Gyakori kérdések gyerekeknek

A gyerekjog nem egy elvont fogalom; tudd meg, mit jelent a gyakorlatban, ha az iskoláról, a családodról, vagy más, Téged érő, érintő dolgokról van szó!

Hintalovon

III. Kérdések a bántalmazásról

Ha megütnek és visszaütök, akkor megbüntethetnek?


Először is fontos tudnod, hogy zéró tolerancia van Magyarországon a gyerekeket érintő erőszakkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb jogszabályok tiltják a gyerekekkel szembeni bántalmazás minden formáját, bárki is okozza azt (akár felnőtt, akár egy másik gyerek). Ez igaz az iskolában, otthon, az utcán vagy bárhol máshol. Az mindig egy hihetetlenül ijesztő helyzet, amikor valaki szándékosan árt a másiknak, tudva, hogy ezzel milyen sérülést okoz. Ebben az esetben mindenképpen érdemes segítséget kérni: először is szólj egy olyan felnőttnek, akiben igazán megbízol (legyen az a szülőd, egy tanárod, egy szomszéd, bárki), de nagyon fontos, hogy ne maradj egyedül a fájdalmaddal és ami történt.

Tudd, hogy nem az a hibás, akit bántanak, nem te vagy okolható azért, ami veled történt. Mindig attól függ, hogy hol történt az eset, de egy iskolai balhénál indulhat a bántalmazó ellen például fegyelmi eljárás vagy akár iskolán kívüli büntetőeljárás is. Persze, egy verekedős helyzetben a józan ész szabályai szerint megvédheted magad, főleg ha végképp nincs lehetőséged arra, hogy segítséget hívj vagy elkerüld a másikat. De mindig igyekezni kell olyan megoldást találni egy bántalmazó szituációban is, amivel elkerülhető a további erőszak. És akár megpróbáltad elkerülni a verekedést, akár végső esetben megvédted magad, erről beszélj őszintén annak a felnőttnek, akitől segítséget kérsz.

De mit tegyek, ha még mindig dühös vagyok arra, aki bántott?


A fizikai fájdalmon túl még rengeteg rossz, kellemetlen érzés kavaroghat benned, ha bántottak. Ezekkel nagyon nehéz is mit kezdeni. Ilyen például a düh és a tehetetlenség. Ezek általában nem múlnak el maguktól, ezért nem mindegy, hogy mihez kezdesz vele. Sokszor azt hihetjük, az a megoldás, ha meggondolatlanul továbbadjuk a bántást vagy a fájdalmat. Pedig ezzel így sajnos mi magunk is bántunk. Általában az, aki minket bántott, csak egy korábbi fájdalmát adja tovább nekünk. És akit mi bántunk, ő is tovább fogja majd ezt adni. És ennek sosem lesz vége – ez pedig mindenkinek nagyon rossz és nagyon fájdalmas ördögi kör.


Tehát akár szándékosan bánt valaki, akár a tudtán kívül árt neked, három dolgot tudatosíts magadban:

  • az első, hogy lehetsz dühös, haragos, csalódott: ezek mind teljesen természetes érzelmek ilyenkor;
  • a második, hogy mit tudsz kezdeni ezekkel az érzésekkel, ha nem akarsz te is viszont bántani másokat? (pl. mindenképp szólj egy felnőttnek erről; vagy biztonságos keretek között akár megpróbálhatjátok meg is beszélni a történteket azzal, aki bántott, és így bocsánatot is kérhet; vagy ha nincs értelme vele beszélni erről, akkor magadban érdemes kitalálni, mitől érezhetnéd jobban magad);
  • a harmadik pedig, hogy felteszed magadnak a kérdést, hogy ez egy egyszeri eset volt, vagy valaki tényleg kinézett magának valamiért, esetleg direkt akar ártani neked és az eset megismétlődhet? (mert ha a válaszod ezekre igen, akkor semmi esetre ne akard egyedül megoldani, mindenképpen kérj segítséget egy felnőttől, akiben megbízol).

Ha szólok egy felnőttnek, az nem árulkodás?


Sokan küzdenek azzal a nehézséggel, hogy nem mernek szólni vagy segítséget kérni, ha látják, hogy valakit bántanak (vagy ha őt magát bántják), mert nem szeretnék, ha „árulkodónak” neveznék. Ezért is fontos, hogy tudd, mi a különbség az árulkodás és a segítségkérés között.

Ha árulkodsz, akkor:

  • azt akarod, hogy a másik bajba kerüljön,
  • lényegtelen dolgokról van szó,
  • kárt okozol azzal, amit teszel.


És onnan tudod, hogy helyesen cselekedsz és segítséget kérsz, hogy:

  • azt szeretnéd, hogy valaki ne legyen bajban,
  • fontos dologról van szó,
  • nem okozol kárt azzal, hogy szólsz.

Mivel jár egy fegyelmi eljárás?


Fontos tudnod, hogy ha pl. valaki verekszik a suliban, annak komoly következményei lehetnek. Egy ilyen esetben általában fegyelmi eljárás indul, hogy kiderüljön, pontosan mi történt. Ennek szabályait, vagy azt, hogy miért mi jár, az iskola házirendje határozza meg. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás alatt köteles meghallgatni mindenkit, és mérlegelnie kell az elhangzottakat, a bizonyítékokat. Ennek alapján kell meghoznia az ügyben a döntését. Zárulhat az egész büntetéssel vagy anélkül is, ez mindig az adott esettől függ.

Fegyelmi büntetés lehet a megrovás, szigorú megrovás, bizonyos kedvezmények csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, vagy akár kizárás az iskolából. Ha a fegyelmi eljárás alatt az iskola nem tartotta be a szabályokat vagy túl súlyos büntetést állapított meg, fellebbezni lehet a határozat ellen. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor le lehet írni, ha valaki nem ért egyet az iskola fegyelmi döntésével, és hogy miért. Ez alapján újra megvizsgálják az ügyet. Ezután majd tájékoztatnak arról, hogy mi lett a végső döntés. Jó tudni, hogy van arra is lehetőség, hogy fegyelmi eljárás helyett (vagy előtt) a diákok, akik között a probléma van, megbeszéljék a történteket. Ezt megtehetik egy külső személy (közvetítő) és más felnőttek jelenléte mellett is. Ilyenkor mindenki elmondhatja, mi történt, plusz a saját sérelmeit, véleményét a helyzetről. Itt lehetőség van bocsánatot kérni vagy kibékülni egymással anélkül, hogy fegyelmire kerülne sor.

Mi az a „bullying”?


Azt nevezzük „bullying”-nak vagy iskolai kortárs bántalmazásnak, amikor egy (vagy több) tanuló a másikkal rendszeresen és szándékosan olyat tesz vagy olyat mond, ami bántó, és ami már túllép egy bizonyos határt. Ilyenkor sokan csak fizikai bántalmazásra gondolnak, de az iskolában nemcsak ez fordul elő. A bullying-nak több formája létezik. Történhet fizikailag, szóban, a suliban és online is. Fizikai bántalmazás például a verekedés, szóbeli pedig a becsmérlő, megalázó és bántó szavak használata a másikkal szemben. A kiközösítést és zsarolást is ide sorolhatjuk, és az online formáját ezeknek „cyberbullying”-nak is hívják.

A cyberbullying-nál is több dolog történhet. Például lejárató kommenteket írhatnak a közösségi oldalakon a másikról, feltölthetnek róla kínos fényképet vagy videót. Küldhetnek sértő vagy fenyegető üzeneteket, létrehozhatnak profilt a másik nevében, hogy így lejárassák mások előtt, vagy a nevében küldenek az illető ismerőseinek üzenetet. Akik a bullying folyamatában részt vesznek: a bántó, és az, akit bántanak (esetleg mindkettőjük segítői, ha vannak), na meg a külső szemlélődők, akik vagy nem mernek, vagy nem akarnak tenni semmit a bántalmazás ellen.

Kihez fordulhatok, ha az iskolában kirekesztenek?


Az nagyon megterhelő érzelmileg, ha mások ellened fordulnak és bántanak, vagy valamilyen okból nem szólnak hozzád, elkerülnek és kiközösítenek a suliban. Emiatt teljesen természetes, ha haragot, félelmet, csalódottságot érzel. A legfontosabb, hogy tudd, ez nem a te hibád, és nem kell ebben a helyzetben egyedül lenned. Beszélj erről valakivel. Nem biztos, hogy tanácsra van szükséged, viszont önmagában az, ha van olyan ember, akiben megbízol és akinek elmondhatod, segíthet abban, hogy jobban érezd magad. Megpróbálhatsz beszélni azokkal is, akik a csoportban a legközelebb állnak hozzád. Ha elég határozott vagy, esetleg megbeszélheted a dolgot a hangadókkal, akiktől a kiközösítés ötlete származik (ha tudod, hogy kik ők, és nem félsz tőlük). Elmondhatod a történteket egy felnőttnek is, akiben megbízol (a szüleidnek, egy tanárnak vagy másnak). Kérdezd meg, ők mit tennének ilyen helyzetben. Felkeresheted az iskolában dolgozó szociális munkást vagy iskolapszichológust is. Beszélj neki arról, ami történt, és próbáljátok együtt megérteni a helyzetet, kitalálni a megoldást.

Ha az edző/tesitanár labdával megdob az edzésen, az bántalmazás?


Ez mindig az adott helyzettől függ. Érdemes először feltenni magadnak a kérdést: Csak véletlen, egyszeri helyzetről volt szó, mert valaki figyelmetlen volt? Esetleg utána elnézést is kért tőled vagy rákérdezett, hogy jól vagy-e? Ha ezek közül bármelyik igaz, akkor ilyenkor nincs szó bántalmazásról. Ha viszont az edzőnek/tesitanárnak egyébként is gyakran megalázó megszólalásai vannak az edzéseken, vagy a labdával dobálózást fegyelmezési eszköznek, büntetésnek szánja, az viszont már nem oké. A testi fenyítés tilos minden oktatási intézményben. A legfontosabb jogszabályok, így az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kimondja, hogy a gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzendő. Ezeket a gyerekjogokat mindig be kell tartania minden felnőttnek. Az edzők vagy tesitanárok sem sérthetik meg ezeket a pályán. Tehát akárhogy is teljesít a gyerek edzésen vagy tesi órán, a tanárok nem fegyelmezhetik őt sem fizikai, sem szóbeli durvasággal. A bántalmazás nem természetes része a sportnak, ahogy a jobb teljesítményre és sikerekre való motivációnak sem.

Mit tehetek, ha ez mégis gyakran előfordul az edzéseken?


Mindenképp fordulj elsősorban egy olyan felnőtthöz, akiben megbízol. Ez a felnőtt lehet valamelyik szülőd, egy barátod szülei, az iskola szociális munkása, az iskolapszichológus vagy bárki más. Mondd el neki, hogy mi történt, és együtt kitaláljátok, mit lehet tenni az ügyben. Fontos tudnod, hogy fordulhatsz az iskola/sportegyesület igazgatójához vagy fenntartójához (működtetőjéhez) is. Ezt egy neki címzett levéllel teheted meg, amelyben leírod a kialakult helyzetet. Akár az igazgatóhoz, akár a fenntartóhoz fordulsz, mindkettőjüknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy egy ilyen helyzet megfelelő következménnyel járjon a bántalmazó tanárra vagy edzőre nézve, és hogy többé ilyen ne fordulhasson elő.

Mit tehetek, ha azt látom, hogy egy osztálytársamon folyamatosan lila foltok vannak?


Először is az nagyon fontos, hogy te figyelsz rá, és észreveszed ezeket a jeleket. Tudnod kell, hogy ha otthon fizikailag bántalmazzák a társadat, az semmiképpen nem az ő hibája vagy felelőssége. Ez egy nagyon nehéz helyzet, és épp ezért nincs rá biztosan működő megoldás. Próbálj meg vele beszélni. Négyszemközt mondd el neki, hogy egy ideje feltűntek neked a foltok, és kérdezd meg, hogy mi történt. Sajnos nem lehet előre megjósolni, hogyan fog reagálni. Könnyen lehet, hogy azt mondja például, hogy semmi nem történt, hogy ne szólj bele, vagy csak sértően reagál, esetleg kerülni fog ezután. Az is lehet, hogy elsírja magát, mert nagyon szégyelli az egészet. Vagy lehet, hogy érzi, hogy bízhat benned, és őszintén elmeséli a történteket. Minden esetben próbálj meg türelmesnek lenni vele, és azt tanácsolni, hogy beszéljen erről egy olyan felnőttel is, akiben nagyon megbízik. Ez lehet akár egy tanára, akivel jó a viszonya, egy rokona, szomszédja, bárki. Javasold neki az iskolapszichológus vagy szociális munkás felkeresését is, vagy hogy hívja fel telefonon a Kék-Vonal 116-111-es telefonszámát, ahol szintén tudnak neki segíteni. Bárhogy is reagál, tudd, hogy az már egy fontos visszajelzés neki, hogy te látod, mi történik, szólsz neki erről, és törődsz vele.

További tartalmak a témában

Nincs kapcsolódó tartalom.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Grooming – előzd meg, vedd észre, támogasd jól a gyereked!

Ha kíváncsi vagy mit is jelent a grooming és hogyan veheted észre, ha gyereked becserkészés áldozata lett, akkor válassz az alábbi  adományösszegek közül és töltsd le az erről szóló kiadványunkat!

Mi volt ma a suliban? 22 ötlet, hogy megtudd anélkül, hogy feltennéd ezt a kérdést

22 tipp amivel elindulhat egy jó beszélgetés.

Családi Szerződés

Bejön kopogás nélkül a szobádba? Türelmetlenek vagytok egymással? Zavarjátok egymást tanulás, munka közben? Itt egy kis segítség a békés családi élethez!

Cikkajánló

×
×

Cart