Tudástár – Gyerekek a bíróságon
“A bíró Batman, mert igazságot oszt és hosszú fekete köpönyeget hord.”
A gyerekközpontú igazságszolgáltatás alapelvei 2012 óta minden magyar bíróságra és hatóságra érvényesek. A gyerekekre vigyázni kell az eljárásokban, oda kell figyelni a jogaik érvényesülésére, és biztosítani kell számukra, hogy elmondhassák a véleményüket. Az elvárás tehát nagy, ezért a gyakorlatban jól jön a segítség (adat, információ, szakmai anyag) minden szereplőnek.
Segítségre van szükséged? Nézz körül letölthető szakmai anyagaink között!
Segítség, válunk! Hogy van a gyerek? 1.
Egy válás mindenki számára nehéz és megterhelő, tele kétségekkel és bizonytalansággal. Ahhoz, hogy a gyerekek jól és biztonságban lehessenek a válás során, minden apró lépés számít – a szereteted, a figyelmed, és az, hogy szeretnél fejlődni, tanulni, elég jól csinálni. 3 órás, egyéni ütemben elvégezhető e-learning képzésünk ehhez ad segítséget, megerősítést.
Többet szeretnél tudni?Jelentkezz még ma képzésünkre!
Kíváncsi vagy a gyakorlati példákra is? Lapozz bele a témáról szóló esettanulmányainkba!
Olvasd el a hozzánk beérkező, leggyakoribb kérdéseket is a témában!
Kinek a joga a kapcsolattartás?
A gyerek nem akar kapcsolatot tartani a külön élő szülőjével?
Hogyan készítsem fel a gyereket a kapcsolattartásra?
A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára is egyaránt. Fontos, hogy a gyerekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit: hogy felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz; hogy felül tudjon emelkedni a saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő „szidását” helyezze előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszéljen neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével.
Szakmai szemmel itt a kapcsolattartást kísérő vagy azt segítő szakemberek feladata az, hogy arra is ráirányítsák a figyelmet, hogy milyen fontos a gyerek életében, hogy saját élményei legyenek. Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a „saját élmény szerzése” nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából. Sok félresikerült kapcsolattartási alkalom után egyre nehezebb helyreállítani a kapcsolatot a gyerek és a külön élő szülő között. Nemcsak a gyereknek, hanem a gyerekkel együtt élő szülőnek is az az érdeke, hogy a kapcsolattartás normalizálódjon, hogy ő maga mindent megtegyen, hogy ne fokozza azt a feszültséget, ami a gyerekben a korábbi rossz tapasztalatok alapján kialakulhatott. Ismerd meg a Kapcsolattartás 1×1 című összefoglalónkat.
Hívhatok rendőrt, ha a kapcsolattartás a gyerekkel nem valósul meg?
Néhány esetben a szülők közötti konfliktus odáig fajulhat, hogy az egyik szülő nem biztosítja, hogy a gyerek kapcsolatot tartson a másik szülővel, ezért rendőrt hívnak, hogy kikényszerítsék az „átadást”. Alapítványunk gyermekközpontú megközelítése szerint ez semmiképp nem vezet jó eredményre. A rendőrség hatósági tanúként lehet jelen ezekben a helyzetekben, tehát tanúsítja, hogy a kapcsolattartás nem jött létre. A közvélekedéssel ellentétben nem avatkozhat be jogszerűen, és nem járhat el a kapcsolattartás létrejötte érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kapcsolattartás a gyerek joga, míg a szülőnek joga és kötelessége. A gyerek ebben a helyzetben egy tehetetlen harmadik félnek érzi magát, egy számára megoldhatatlan érzelmi döntés harapófogójában. Ezt a szorongást fokozza tovább a rendőrség megjelenése.
Hol tudom kérni a kapcsolattartás megváltoztatását?
Elsődlegesen a szülők közötti megállapodást javasoljuk, akár ügyvédi, akár mediátori közvetítéssel, ha a szülők közvetlenül nem tudnak megegyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, és házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a gyámhatóság/bíróság dönt. A döntés előtt a szülőket és a gyereket meg kell hallgatni. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárás mindig kérelemre indul. Fő szabály szerint a gyámhivatal is megkísérli az egyezség létrehozását. Egyezség hiányában az eljáró hatóság (elviekben, ha az ENSZ Gyermekjogi egyezményének szellemében jár el) a gyerek érdekét szem előtt tartva szabályozza a kapcsolattartás módját, gyakoriságát, időtartamát és a járulékos kérdéseket. Ha a kapcsolattartásra jogosult a gyereket súlyosan veszélyeztette, a kapcsolattartást a veszélyeztetettség mértékétől függően megvonhatja, szüneteltetheti, korlátozhatja.
Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyerek lakóhelye található. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, a gyámhatóság illetékességét a gyerek lakóhelye határozza meg. Fontos, hogy ha korábban a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kérelemben ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek lényegesen megváltoztak a korábbi kapcsolattartást szabályozó döntés óta, és arra is, hogy a kapcsolattartás újraszabályozása hogyan és miért szolgálja a gyerek érdekét.
Mi az és hogyan zajlik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás?
Válás előtt állok, és jól akarom csinálni. Mire figyeljek, hogy ne sérüljön a gyerekünk?
Hogyan lehetek jó szülőtárs?
Ha két ember házassága már nem fenntartható, dönthetnek úgy, hogy elválnak, és többé nem lesznek semmilyen kapcsolatban. Ha ugyanebben a helyzetben gyerek is van a családban, már nem ilyen egyszerű a folytatás. A szülőknek kapcsolatban kell maradniuk egymással, bármennyire is nehezükre esik.
Ebben a nehéz helyzetben az alábbi kérdéseket érdemes átgondolni:
- A gyerekeknek apára és anyára is szükségük van. Attól, hogy neked nem volt jó házastársad, még lehet jó szülőtársad.
- Tartsd szem előtt a gyerek érdekét.
- Próbáld meg az adott helyzetet több szempontból is megvizsgálni.
- A szülőtársad negatív megjegyzéseit ne vedd magadra, válaszd szét a gyerek érdekeit a tiédtől.
Mire jó a szülőcoaching?
A szülő és a gyerek között sok minden akadályozhatja a megfelelő kommunikációt – azt, hogy egymás szándékait pontosan értsék. Ha a szülő–gyerek konfliktus olyan helyzetet teremt, amelyben a szülő nem tudja, hogyan tovább, hogyan javíthatna a kettőjük közötti kapcsolaton, a szülőcoaching segíthet. Ennek során képzett szakember segít a szülőnek abban, hogy kompetensnek és határozottnak érezze magát a gyerekkel való kapcsolatban, és újra rátaláljon annak örömeire.
A szülőcoaching akkor is segíthet, ha a másik szülő vagy a gyerek életét befolyásoló más felnőtt nehezíti a gyereknevelését vagy a vele való kapcsolatot. Ilyenkor a coach azt segít feltárni, hogy milyen eszközei vannak a szülőnek ahhoz, hogy a gyerek fejlődésének és jóllétének leginkább megfelelő megoldásokat találja meg, és hogy a gyerekkel való viszonya a mások által nehezített körülmények között se sérüljön. A szülőcoaching során a coach együtt gondolkodik a szülővel, kíséri őt annak felfedezésében, hogy milyen megoldási lehetőségei vannak. Nem ad tanácsot, nem oldja meg a helyzetet, nem tart terápiás foglalkozást. Azokat a készségeket, képességeket és érzéseket erősíti meg a szülőben, amelyektől a szülő ebben a szerepben kompetensnek érzi magát.
Mit kell fedeznie a tartásdíjnak? Mekkora lehet az összege?
A Polgári Törvénykönyvünk 4:214 §-a szabályozza a kérdést. Eszerint a külön élő szülőnek kötelessége a kiskorú gyermeke tartása nagykorúságának eléréséig, vagy legkésőbb a 20. életéve betöltéséig, ha középiskolai tanulmányokat folytat. A tartásdíj a gyerek „tartását” (étkezés, egyéb szükségletek) fedezi a bíróság/hatóság vagy a szülők megállapodása szerinti mértékben. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt az összegről.
A döntésnél a bíróság figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. A bíróság nézi a gyermek saját jövedelmét (ha van), valamint a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj a gyereket illeti, és amennyiben nem fizet a külön élő szülő a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően, akkor a nem fizetéstől számított 5 éven belül lehet bírósághoz fordulni. Előfordul, hogy a tartásra kötelezett nehéz anyagi helyzetbe kerül, például megbetegszik vagy elveszíti a munkáját, és ezért marad el a tartásdíjjal. Ilyen esetekben segítséget nyújthat, ha közjegyzőhöz fordulunk.
A tartásra kötelezett ekkor közjegyző előtt ismerheti el a tartozását, és nyilatkozhat arról, hogy mikor és miképpen kívánja rendezni az elmaradást. Ha a bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan.
Szeretnék többet találkozni nevelésbe vett gyerekemmel!
Ha a gyámhatóság által megállapított kapcsolattartáson bármely formában bővíteni szeretne a szülő, például a kapcsolattartás korlátozásának feloldását kérné, vagy szeretne többet telefonálni, gyakrabban találkozni a gyerekével, akkor azt az illetékes gyámhatóságnál van lehetősége kérni bármikor, a nevelésbe vétel felülvizsgálatának idejétől függetlenül.
Az ilyen kérelmet érdemes írásban benyújtani, de személyesen szóban is elő lehet terjeszteni a hatóságnál. A kérelemben érdemes röviden leírni, hogy jelenleg hogyan van szabályozva a kapcsolattartás, és hogy azt a jövőben pontosan hogyan szeretné bővíteni a szülő, illetve hivatkozni kell arra is, hogy mi változott a körülményekben (milyen új tények merültek fel), ami miatt az újraszabályozást kéri. Fontos, hogy a gyámhatósági eljárásokban érvényesülnie kell a fokozatosság elvének – ezt szem előtt tartva célszerű reális célokat kitűzni a kérelemben (például egy felügyelt kapcsolattartás után jó eséllyel nem engedélyezik egyből a hétvégi otthon alvást). A hatóság a kérelem elbírálása során az érintett gyerek legfőbb érdekét tartja szem előtt, ezért a mérlegeléskor vizsgálja a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, a korábbi határozat alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat, a kapcsolattartások alakulását, rendszerességét, valamint a szülő magatartását és körülményeit.
Kiemelt projektjeink gyerekek és a bírósági eljárások kérdéskörben
Nem csak magunkat, őket is ajánljuk!
Adományozás
Mi mindennap azért dolgozunk, hogy jobb hely legyen ma Magyarország a gyerekek számára. De ehhez most rád is szükségünk van.
Így tudsz támogatni bennünket:
- Állíts be egyszeri vagy havi támogatást honlapunkon keresztül vagy utald el adományod a 11600006-00000000-77668686 (ERSTE BANK) számlánkra!
- Hívd 13620-as adományvonalunkat, melynek hívásával 500 forinttal támogathatsz bennünket!
- Nézz körül adományboltunkban és adományért cserébe töltsd le szakmai anyagainkat!
- Használd online adományképeslap küldő felületünket!
Köszönjük!
