyzetben a józan ész szabályai szerint megvédheted magad, főleg ha végképp nincs lehetőséged arra, hogy segítséget hívj vagy elkerüld a másikat. De mindig igyekezni kell olyan megoldást találni egy bántalmazó szituációban is, amivel elkerülhető a további erőszak. És akár megpróbáltad elkerülni a verekedést, akár végső esetben megvédted magad, erről beszélj őszintén annak a felnőttnek, akitől segítséget kérsz.
De mit tegyek, ha még mindig dühös vagyok arra, aki bántott?
A fizikai fájdalmon túl még rengeteg rossz, kellemetlen érzés kavaroghat benned, ha bántottak. Ezekkel nagyon nehéz is mit kezdeni. Ilyen például a düh és a tehetetlenség. Ezek általában nem múlnak el maguktól, ezért nem mindegy, hogy mihez kezdesz vele. Sokszor azt hihetjük, az a megoldás, ha meggondolatlanul továbbadjuk a bántást vagy a fájdalmat. Pedig ezzel így sajnos mi magunk is bántunk. Általában az, aki minket bántott, csak egy korábbi fájdalmát adja tovább nekünk. És akit mi bántunk, ő is tovább fogja majd ezt adni. És ennek sosem lesz vége – ez pedig mindenkinek nagyon rossz és nagyon fájdalmas ördögi kör.
Tehát akár szándékosan bánt valaki, akár a tudtán kívül árt neked, három dolgot tudatosíts magadban:
- az első, hogy lehetsz dühös, haragos, csalódott: ezek mind teljesen természetes érzelmek ilyenkor;
- a második, hogy mit tudsz kezdeni ezekkel az érzésekkel, ha nem akarsz te is viszont bántani másokat? (pl. mindenképp szólj egy felnőttnek erről; vagy biztonságos keretek között akár megpróbálhatjátok meg is beszélni a történteket azzal, aki bántott, és így bocsánatot is kérhet; vagy ha nincs értelme vele beszélni erről, akkor magadban érdemes kitalálni, mitől érezhetnéd jobban magad);
- a harmadik pedig, hogy felteszed magadnak a kérdést, hogy ez egy egyszeri eset volt, vagy valaki tényleg kinézett magának valamiért, esetleg direkt akar ártani neked és az eset megismétlődhet? (mert ha a válaszod ezekre igen, akkor semmi esetre ne akard egyedül megoldani, mindenképpen kérj segítséget egy felnőttől, akiben megbízol).
Ha szólok egy felnőttnek, az nem árulkodás?
Sokan küzdenek azzal a nehézséggel, hogy nem mernek szólni vagy segítséget kérni, ha látják, hogy valakit bántanak (vagy ha őt magát bántják), mert nem szeretnék, ha „árulkodónak” neveznék. Ezért is fontos, hogy tudd, mi a különbség az árulkodás és a segítségkérés között.
Ha árulkodsz, akkor:
- azt akarod, hogy a másik bajba kerüljön,
- lényegtelen dolgokról van szó,
- kárt okozol azzal, amit teszel.
És onnan tudod, hogy helyesen cselekedsz és segítséget kérsz, hogy:
- azt szeretnéd, hogy valaki ne legyen bajban,
- fontos dologról van szó,
- nem okozol kárt azzal, hogy szólsz.
MIvel jár egy fegyelmi eljárás?
Fontos tudnod, hogy ha pl. valaki verekszik a suliban, annak komoly következményei lehetnek. Egy ilyen esetben általában fegyelmi eljárás indul, hogy kiderüljön, pontosan mi történt. Ennek szabályait, vagy azt, hogy miért mi jár, az iskola házirendje határozza meg. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás alatt köteles meghallgatni mindenkit, és mérlegelnie kell az elhangzottakat, a bizonyítékokat. Ennek alapján kell meghoznia az ügyben a döntését. Zárulhat az egész büntetéssel vagy anélkül is, ez mindig az adott esettől függ.
Fegyelmi büntetés lehet a megrovás, szigorú megrovás, bizonyos kedvezmények csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, vagy akár kizárás az iskolából. Ha a fegyelmi eljárás alatt az iskola nem tartotta be a szabályokat vagy túl súlyos büntetést állapított meg, fellebbezni lehet a határozat ellen. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor le lehet írni, ha valaki nem ért egyet az iskola fegyelmi döntésével, és hogy miért. Ez alapján újra megvizsgálják az ügyet. Ezután majd tájékoztatnak arról, hogy mi lett a végső döntés. Jó tudni, hogy van arra is lehetőség, hogy fegyelmi eljárás helyett (vagy előtt) a diákok, akik között a probléma van, megbeszéljék a történteket. Ezt megtehetik egy külső személy (közvetítő) és más felnőttek jelenléte mellett is. Ilyenkor mindenki elmondhatja, mi történt, plusz a saját sérelmeit, véleményét a helyzetről. Itt lehetőség van bocsánatot kérni vagy kibékülni egymással anélkül, hogy fegyelmire kerülne sor.
Mi az a „bullying”?
Azt nevezzük „bullying”-nak vagy iskolai kortárs bántalmazásnak, amikor egy (vagy több) tanuló a másikkal rendszeresen és szándékosan olyat tesz vagy olyat mond, ami bántó, és ami már túllép egy bizonyos határt. Ilyenkor sokan csak fizikai bántalmazásra gondolnak, de az iskolában nemcsak ez fordul elő. A bullying-nak több formája létezik. Történhet fizikailag, szóban, a suliban és online is. Fizikai bántalmazás például a verekedés, szóbeli pedig a becsmérlő, megalázó és bántó szavak használata a másikkal szemben. A kiközösítést és zsarolást is ide sorolhatjuk, és az online formáját ezeknek „cyberbullying”-nak is hívják.
A cyberbullying-nál is több dolog történhet. Például lejárató kommenteket írhatnak a közösségi oldalakon a másikról, feltölthetnek róla kínos fényképet vagy videót. Küldhetnek sértő vagy fenyegető üzeneteket, létrehozhatnak profilt a másik nevében, hogy így lejárassák mások előtt, vagy a nevében küldenek az illető ismerőseinek üzenetet. Akik a bullying folyamatában részt vesznek: a bántó, és az, akit bántanak (esetleg mindkettőjük segítői, ha vannak), na meg a külső szemlélődők, akik vagy nem mernek, vagy nem akarnak tenni semmit a bántalmazás ellen.
Kihez fordulhatok, ha az iskolában kirekesztenek?
Az nagyon megterhelő érzelmileg, ha mások ellened fordulnak és bántanak, vagy valamilyen okból nem szólnak hozzád, elkerülnek és kiközösítenek a suliban. Emiatt teljesen természetes, ha haragot, félelmet, csalódottságot érzel. A legfontosabb, hogy tudd, ez nem a te hibád, és nem kell ebben a helyzetben egyedül lenned. Beszélj erről valakivel. Nem biztos, hogy tanácsra van szükséged, viszont önmagában az, ha van olyan ember, akiben megbízol és akinek elmondhatod, segíthet abban, hogy jobban érezd magad. Megpróbálhatsz beszélni azokkal is, akik a csoportban a legközelebb állnak hozzád. Ha elég határozott vagy, esetleg megbeszélheted a dolgot a hangadókkal, akiktől a kiközösítés ötlete származik (ha tudod, hogy kik ők, és nem félsz tőlük). Elmondhatod a történteket egy felnőttnek is, akiben megbízol (a szüleidnek, egy tanárnak vagy másnak). Kérdezd meg, ők mit tennének ilyen helyzetben. Felkeresheted az iskolában dolgozó szociális munkást vagy iskolapszichológust is. Beszélj neki arról, ami történt, és próbáljátok együtt megérteni a helyzetet, kitalálni a megoldást.
Ha az edző/tesitanár labdával megdob az edzésen, az bántalmazás?
Ez mindig az adott helyzettől függ. Érdemes először feltenni magadnak a kérdést: Csak véletlen, egyszeri helyzetről volt szó, mert valaki figyelmetlen volt? Esetleg utána elnézést is kért tőled vagy rákérdezett, hogy jól vagy-e? Ha ezek közül bármelyik igaz, akkor ilyenkor nincs szó bántalmazásról. Ha viszont az edzőnek/tesitanárnak egyébként is gyakran megalázó megszólalásai vannak az edzéseken, vagy a labdával dobálózást fegyelmezési eszköznek, büntetésnek szánja, az viszont már nem oké. A testi fenyítés tilos minden oktatási intézményben. A legfontosabb jogszabályok, így az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kimondja, hogy a gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzendő. Ezeket a gyerekjogokat mindig be kell tartania minden felnőttnek. Az edzők vagy tesitanárok sem sérthetik meg ezeket a pályán. Tehát akárhogy is teljesít a gyerek edzésen vagy tesi órán, a tanárok nem fegyelmezhetik őt sem fizikai, sem szóbeli durvasággal. A bántalmazás nem természetes része a sportnak, ahogy a jobb teljesítményre és sikerekre való motivációnak sem.
Mit tehetek, ha ez mégis gyakran előfordul az edzéseken?
Mindenképp fordulj elsősorban egy olyan felnőtthöz, akiben megbízol. Ez a felnőtt lehet valamelyik szülőd, egy barátod szülei, az iskola szociális munkása, az iskolapszichológus vagy bárki más. Mondd el neki, hogy mi történt, és együtt kitaláljátok, mit lehet tenni az ügyben. Fontos tudnod, hogy fordulhatsz az iskola/sportegyesület igazgatójához vagy fenntartójához (működtetőjéhez) is. Ezt egy neki címzett levéllel teheted meg, amelyben leírod a kialakult helyzetet. Akár az igazgatóhoz, akár a fenntartóhoz fordulsz, mindkettőjüknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy egy ilyen helyzet megfelelő következménnyel járjon a bántalmazó tanárra vagy edzőre nézve, és hogy többé ilyen ne fordulhasson elő.
Mit tehetek, ha azt látom, hogy egy osztálytársamon folyamatosan lila foltok vannak?
Először is az nagyon fontos, hogy te figyelsz rá, és észreveszed ezeket a jeleket. Tudnod kell, hogy ha otthon fizikailag bántalmazzák a társadat, az semmiképpen nem az ő hibája vagy felelőssége. Ez egy nagyon nehéz helyzet, és épp ezért nincs rá biztosan működő megoldás. Próbálj meg vele beszélni. Négyszemközt mondd el neki, hogy egy ideje feltűntek neked a foltok, és kérdezd meg, hogy mi történt. Sajnos nem lehet előre megjósolni, hogyan fog reagálni. Könnyen lehet, hogy azt mondja például, hogy semmi nem történt, hogy ne szólj bele, vagy csak sértően reagál, esetleg kerülni fog ezután. Az is lehet, hogy elsírja magát, mert nagyon szégyelli az egészet. Vagy lehet, hogy érzi, hogy bízhat benned, és őszintén elmeséli a történteket. Minden esetben próbálj meg türelmesnek lenni vele, és azt tanácsolni, hogy beszéljen erről egy olyan felnőttel is, akiben nagyon megbízik. Ez lehet akár egy tanára, akivel jó a viszonya, egy rokona, szomszédja, bárki. Javasold neki az iskolapszichológus vagy szociális munkás felkeresését is, vagy hogy hívja fel telefonon a Kék-Vonal 116-111-es telefonszámát, ahol szintén tudnak neki segíteni. Bárhogy is reagál, tudd, hogy az már egy fontos visszajelzés neki, hogy te látod, mi történik, szólsz neki erről, és törődsz vele.
Leggyakoribb kérdések gyerekeknek válás és kapcsolattartás témában
Van abba beleszólásom, hogy melyik szülőmmel szeretnék élni?
Minden téged érintő esetben jogod van elmondani a véleményedet, így a szüleid válása esetén is. A szüleidnek ilyenkor is meg kell hallgatniuk téged, és meg kell fontolniuk, hogy te mit szeretnél. A válás alatt a szüleid és a bíróság is figyelembe veszi, amit gondolsz. Viszont a felnőtteknek arra is figyelniük kell, hogy ez a döntés a te egészséges fejlődésed, biztonságod szempontjából is megfelelő legyen. Ha már 14 éves elmúltál, a felnőttek nem hozhatnak a te véleményeddel ellentétes döntést ebben a kérdésben. 16 éves korodtól pedig jogod van elköltözni attól a szülődtől, akinél éppen laksz. Ehhez nem kell a szüleid beleegyezése, azonban a gyámhatóság jóváhagyására szükség van.
Kötelező kapcsolatot tartanom a másik szülőmmel?
A kapcsolattartás a jogaid közé tartozik. Ha tehát a szüleid külön élnek, jogod van kapcsolatot tartani mindkettőjükkel. Természetesen nem lehet erővel kényszeríteni senkit a kapcsolattartásra, de az fontos, hogy egy válás esetén is legyenek saját személyes élményeid mindkét szülőddel. A kapcsolattartás lényege tehát, hogy a válás ellenére azt a szülődet se kelljen elveszítened, akitől épp külön kell élned. A szüleidnek minden ilyen kérdésben meg kell hallgatniuk téged, hogy te mit szeretnél. De a felnőtteknek figyelniük kell arra is, hogy a kapcsolattartás a biztonságod szempontjából is rendben legyen.
Külön választhatják a testvéreket, annak ellenére, hogy ők együtt szeretnének maradni?
A jogszabályok és a bíróság is figyelembe veszi a testvérek kötődését egy válásnál. Ha nyilvánvaló, hogy a testvérek erősen ragaszkodnak egymáshoz, nem választhatják külön őket. Általában az a jellemző, hogy a testvérek kötődése egymáshoz nagyon erős. Ne aggódj: csak azért, mert sokszor veszekedtek, verekedtek, panaszkodtok egymásra a testvére(i)ddel, nem jelenti azt, hogy nem szeretitek egymást vagy ne lenne szükségetek egymás társaságára. Ha néha nem értetek a tesóddal egyet valamiben, az sem jelenti azt, hogy a szétköltözésetek jó lenne nektek, vagy igazán erre vágynátok. Nagyon fontos, hogy tudd, a te és a testvére(i)d véleményét minden esetben figyelembe kell venniük mind a szüleidnek, mind a hatóságoknak egy ilyen fontos kérdésben.
Ki dönt arról, hogy milyen gyakran kell találkozni azzal a szülőmmel, akivel nem élek együtt?
Mondhatom, hogy nem akarok vele találkozni vagy hogy többet szeretnék?
Ezt alapesetben a családtagok együtt beszélik meg, és ők döntenek erről. Ami azt jelenti, hogy természetesen téged is meg kell kérdezniük arról, hogy mit szeretnél, és ezt figyelembe kell venni a döntésnél. Mondhatod, hogy több vagy kevesebb időt szeretnél a különélő szülőddel együtt tölteni és hogy miért. Persze, nem lehet erővel senkit sem kényszeríteni a kapcsolattartásra, főleg ha az valami miatt nem biztonságos neked. Viszont, ha ez nem áll fent, akkor fontos, hogy egy válás esetén is legyenek saját személyes élményeid mindkét szülőddel. Előfordul, hogy nekik nem sikerül megegyezniük a kapcsolattartás részleteiről. Ilyenkor közvetítői eljárást is igénybe lehet venni, vagy a gyámhatóságot/bíróságot megkeresni. A hatóságok, miután meghallgattak téged és a szüleidet, hoznak egy döntést a kapcsolattartásról. Ebben az szerepel, hogy hol és mikor, milyen gyakran, mennyi időre tudtok találkozni és együtt időt tölteni a különélő szülőddel. Ezen később változtatni is lehet, ha nem tud működni valami miatt. 14 éves korod elérése után már nem hozhatnak a te véleményeddel ellentétes döntést. 16 éves korodtól pedig elköltözhetsz bármelyik szülődhöz, ha a gyámhatóság jóváhagyta.
Ki dönt arról, hogy milyen gyakran kell találkozni azzal a szülőmmel, akivel nem élek együtt?
Mondhatom, hogy nem akarok vele találkozni vagy hogy többet szeretnék?
Ezt alapesetben a családtagok együtt beszélik meg, és ők döntenek erről. Ami azt jelenti, hogy természetesen téged is meg kell kérdezniük arról, hogy mit szeretnél, és ezt figyelembe kell venni a döntésnél. Mondhatod, hogy több vagy kevesebb időt szeretnél a különélő szülőddel együtt tölteni és hogy miért. Persze, nem lehet erővel senkit sem kényszeríteni a kapcsolattartásra, főleg ha az valami miatt nem biztonságos neked. Viszont, ha ez nem áll fent, akkor fontos, hogy egy válás esetén is legyenek saját személyes élményeid mindkét szülőddel. Előfordul, hogy nekik nem sikerül megegyezniük a kapcsolattartás részleteiről. Ilyenkor közvetítői eljárást is igénybe lehet venni, vagy a gyámhatóságot/bíróságot megkeresni. A hatóságok, miután meghallgattak téged és a szüleidet, hoznak egy döntést a kapcsolattartásról. Ebben az szerepel, hogy hol és mikor, milyen gyakran, mennyi időre tudtok találkozni és együtt időt tölteni a különélő szülőddel. Ezen később változtatni is lehet, ha nem tud működni valami miatt. 14 éves korod elérése után már nem hozhatnak a te véleményeddel ellentétes döntést. 16 éves korodtól pedig elköltözhetsz bármelyik szülődhöz, ha a gyámhatóság jóváhagyta.
Mi az a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás nem egy hatósági eljárás. Nem is célja, hogy valakinek igazságot szolgáltasson egy helyzetben. Hanem a probléma megoldására törekszik a két vitázó ember (tehát jelen esetben a szülők) között. Ez pedig úgy történik, hogy a szülőkön kívül egy pártatlan kívülálló (vagyis a közvetítő) is jelen van a beszélgetéseknél, és segít mindenkinek abban, hogy közös döntést tudjanak hozni. Csak akkor kerül sor erre, ha ezt mindkét szülő önkéntesen kéri. Hiszen a folyamat alatt nem a közvetítő dolga, hogy ő hozzon egy döntést. Ehelyett ő csak segít a szülőknek abban, hogy meg tudjanak egyezni a kapcsolattartásról úgy, hogy az mindenkinek elfogadható legyen.
A szüleim válása után ki fizeti a költségeimet? (pl.: táborok, sport, zene)
A szüleid azok, akiknek pénzügyileg is gondoskodniuk kell rólad és a mindennapi igényeidről. Ebbe beletartoznak a szükségleteid (pl. evés-ivás, lakóhely, biztonság, orvosi vizsgálatok), a taníttatásod és a részükről megoldható egyéb dolgok. A tanfolyamok, különórák, edzések, szórakoztató programok, amelyek a fejlődésedet, kikapcsolódásodat szolgálják, szintén. Ezeknek a költségeknek a fizetésébe mindkét szülőnek be kell szállnia. Hogy ezekből ki mit fizet pontosan, arról vagy a szülők megegyeznek, vagy ha ez nem megy, akkor a hatóság fog dönteni. Az is előfordulhat, hogy megegyeznek abban, hogy a különélő szülő egy nagyobb értékű dolgot vagy pénzösszeget ad a kiadásaid fedezésére, amely egy bizonyos időre elegendő.
Milyen iskolai információkat és történéseket kell mindenképp megosztanom mindkét szülőmmel?
Nagyon fontos, hogy a szüleid tudjanak azokról a lényeges dolgokról, amik veled kapcsolatban történnek a suliban is. Épp ezért az iskolának rendszeresen értesítenie kell őket a veled kapcsolatos legfontosabb infókról. Fontos, hogy mindkét szülőd tudjon arról, amikor épp felvettek egy suliba, vagy arról, ha esetleg iskolát váltasz, a suli működéséről (házirendjéről), meg persze a jegyeidről, és minden lényeges iskolai döntésről, amely téged érint. Az iskola általában az e-naplóban, az ellenőrzőben vagy akár személyesen, szülői értekezleten értesíti ezekről a szüleidet. Természetesen, ezen kívül bármi más iskolai dolgot megoszthatsz velük, amit fontosnak tartasz, vagy amiben segítségre lenne szükséged.
Kitől kell engedélyt kérnem, ha a szüleim külön élnek?
A mindennapi kisebb-nagyobb döntést igénylő kérdéseket (pl.: elmehetsz-e bulizni, mikorra kell hazaérned, aludhatsz-e a legjobb barátodnál a hétvégén, stb.) általában azzal a szülőddel is elég megbeszélned, akinél laksz. Ha pedig fontosabb, komolyabb kérdésekről van szó, akkor a különélő szülődet is meg kell róla kérdezni, és a beleegyezését kérni. Ilyenek lehetnek például, hogy melyik szülődnél szeretnél lakni, milyen suliba szeretnél járni, mik a legfontosabb történések a suliban vagy otthon stb. Ilyenkor téged is meg kell hallgatniuk a szüleidnek a döntéshez.
Mindkét szülőm aláírhatja a hivatalos dokumentumokat?
Ez attól függ. Ha a szüleid közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor mindkét szülőd aláírhatja a hivatalos dokumentumokat. A különélő szüleid megegyezésétől függ (ha nem tudnak megegyezni, akkor a hatóságok döntenek arról), hogy ezt a felügyeleti jogot hogyan osztják meg egymás között. Az is lehetséges, hogy csak az egyiküké vagy csak a másikuké ez a jog. Ez utóbbi esetben csak az a szülőd írhatja alá a hivatalos papírjaidat, aki ezzel a szülői felügyeleti joggal egyedül rendelkezik.
Mi az a szülői felügyeleti jog?
A szülői felügyeleti jog azt jelenti, hogy mivel te még kiskorú vagy, a szüleid feladata a rólad való gondoskodás, a nevelésed, a testi-lelki fejlődésed segítése, és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozása. Ez a jog azt is jelenti, hogy segítenek neked fontos ügyekben intézkedni helyetted. Ezt úgy kell tenniük, hogy közben a véleményedet is figyelembe veszik. Ilyen például az is, amikor a suliban vagy valamilyen hivatalos helyen intézkednek az ügyeiddel kapcsolatban. A különélő szüleid megegyezésétől függ (ha nem tudnak megegyezni, akkor a hatóságok döntenek arról), hogy ezt a felügyeleti jogot hogyan osztják meg egymás között. Az is lehetséges, hogy csak az egyiküké vagy csak a másikuké lesz ez a jog. Ilyenkor csak ő fog a téged érintő hivatalos ügyekben intézkedni.
Mi érvényes akkor, ha a szüleim nem házasok, ilyenkor hivatalosan ki felel értem?
Ha a szülők együtt élnek, de valamiért úgy döntenek, hogy nem házasodnak össze, őket szokták élettársaknak is nevezni. A házastársak és az élettársak között nagyon sok szempontból jogilag nincs különbség. Például a közös gyerekük szempontjából sem. Ennek az a feltétele, hogy mielőtt megszülettél, apukád a hatóságok előtt hivatalosan is elismerte, hogy ő a te apukád. Ez azt jelenti, hogy kellett egy úgynevezett apai elismerő nyilatkozatot tennie erről. Szülőnek lenni így „ugyanannyit ér” házasság esetén és anélkül is. Élettársakként a szülők szétköltözése is ugyanazt jelenti, mintha házasságot bontottak volna fel. Ilyenkor a közös gyerekükkel való kapcsolattartásnál is minden szabály ugyanaz. Tehát először is meg kell kérdezniük téged, hogy te mit szeretnél: melyiküknél akarsz lakni, hogyan tartanád a kapcsolatot a másik szülőddel, stb. Ezeket figyelembe véve nekik kettőjüknek kell dönteni ezekről. Ha ők ketten nem tudnak megegyezni, akkor lehet a hatóságokhoz fordulni, hogy hozzanak erről döntést.
Mi az az apai elismerő nyilatkozat?
Ha a szülők együtt élnek, de valamiért úgy döntenek, hogy nem házasodnak össze, őket szokták élettársaknak is nevezni. Szülőnek lenni „ugyanannyit ér” házasság esetén és anélkül is. Ennek az a feltétele, hogy mielőtt megszülettél, apukád a hatóságok előtt hivatalosan is elismerte, hogy ő a te apukád. Ez azt jelenti, hogy kellett egy úgynevezett apai elismerő nyilatkozatot tennie erről. Ezzel a házastársak és élettársak között nagyon sok szempontból jogilag nincs is különbség. Például a közös gyerekük szempontjából sem, ha a szülők például szétköltöznek.
Ha a szüleim nagyon nem értenek egyet, ráadásul egymást szidják és rajtam keresztül üzengetnek egymásnak, akkor mit tehetek és kitől kérhetek segítséget?
Először próbálj meg velük arról beszélni, hogy ez neked mennyire nehéz helyzet. Mondd el a saját igényeidet, és hogy te mit szeretnél. Végig kell hallgatniuk téged, és együtt kell kitalálni egy mindenkinek jó megoldást. Ha így sem sikerül megegyezniük, és te nem tudod velük megbeszélni a helyzetet, több dolgot is tehetsz. Fordulhatsz ezzel egy másik felnőtthöz, akiben megbízol, például egy rokonodhoz, szomszédhoz, a barátod szüleihez, akivel jó a kapcsolatod. Megkeresheted a problémával az iskolában az egyik tanárodat vagy az osztályfőnöködet, ha jóban vagytok és megbízol benne. Akár a suliban dolgozó szociális munkáshoz, gyermekvédelmi felelőshöz vagy az iskolapszichológushoz is fordulhatsz a kérdéseiddel. Az iskolád honlapján megtalálod az elérhetőségeiket. Bármelyiküknek elmondhatod, hogy mi történt, milyen nehéz neked ez az egész, és együtt kitalálhatjátok, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Írhatsz a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnak is a gyermekjog@hintalovon.hu email-címre a problémáról. Az Alapítvány is segíthet neked, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba ilyenkor.
Ha esetleg úgy látod, hogy a szüleid ebben a feszült helyzetben végképp nincsenek tekintettel a véleményedre, vagy bármilyen formában bántanak téged, te magad személyesen fordulhatsz a gyámhatósághoz, gyerekjóléti szolgálathoz is. A neten megtalálod az elérhetőségüket, de telefonon a tudakozótól is megkérdezheted. Ők gyerekeket is meghallgatnak, és ha kell, megteszik a szükséges lépéseket a szüleid felé, hogy a helyzet megoldódjon. Fontos tudnod, hogy ha már elmúltál 16 éves, jogod van elköltözni attól a szülődtől, akinél éppen laksz. Ehhez nem kell a szüleid beleegyezése, de a gyámhatóságtól kérni kell, hogy ezt engedélyezz
Nem csak magunkat, őket is ajánljuk!
Adományozás
Mi mindennap azért dolgozunk, hogy jobb hely legyen ma Magyarország a gyerekek számára. De ehhez most rád is szükségünk van.
Így tudsz támogatni bennünket:
- Állíts be egyszeri vagy havi támogatást honlapunkon keresztül vagy utald el adományod a 11600006-00000000-77668686 (ERSTE BANK) számlánkra!
- Hívd 13620-as adományvonalunkat, melynek hívásával 500 forinttal támogathatsz bennünket!
- Nézz körül adományboltunkban és adományért cserébe töltsd le szakmai anyagainkat!
- Használd online adományképeslap küldő felületünket!
Köszönjük!
