A dráma egy jó eszköz, hogy meghalljuk a gyerekek hangját

A gyerekeket érintő döntésekből nem kihagyhatók a gyerekek, a gyerek-részvételi kutatások pedig egy izgalmas és hasznos eszközt nyújtanak a gyerekek véleményének megismerésére.
drámapedagógiával a gyerekek hangjáért

Hintalovon

2020.11.27.

A gyerekeket érintő döntésekből nem kihagyhatók a gyerekek, a gyerek-részvételi kutatások pedig egy izgalmas és hasznos eszközt nyújtanak a gyerekek véleményének megismerésére. De nem mindegy, hogyan és mit kérdezünk a gyerekektől. A hagyományos, kérdőíves vagy fókuszcsoportos módszerekhez képest a drámapedagógia, mint eszköz új kapukat nyit a gyerekek felé, melyet felelősen alkalmazva a fiatalabb gyerekek véleménye is hangot kaphat, akár olyan témákban is, amelyekhez egyébként nehezen tudnának hozzászólni. 

A Hintalovon Alapítvány Gyerekrészvétel Programjának kollégái az INCLUDE című dráma alapú kutatás tükrében osztották meg tapasztalataikat a Magyar Drámapedagógiai Társaság módszertani hétvégéjén, 2020. november 23-án. A Színház– Dráma– Nevelés éves online konferenciáján drámapedagógusok, színházi neveléssel foglalkozó szakemberek vettek részt.

A Hintalovon drámapedagógiai workshopjának célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a dráma nem csak pedagógiai, hanem kutatási célokra is alkalmas, és a kutatás eszköztárából számos megoldás a drámába is átemelhető 

Az improvizációban a kutatók/színjátszók artikulálták a témával kapcsolatos tudásukat (adatgyűjtés); azt valamilyen módon keretezték az improvizációban (elemzés); majd bemutatták a többiek-nek (továbbadás). Az improvizáció ily módon – akár legegyszerűbb megvalósulásaiban is – kutatási tevékenységként képes működni. /Norris, Joe: Dráma mint kutatás. A tanítási dráma mint kutatásmódszertani lehetőség. Fordította: Gagyi Ágnes. In: A dráma mint társadalomkutatás, 2010, L’Harmattan/

A közös gondolkodás lehetőségei

A módszertani workshopon bemutatták az INCLUDE kutatás során alkalmazott drámapedagógiai eszközöket, például a szakértői “Köntös” gyakorlatot, amelyben a résztvevő gyerekek – az anyuka fejébe költözve – tanácsot adtak az anyának, hogyan mondja el a gyerekeknek a költözés hírét. Közös gondolkodásra invitálták a drámapedagógusokat, hogy milyen lehetőségeket kínál egy szakmaközi együttműködés a gyerekek véleményének megismerésére, és a róluk szóló, őket is érintő döntésekben való részvételükre.

A workshopon Klinger Dóra, Gyermekjogi Követ is mesélt a kortárs kutatóként végzett munkájáról és az így szerzett tapasztalatairól. 

Nagyon tetszett, hogy a dráma érzelmileg megteremtette azokat helyzeteket, amik [a kutatás tárgyát adó, szerk.] jogellenes gyermekelvitel során is előfordulnak (pl. váratlan döntés a szülőtől, amibe nincs beleszólása a gyereknek, pedig nagy hatással van az ő életére is), mégsem magát az elvitelt játszottuk el. (…) Annyira érdekes, hogy egy ilyen foglalkozáson egyszerre annyi minden történhet csupán egy termen belül, hogy már csak azért is mást veszünk észre belőle mert a szoba különböző sarkaiban ülünk. (…) Szinte a kortársakat vizsgáltuk, így beleláttunk a fejükbe a drámán keresztül. Már a drámaórák után rögtön átbeszéltük a látottakat, mindenki elmondta az észrevételeit, gondolatait, amit az elemzés során a jogellenes gyerekelvitel helyzetek szempontjából értékeltünk.

A workshopot Balogh Karolina, Klinger Dóra, Márton Gábor Csaba, Németh Barbara a Gyerekrészvétel Program munkatársai tartották.

További tartalmak a témában

Miközben a digitális távoktatás kereteit és részletszabályait jelenleg jogszabály nem rendezi, folyamatában felmerültek fontos kérdések a számonkérés digitális módjaival kapcsolatban – ismerd meg állásfoglalásunkat, és annak mentén készített segédanyagainkat!
Mélyen elgondolkodtató kísérlet a Csapda a neten, amely leleplezi, hogyan vált a gyermekbántalmazás e modern formája mindennapos, rendkívüli módon elterjedt fenyegetéssé.
A Gyermekjogi Követek tavasztól kezdve részt vettek a Lanzarote egyezményhez tartozó 2018-as jelentéstételben. A követek a bizottság által megfogalmazott kérdések mentén összefoglalták, mit gondolnak a szexting és az iskola szerepéről. Ismerjétek meg, hogyan dolgoztak a gyerekek a jelentés elkészítésén.
Az „Ez már szexuális zaklatás?” című kiadvány kifejezetten 12–18 évesek számára készült, hogy a gyerekek konkrét példákon keresztül ismerhessék meg a szexuális zaklatás, kizsákmányolás tipikus formáit, illetve a büntetőeljárást érintő jogaikat.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Online zaklatás- Kérdések és válaszok fiataloknak

Gyerekjogok a nőgyógyásznál - Plakát

Gyerekjogok a nőgyógyásznál – Plakát

Milyen jogai vannak a gyerekeknek, kamaszoknak a nőgyógyásznál? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak a szülők felé?

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? – Iskolai segédanyag az ENSZ gyerekjelentéshez

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Mi megkérdeztük a véleményüket! Töltsd le most az iskolai anyagot!

Cikkajánló

×
×

Cart