Gyakori kérdések gyerekeknek

IV. Kérdések a válásról

Van abba beleszólásom, hogy melyik szülőmmel szeretnék élni?


Minden téged érintő esetben jogod van elmondani a véleményedet, így a szüleid válása esetén is. A szüleidnek ilyenkor is meg kell hallgatniuk téged, és meg kell fontolniuk, hogy te mit szeretnél. A válás alatt a szüleid és a bíróság is figyelembe veszi, amit gondolsz. Viszont a felnőtteknek arra is figyelniük kell, hogy ez a döntés a te egészséges fejlődésed, biztonságod szempontjából is megfelelő legyen. Ha már 14 éves elmúltál, a felnőttek nem hozhatnak a te véleményeddel ellentétes döntést ebben a kérdésben. 16 éves korodtól pedig jogod van elköltözni attól a szülődtől, akinél éppen laksz. Ehhez nem kell a szüleid beleegyezése, azonban a gyámhatóság jóváhagyására szükség van.

Kötelező kapcsolatot tartanom a másik szülőmmel?


A kapcsolattartás a jogaid közé tartozik. Ha tehát a szüleid külön élnek, jogod van kapcsolatot tartani mindkettőjükkel. Természetesen nem lehet erővel kényszeríteni senkit a kapcsolattartásra, de az fontos, hogy egy válás esetén is legyenek saját személyes élményeid mindkét szülőddel. A kapcsolattartás lényege tehát, hogy a válás ellenére azt a szülődet se kelljen elveszítened, akitől épp külön kell élned. A szüleidnek minden ilyen kérdésben meg kell hallgatniuk téged, hogy te mit szeretnél. De a felnőtteknek figyelniük kell arra is, hogy a kapcsolattartás a biztonságod szempontjából is rendben legyen.

Külön választhatják a testvéreket, annak ellenére, hogy ők együtt szeretnének maradni?


A jogszabályok és a bíróság is figyelembe veszi a testvérek kötődését egy válásnál. Ha nyilvánvaló, hogy a testvérek erősen ragaszkodnak egymáshoz, nem választhatják külön őket. Általában az a jellemző, hogy a testvérek kötődése egymáshoz nagyon erős. Ne aggódj: csak azért, mert sokszor veszekedtek, verekedtek, panaszkodtok egymásra a testvére(i)ddel, nem jelenti azt, hogy nem szeretitek egymást vagy ne lenne szükségetek egymás társaságára. Ha néha nem értetek a tesóddal egyet valamiben, az sem jelenti azt, hogy a szétköltözésetek jó lenne nektek, vagy igazán erre vágynátok. Nagyon fontos, hogy tudd, a te és a testvére(i)d véleményét minden esetben figyelembe kell venniük mind a szüleidnek, mind a hatóságoknak egy ilyen fontos kérdésben.

Ki dönt arról, hogy milyen gyakran kell találkozni azzal a szülőmmel, akivel nem élek együtt?

Mondhatom, hogy nem akarok vele találkozni vagy hogy többet szeretnék?


Ezt alapesetben a családtagok együtt beszélik meg, és ők döntenek erről. Ami azt jelenti, hogy természetesen téged is meg kell kérdezniük arról, hogy mit szeretnél, és ezt figyelembe kell venni a döntésnél. Mondhatod, hogy több vagy kevesebb időt szeretnél a különélő szülőddel együtt tölteni és hogy miért. Persze, nem lehet erővel senkit sem kényszeríteni a kapcsolattartásra, főleg ha az valami miatt nem biztonságos neked. Viszont, ha ez nem áll fent, akkor fontos, hogy egy válás esetén is legyenek saját személyes élményeid mindkét szülőddel. Előfordul, hogy nekik nem sikerül megegyezniük a kapcsolattartás részleteiről. Ilyenkor közvetítői eljárást is igénybe lehet venni, vagy a gyámhatóságot/bíróságot megkeresni. A hatóságok, miután meghallgattak téged és a szüleidet, hoznak egy döntést a kapcsolattartásról. Ebben az szerepel, hogy hol és mikor, milyen gyakran, mennyi időre tudtok találkozni és együtt időt tölteni a különélő szülőddel. Ezen később változtatni is lehet, ha nem tud működni valami miatt. 14 éves korod elérése után már nem hozhatnak a te véleményeddel ellentétes döntést. 16 éves korodtól pedig elköltözhetsz bármelyik szülődhöz, ha a gyámhatóság jóváhagyta.

De mi az a közvetítői eljárás?


A közvetítői eljárás nem egy hatósági eljárás. Nem is célja, hogy valakinek igazságot szolgáltasson egy helyzetben. Hanem a probléma megoldására törekszik a két vitázó ember (tehát jelen esetben a szülők) között. Ez pedig úgy történik, hogy a szülőkön kívül egy pártatlan kívülálló (vagyis a közvetítő) is jelen van a beszélgetéseknél, és segít mindenkinek abban, hogy közös döntést tudjanak hozni. Csak akkor kerül sor erre, ha ezt mindkét szülő önkéntesen kéri. Hiszen a folyamat alatt nem a közvetítő dolga, hogy ő hozzon egy döntést. Ehelyett ő csak segít a szülőknek abban, hogy meg tudjanak egyezni a kapcsolattartásról úgy, hogy az mindenkinek elfogadható legyen.

A szüleim válása után ki fizeti a költségeimet? (pl.: táborok, sport, zene)


A szüleid azok, akiknek pénzügyileg is gondoskodniuk kell rólad és a mindennapi igényeidről. Ebbe beletartoznak a szükségleteid (pl. evés-ivás, lakóhely, biztonság, orvosi vizsgálatok), a taníttatásod és a részükről megoldható egyéb dolgok. A tanfolyamok, különórák, edzések, szórakoztató programok, amelyek a fejlődésedet, kikapcsolódásodat szolgálják, szintén. Ezeknek a költségeknek a fizetésébe mindkét szülőnek be kell szállnia. Hogy ezekből ki mit fizet pontosan, arról vagy a szülők megegyeznek, vagy ha ez nem megy, akkor a hatóság fog dönteni. Az is előfordulhat, hogy megegyeznek abban, hogy a különélő szülő egy nagyobb értékű dolgot vagy pénzösszeget ad a kiadásaid fedezésére, amely egy bizonyos időre elegendő.

Milyen iskolai információkat és történéseket kell mindenképp megosztanom mindkét szülőmmel?


Nagyon fontos, hogy a szüleid tudjanak azokról a lényeges dolgokról, amik veled kapcsolatban történnek a suliban is. Épp ezért az iskolának rendszeresen értesítenie kell őket a veled kapcsolatos legfontosabb infókról. Fontos, hogy mindkét szülőd tudjon arról, amikor épp felvettek egy suliba, vagy arról, ha esetleg iskolát váltasz, a suli működéséről (házirendjéről), meg persze a jegyeidről, és minden lényeges iskolai döntésről, amely téged érint. Az iskola általában az e-naplóban, az ellenőrzőben vagy akár személyesen, szülői értekezleten értesíti ezekről a szüleidet. Természetesen, ezen kívül bármi más iskolai dolgot megoszthatsz velük, amit fontosnak tartasz, vagy amiben segítségre lenne szükséged.

Kitől kell engedélyt kérnem, ha a szüleim külön élnek?


A mindennapi kisebb-nagyobb döntést igénylő kérdéseket (pl.: elmehetsz-e bulizni, mikorra kell hazaérned, aludhatsz-e a legjobb barátodnál a hétvégén, stb.) általában azzal a szülőddel is elég megbeszélned, akinél laksz. Ha pedig fontosabb, komolyabb kérdésekről van szó, akkor a különélő szülődet is meg kell róla kérdezni, és a beleegyezését kérni. Ilyenek lehetnek például, hogy melyik szülődnél szeretnél lakni, milyen suliba szeretnél járni, mik a legfontosabb történések a suliban vagy otthon stb. Ilyenkor téged is meg kell hallgatniuk a szüleidnek a döntéshez.

Mindkét szülőm aláírhatja a hivatalos dokumentumokat?


Ez attól függ. Ha a szüleid közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor mindkét szülőd aláírhatja a hivatalos dokumentumokat. A különélő szüleid megegyezésétől függ (ha nem tudnak megegyezni, akkor a hatóságok döntenek arról), hogy ezt a felügyeleti jogot hogyan osztják meg egymás között. Az is lehetséges, hogy csak az egyiküké vagy csak a másikuké ez a jog. Ez utóbbi esetben csak az a szülőd írhatja alá a hivatalos papírjaidat, aki ezzel a szülői felügyeleti joggal egyedül rendelkezik.

Mi az a szülői felügyeleti jog?


A szülői felügyeleti jog azt jelenti, hogy mivel te még kiskorú vagy, a szüleid feladata a rólad való gondoskodás, a nevelésed, a testi-lelki fejlődésed segítése, és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozása. Ez a jog azt is jelenti, hogy segítenek neked fontos ügyekben intézkedni helyetted. Ezt úgy kell tenniük, hogy közben a véleményedet is figyelembe veszik. Ilyen például az is, amikor a suliban vagy valamilyen hivatalos helyen intézkednek az ügyeiddel kapcsolatban. A különélő szüleid megegyezésétől függ (ha nem tudnak megegyezni, akkor a hatóságok döntenek arról), hogy ezt a felügyeleti jogot hogyan osztják meg egymás között. Az is lehetséges, hogy csak az egyiküké vagy csak a másikuké lesz ez a jog. Ilyenkor csak ő fog a téged érintő hivatalos ügyekben intézkedni.

Mi érvényes akkor, ha a szüleim nem házasok, ilyenkor hivatalosan ki felel értem?


Ha a szülők együtt élnek, de valamiért úgy döntenek, hogy nem házasodnak össze, őket szokták élettársaknak is nevezni. A házastársak és az élettársak között nagyon sok szempontból jogilag nincs különbség. Például a közös gyerekük szempontjából sem. Ennek az a feltétele, hogy mielőtt megszülettél, apukád a hatóságok előtt hivatalosan is elismerte, hogy ő a te apukád. Ez azt jelenti, hogy kellett egy úgynevezett apai elismerő nyilatkozatot tennie erről. Szülőnek lenni így „ugyanannyit ér” házasság esetén és anélkül is. Élettársakként a szülők szétköltözése is ugyanazt jelenti, mintha házasságot bontottak volna fel. Ilyenkor a közös gyerekükkel való kapcsolattartásnál is minden szabály ugyanaz. Tehát először is meg kell kérdezniük téged, hogy te mit szeretnél: melyiküknél akarsz lakni, hogyan tartanád a kapcsolatot a másik szülőddel, stb. Ezeket figyelembe véve nekik kettőjüknek kell dönteni ezekről. Ha ők ketten nem tudnak megegyezni, akkor lehet a hatóságokhoz fordulni, hogy hozzanak erről döntést.

Mi az az apai elismerő nyilatkozat?


Ha a szülők együtt élnek, de valamiért úgy döntenek, hogy nem házasodnak össze, őket szokták élettársaknak is nevezni. Szülőnek lenni „ugyanannyit ér” házasság esetén és anélkül is. Ennek az a feltétele, hogy mielőtt megszülettél, apukád a hatóságok előtt hivatalosan is elismerte, hogy ő a te apukád. Ez azt jelenti, hogy kellett egy úgynevezett apai elismerő nyilatkozatot tennie erről. Ezzel a házastársak és élettársak között nagyon sok szempontból jogilag nincs is különbség. Például a közös gyerekük szempontjából sem, ha a szülők például szétköltöznek.

Ha a szüleim nagyon nem értenek egyet, ráadásul egymást szidják és rajtam keresztül üzengetnek egymásnak, akkor mit tehetek és kitől kérhetek segítséget?


Először próbálj meg velük arról beszélni, hogy ez neked mennyire nehéz helyzet. Mondd el a saját igényeidet, és hogy te mit szeretnél. Végig kell hallgatniuk téged, és együtt kell kitalálni egy mindenkinek jó megoldást. Ha így sem sikerül megegyezniük, és te nem tudod velük megbeszélni a helyzetet, több dolgot is tehetsz. Fordulhatsz ezzel egy másik felnőtthöz, akiben megbízol, például egy rokonodhoz, szomszédhoz, a barátod szüleihez, akivel jó a kapcsolatod. Megkeresheted a problémával az iskolában az egyik tanárodat vagy az osztályfőnöködet, ha jóban vagytok és megbízol benne. Akár a suliban dolgozó szociális munkáshoz, gyermekvédelmi felelőshöz vagy az iskolapszichológushoz is fordulhatsz a kérdéseiddel. Az iskolád honlapján megtalálod az elérhetőségeiket. Bármelyiküknek elmondhatod, hogy mi történt, milyen nehéz neked ez az egész, és együtt kitalálhatjátok, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Írhatsz a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnak is a gyermekjog@hintalovon.hu email-címre a problémáról. Az Alapítvány is segíthet neked, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba ilyenkor.
Ha esetleg úgy látod, hogy a szüleid ebben a feszült helyzetben végképp nincsenek tekintettel a véleményedre, vagy bármilyen formában bántanak téged, te magad személyesen fordulhatsz a gyámhatósághoz, gyerekjóléti szolgálathoz is. A neten megtalálod az elérhetőségüket, de telefonon a tudakozótól is megkérdezheted. Ők gyerekeket is meghallgatnak, és ha kell, megteszik a szükséges lépéseket a szüleid felé, hogy a helyzet megoldódjon. Fontos tudnod, hogy ha már elmúltál 16 éves, jogod van elköltözni attól a szülődtől, akinél éppen laksz. Ehhez nem kell a szüleid beleegyezése, de a gyámhatóságtól kérni kell, hogy ezt engedélyezz