Gyakori kérdések gyerekeknek

II. Kérdések az internetről

Ha feltöltök egy képet a közösségi médiába, azt utána bárki szabadon használhatja?


Ha olyan képet töltesz fel pl. Instagramon, amin te szerepelsz, az még nem jelenti azt, hogy ezzel hozzájárulsz a fénykép mások általi felhasználásához. A jogszabályok szerint mindig a képen látható személynek van joga azt meghatározni, hogy a róla készült képet:

  • vagy senkinek nem engedi további felhasználásra,
  • vagy ha engedi, akkor: ki milyen módon, milyen körben és milyen mondanivalóhoz kötve használhatja fel.

Ettől függetlenül sajnos arra nincs pontos adat, hogy az általad feltöltött képet a neten végül ki éri el, ki tölti le, kinek továbbítja, és majd mire használja. Épp ezért nagyon fontos, hogy tudd: a jövőbeli digitális lábnyomodért már most is sokat tehetsz. Ez azt jelenti, hogy nem árt nagyon alaposan átgondolnod, hogy olyan képeket ossz meg a neten, amiknek a feltöltése miatt még évekkel később sem fogod rosszul érezni magad. Ez azért fontos, mert igazából ha egyszer egy képet feltöltöttél egy oldalra, az a világhálón lényegében örökre megmarad.

Mi az a digitális lábnyom?


A digitális lábnyom azt jelenti, hogy milyen nyomot hagytál eddig a neten. Az alábbiakat például érdemes ezzel kapcsolatban ellenőrizned:

  • milyen találatokat dob ki a Google, ha rákeresel a nevedre?
  • a legfrissebb szoftvereket használod-e?
  • vannak-e megfelelő szűrőprogramok a gépeden?
  • elég erős és biztonságos jelszavakat használsz-e? (rendszeresen érdemes változtatni ezeket!)
  • milyenek az adatvédelem értesítés és helymeghatározás beállításaid?
  • mielőtt posztolsz vagy megnyomod a küldés gombot, mindig tedd fel magadnak a kérdést: létezik olyan helyzet, amikor megbánhatod, amit posztoltál/elküldtél?

Mik általában a közösségi oldalak korhatárai?


A legnépszerűbb közösségi médiumok korhatárai

  • Facebook: 13 év,
  • Instagram: 13 év,
  • TikTok: 13 év,
  • Snapchat: 13 év,
  • Twitch: 13 év,
  • YouTube: 16 év


Persze sokan nem foglalkoznak ezekkel (ahogy a 18-as karikás filmek figyelmeztetésével sem), de jó, ha tudod, hogy nem véletlenül találták ki a korhatárokat a közösségi oldalak használatához. Ugyan nem büntetnek érte, ha nem tartod be, de legalább a te biztonságod érdekében érdemes figyelembe venni ezeket.

Mi a helyzet a kamuprofilokkal?


Az álprofil (=kamuprofil) létrehozása vagy a személyiséglopás (=identitás-lopás) hasonlítanak egymáshoz. Aki ilyet tesz, az mindkét esetben valaki más bőrébe bújik. Ez a valaki más lehet egy kitalált vagy létező személy is. Személyiséglopás esetén az illető először is megszerzi valamilyen eszközzel a kiszemelt személyes adatait. Azokat utána az engedélye nélkül valamilyen neki kedvező célra felhasználja: a pénzügyi csalástól kezdve az online zaklatáson át különféle egyéb bűncselekményekre is. Épp ezért nem árt óvatosnak lenned.

Figyelj oda az alábbiakra:

  • A privát profil a jó profil! Te döntsd el, pontosan ki láthatja a dolgaidat! Ezt a beállításokban teheted meg.
  • Csak azt igazold vissza, akivel tényleg ismerősök vagytok, nem csak a netről ismeritek egymást.
  • Az ismerőseid listáját ne add ki a kezedből, állítsd be, hogy ne legyen látható!
  • Használj erős és biztonságos jelszavakat a közösségi oldalakon, és próbáld gyakran változtatni.
  • Ha álprofillal vagy személyiséglopással találkozol, azonnal jelentsd. Az adott közösségi oldal súgójában megtalálod az infókat erre.
  • Minden közösségi oldal ad biztonsági tanácsokat, ezeket nemcsak elolvasni, megfogadni is érdemes, mert több millió balul elsült eset alapján alakították ki őket, amivel sok bajt megspórolhatnak neked.
  • Érdemes az esetről szólni egy felnőttnek is, akiben megbízol, hogy tudjon segíteni.

Van olyan oldal, amit ha megnézek, akkor azért büntetést kapok?


Az interneten vannak káros vagy veszélyes tartalmak, amelyek veszélyes dolgokat népszerűsítenek, és tiltottak. Ilyennek minősülnek például:

  • a gyermekpornográf tartalmak;
  • a rasszista, idegengyűlöletre vagy fajgyűlöletre uszító tartalmak;
  • az erőszakos tartalmak; a bűncselekményre felbujtó (pl. drogfogyasztásra, kóros éhezésre, öngyilkosságra buzdító) oldalak.


Ha esetleg ilyen tartalmakba botlasz a neten, az még nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követtél el. Tehát: csak a megnézése neked nem jelent kifejezett büntetést vagy bírságot, hiszen véletlenül is előfordulhat ilyen. Viszont nagyon fontos tudnod, hogy az már bűncselekmény, ha ilyen tartalmakat bárki mondjuk letölt, hozzáférhetővé tesz, terjeszt, megszerez, továbbküld vagy elkészít. Ilyenkor egy megindult eljárás során büntethető is az illető.

Mik azok a gyermekpornográf tartalmak?


A gyermekpornográf tartalom a gyerekkorú (azaz a 18 évesnél fiatalabb korú) személyekről készült szexuális tartalmú felvételeket jelenti (ezek lehetnek képek, videók, filmek). Törvénytelennek számít, ha valaki ilyen képet vagy videót akár letölt, akár továbbküld, vagy például a készítésében részt vesz. Már 14 éves kortól büntethető az, akivel szemben ilyen eljárás megindul. A megfelelő szűrőprogramok telepítése az általad használt telefonon/laptopon is sokat segíthet, hogy ne fuss bele ilyen tartalmakba. Ha pedig mondjuk egy film kapcsán nem tudod eldönteni, hogy csak művészfilm vagy tényleg pornó, mielőtt bármit tennél vele, érdemes pl. a címe alapján utánaolvasni, hogy mire számíthatsz.

Amit az interneten találok, azt szabadon bárhová kitehetem, elküldhetem?


A jogszabályok nem tesznek különbséget aszerint, hogy egy fotót, képet, írást az interneten vagy egy nyomtatott könyvben használnak-e fel. Még a Google által kidobott képek sem használhatók fel mindenre automatikusan, hiszen a legtöbb tartalomra a készítőt úgynevezett szerzői jog illeti meg. Ha saját célra töltesz le vagy nézel meg internetes tartalmat (telefonra vagy laptopra), az teljesen rendben van. Azonban ha fel szeretnéd használni azt például posztolásra vagy egy dolgozathoz, előadáshoz (tehát nyilvánosságra hoznád mások előtt), akkor mindig hivatkozz a tartalom forrására, jelöld meg valamiképp, hogy az honnan származik, vagy ha lehetséges, kérj az illetőtől engedélyt a tartalom felhasználására.

Mi az a szerzői jog?


A legtöbb országban a szerzői jog olyan törvényekkel védett jog, ami védi az emberek által létrehozott eredeti, egyéni műveket (pl. fotókat, írásokat, számítógépes programokat, egyéb alkotásokat stb.). Ha valaki létrehoz egy ilyen művet (például készít egy saját fényképet vagy írást), akkor arra neki automatikusan szerzői joga lesz. Tehát egy általad készített kép után, amit feltöltesz a netre, téged is szerzői jog illet meg, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. És ez másokra is ugyanúgy igaz az általuk készített tartalmaknál.

Feljelenthetek valakit, aki az interneten keresztül nem hagy békén?


Ha folyamatosan vagy rendszeresen bánt téged valaki az interneten keresztül, az semmiképp sem elfogadható. Mivel büntetendő cselekményről van szó, akár feljelentésnek is lehet helye ilyen esetben. Ha az elkövetővel nem találkozol élőben (tehát közvetlenül nem veszélyeztet), attól ez még ugyanúgy bántalmazásnak számít, és teljesen normális, ha a helyzet nagyon rossz érzéseket, szorongást kelt benned. Tudnod kell, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy így bánjon veled. Érezheted úgy, hogy talán attól véget ér az egész, ha tudomást sem veszel róla, de a tapasztalatok szerint ez a hozzáállás épp az elkövetőnek kedvez. Mások zaklatása, háborgatása, megfélemlítése és a magánéletébe való beavatkozás nem elnézhető. Érdemes tudni, hogy ha 14 évesnél idősebb személy követi el a netes zaklatást, büntetőeljárás is indítható ellene. Nagyon fontos, hogy ilyenkor segítséget kérj egy felnőttől, akiben teljesen megbízol.

Mit tehetek online zaklatás esetén lépésről lépésre?

  • ne reagálj első felindulásból, adj időt magadnak, hogy átgondold, mi történt;
  • avass be a dologba egy olyan felnőttet, akiben megbízol;
  • készíts képernyőfotókat vagy mentsd el a tartalmakat (pl. e-mailt, videót, képet, üzenetet stb.), amiket bántónak érzel, hogy maradjon nyoma annak, ami történt, és azt is őrizd meg, hogy mikor kaptad ezeket;
  • ne reagálj semmit a zaklató kommentekre, üzenetekre;
  • jelentsd a zaklatást az adott oldalon, ha erre van lehetőség, tiltsd le a zaklató felhasználót;
  • a Yelon, a Kék Vonal és az NMHH oldalakon, valamint a gyermek lelkisegély vonalon (116-111) is kérhetsz segítséget, illetve kaphatsz további információkat;
  • a szüleiddel együtt forduljatok a rendőrséghez, és tegyetek feljelentést a zaklatás ellen.

Mik a következményei a feljelentésnek?


Feljelentést a rendőrségen lehet tenni, szóban/írásban (akár e-mailben vagy ügyfélkapun keresztül is). A feljelentést követően a rendőrség nyomozni kezd, bizonyítékokat keres, tanúkat hallgat meg. Az ügyben eljáró hatóságnak 3 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a feljelentést. Dönthet úgy, hogy elrendeli a nyomozást (ha elég alapos a gyanú arra, hogy bűncselekmény történt), vagy dönthet úgy is, hogy a feljelentést elutasítja, és további lépéseket nem tesz az ügyben. A nyomozással elkezdődik annak kiderítése, hogy mi történt pontosan, és ki mit csinált. Ennek része, hogy beidézik mindazokat, akik valamilyen információval szolgálhatnak (ők a tanúk). A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek (pl. házkutatást tarthatnak, foglalhatnak tárgyi bizonyítékokat, szakértői véleményeket kérnek). Sor kerülhet szembesítésre is (18 éven aluli bántalmazott esetén, vagy az elkövető beismerő vallomása esetén ez mellőzhető). A bizonyítékok alapján megállapítják azt, hogy mi történt (ez lesz a tényállás), és hogy az milyen bűncselekménynek felel meg. Ezután az ügyészség vádat emel. Itt kezdődik a bírósági szakasz. A bíróság megvizsgálja a vádat, és dönt a vádlott felelősségre vonásáról. Itt ismét tanúk beidézése, bizonyítékok vizsgálata zajlik.

Ezután a következő esetek történhetnek:

  • Ha nincs elég bizonyíték, akkor a bíróság bizonyítékok hiányában lezárja az eljárást.
  • Ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy ami történt, az nem bűncselekmény, akkor is lezárja az eljárást, és nem szab ki büntetést.
  • Ha úgy találja a bíróság, hogy megáll a vád, akkor ítéletben büntetést szab ki a vádlottra.

Kinek van joga belenézni a telefonomba, számítógépembe, a személyes dolgaimba?


Mindenkinek van magánélete (a gyerekeknek is), amit minden embernek tisztelnie kell (így a szülőknek, testvéreknek, tanároknak, idegeneknek is). Mindenkinek lehetnek olyan személyes dolgai, beszélgetései, amik csak rá tartoznak. Ilyen például a magánlevelezés joga, amely a magánélethez való jog része, és megillet téged is. Ugyanez vonatkozik az összes olyan tárgyra, amik a te személyes gondolataidat, emlékeidet, holmijaidat jelentik: pl. a mobiltelefonod, tableted, számítógéped, leveleid, saját naplód és ezek személyes tartalmai. A neked szóló normál levelet, e-mailt vagy beszélgetést az engedélyed nélkül nem olvashatják el, sem otthon, sem az iskolában. Ezek ugyanis neked szólnak, a te magánügyed. Ha például egy iskolai tanóra alatt folytatsz levelezést egy társaddal, a tanár szólhat érte ugyan, és akár el is kobozhatja átmenetileg a levelezést vagy a telefont, de nem olvashat bele ezek tartalmába. A fentiek alól kivételes eset, amikor nem vagy biztonságban, feltehetően veszélyben vagy, valaki zaklat, stb. Ilyenkor ugyanis a saját biztonságod érdekében akár a beleegyezésed nélkül is belenézhetnek a felnőttek a személyes dolgaidba.

Az iskola területén készíthetek képet, videót? Ezeket utána kirakhatom a közösségi médiára?


Először is minden esetben érdemes az iskolád házirendjében megnézni, hogy mik az erre vonatkozó szabályok. Minden suliban eltérő lehet a hozzáállás ehhez. Általában úgy van, hogy készíthetsz az iskola területén fotókat és videókat, és azokat nyilvánosságra is hozhatod, ha nem szerepelnek rajta emberek. De ha mégis szerepelne ezeken valaki, akkor az illetőt előre meg kell kérdezned arról, hogy készíthetsz-e róla felvételt, és külön arról is, hogyha azt fel akarod használni (például posztolni szeretnéd). Az engedély megadása az ő részéről történhet szóban, írásban vagy úgy is, hogy látja a fotókészítést, de nem tiltakozik ellene. Csak előzetes engedéllyel veheted fel egy tanóra hanganyagát vagy csinálhatsz a tanáraidról, diáktársaidról képet, videót a suliban, és még az osztálykiránduláson is. Ne feledd, arról is külön előre meg kell kérdezned az illetőt, hogy nem bánja-e, ha posztolod a képet/videót. Ha az illető pedig még nem múlt el 14 éves, neki és a szülőjének a beleegyezésére is szükség lesz ahhoz, hogy felvételt készíts róla vagy posztold.

Számonkérhetnek az iskolában a közösségi médiára kirakott posztjaim miatt? És ha abban esetleg egy iskolai történetet írok le?


A közösségi médiában való jelenléted a te magánügyed, és ez rajtad kívül maximum a szüleidre tartozik (a biztonságod érdekében). Ez a magánélethez való jogod része. Ha kiposztolod a véleményed valamiről például az Instán, ahhoz szintén jogod van. Ez az úgynevezett véleménynyilvánításhoz való jogod része. Közölheted a véleményed akár egy iskolában történt sztoriról is online. De tudnod kell, hogy ennek komoly korlátai vannak. Nagyon fontos, hogy miközben kifejted a véleményed egy iskolai történről, tiszteletben kell tartanod mások jogait (mások méltóságát, becsületét). Egy-egy ilyen posztod kapcsán például ne említs konkrét neveket, ne minősíts stb. Az iskolád házirendjét pedig mindig tanulmányozd át, mert abban írhatják le, hogy egyáltalán megoszthatsz-e a suliról ilyen tartalmat. Ha például nem megfelelően nyilatkozol valakiről, akkor az iskola házirendjében meghatározottak szerint felelősségre vonhatnak. Viszont ha a szabályoknak megfelelően jársz el, akkor emiatt nem kérhetnek számon.