Több, mint három éve zajlik annak a szabályozási rendszernek a kialakítása, amely alapján minden online platformnak, amihez gyerekek is hozzáférhetnek, kiemelten kellene figyelnie a gyerekek magánéletére, biztonságára és védelmére. Erről korábban már mi is írtunk, sőt nemrég a 135 civil szervezetből álló ECPAT hálózat magyarországi tagjaként állásfoglalást is tettünk közzé annak érdekében, hogy a tagállamok a javaslat elfogadására szavazzanak.
A gyerekek online biztonságának egyik fontos pillérét az online tér használatára vonatkozó szabályozás jelenti. Azonban hogyan lehet szabályozni valamit, ami folyamatosan változik és ami több alapjogot is érint? Az elmúlt években elindult egy uniós szabályozási kezdeményezés, azonban tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a gyerekeken kívül a többi felhasználó, valamint a szolgáltatók is szereplők, a keretek kialakítása akadályokba ütközik.
Mielőtt vázolnánk a gyermekekkel szembeni online szexuális bántalmazásának visszaszorítását célzó javaslat aktuális helyzetét, érdemes áttekinteni, hogy milyen út vezetett a mostani jogi környezethez.
Mi is az a DSA, és mik az alapvető céljai?
A 2024. február 17-től már az összes platformra kiterjedően hatályos digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályrendszert alkot. Fő célja egy biztonságosabb digitális tér létrehozása, amelyben a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogai védelemben részesülnek, valamint, hogy az online közvetítők és platformok szabályozásával megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést.
Magyarországon a DSA rendelkezésének végrehajtásáért felelős, a rendelet által létrehozott digitális szolgáltatási koordinátor feladatokat a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság látja el.
A DSA hogyan rendelkezett a gyerekek online biztonságáról?
A DSA 28. cikke rendelkezett a gyerekek online biztonságának biztosításáról akként, hogy előírta, hogy a kiskorúak által használható online platformoknak gondoskodniuk kell arról, hogy szolgáltatásaik magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot nyújtsanak a fiatal felhasználók számára.
A szabályozás kereteket határozott meg, amelyre vonatkozóan a 42 országban több, mint 200 civil szervezetet tömörítő gyermekjogi szervezet, a Eurochild is állásfoglalást adott ki. A nyilatkozat annak érdekében született, hogy a felhívja a figyelmet a rendeletre vonatkozó útmutató kialakításának szükségességére annak érdekében, hogy a szolgáltatók a DSA gyerekekre vonatkozó rendelkezéseit valóban tiszteletben tartsák. A Eurochild az állásfoglalásban felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az iránymutatás előkészítésébe a gyerekeket is érdemben bevonják.
Az Európai Bizottság nyáron tette közzé a 28. cikkhez kapcsolódó iránymutatásait, amely – többek között – az alábbiakról rendelkezik:
- a kiskorúak fiókjainak alapértelmezés szerinti privát beállításáról,
- az online zaklatás megelőzésére vonatkozó iránymutatásokat,
- annak tiltását, hogy kiskorúak által közzétett tartalmakról képernyőképeket töltsenek le vagy készítsenek az online szexuális bántalmazás megelőzése érdekében,
- megfelelő életkor ellenőrzési módszerek kialakítása,
- kiskorúak által is elérhető szolgáltatások életkor szerinti tervezése.
Mit is jelent a CSAM és milyen szabályok kapcsolódnak hozzá?
A fenti szabályozással párhuzamosan megjelent a gyerekekkel szemben az online térben történő szexuális bántalmazásának megelőzését, visszaszorítását célzó szabályozás terve is.
A CSAM (child sexual abuse material) a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok rövidítése, amelyeket a gyermekek szexuális kihasználásával kapcsolatos tartalomként azonosítanak. A CSAM kifejezés az EU és más nemzetközi jogszabályokban is alkalmazott jogi kategória azzal a céllal, hogy a az unió és a tagországok a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni fellépés részeként egységesen szabályozzák az ilyen tartalmak létrehozását, terjesztését, beazonosítását és felderítését, valamint az ezekkel járó jogi következményeket.
Ennek kapcsán fontos megemlíteni néhány számot is: az Európai Parlament a gyerekek elleni online szexuális visszaélésekre vonatkozó áttekintésében leírtak szerint 2023-ban több mint 36,2 millió gyanús online gyermekbántalmazási esetről érkezett bejelentés, a grooming esetek száma 300%-kal nőtt 2021 és 2023 között. A legtöbb észlelt tevékenység Európában történt, a bejelentések túlnyomó része az EU-ban található üzenetküldő szolgáltatókhoz érkezett.
A helyzet évről évre történő súlyosbodására reagálva az Európai Bizottság 2022. május 11-én fogadta el a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére, az az ellen folytatott küzdelemre vonatkozó javaslatát, amely egyébként már a korábbi jogszabályi keretrendszerre épített.
A javaslat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy arra köteleznék a szolgáltatókat (pl. tárhelyszolgáltatók, üzenetküldő appok), hogy bejelentést tegyenek abban az esetben, ha platformjaikon gyerek online szexuális bántalmazását észlelik, valamint, hogy figyelmeztetést küldjenek a hatóságok számára. A javasolt új szabályok arra irányulnak, hogy segítsék a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzését, felderítését és bejelentését, az ilyen tartalmak eltávolítását, valamint az áldozatok támogatását. Célja továbbá az is, hogy átlátható jogi környezetet és elszámoltathatóságot teremtsen. A javaslat szerint minden szolgáltató köteles elvégezni a kockázatelemzést és a kockázatkezelést a szolgáltatásaik kapcsán, valamint figyelembe kell venniük az életkor-ellenőrzés és életkor-megállapítási módszereket is annak érdekében, hogy csökkentsék a gyermekeknek a grooming-ra való kitettségét.
A javaslat előírja továbbá, hogy a szolgáltatók kötelezően szűrjék az üzeneteket, még titkosított kommunikációs csatornákon is, amely az end-to-end encryption által nyújtott bizalmas üzenetmegosztásra is hatással lenne. Ezt a vizsgálatot egyébként csak konkrét, kifejezetten gyanús minták esetén, és szükséges mértékben és időre lehet alkalmazni. Emellett a szolgáltatók szöveges mintázatfelismerést és metaadat-alapú elemzést végezhetnek az E2E üzenetekben, anélkül, hogy a titkosított tartalomhoz közvetlen hozzáférésük lenne. A javaslat előírja, hogy minden E2E vizsgálatnál szükséges a human oversight (emberi ellenőrzés), különösen az új, nem ismert CSAM és grooming esetén, mivel a technológia önmagában téves riasztási arányt produkálhat. A szolgáltatóknak ezenkívül adatvédelmi hatásvizsgálatot kell készíteniük, és konzultálniuk kell az adatvédelmi hatóságokkal.
A javaslat tehát hatással van a végpontok között titkosított üzenetek megismerésére is, így időről időre előkerülnek az adatvédelmi és magánélethez fűződő jogok megsértésére vonatkozó aggályok. A szabályozás elfogadása időben nagyon elhúzódik, a rendelettel összefüggő kötelezettségek jelenleg ideiglenes intézkedések keretében valósulhatnak meg, ennek alkalmazhatóságát 2026. áprilisig tolták ki.
2025 augusztusában indult egy online kezdeményezés az űn. Chat-controllról, megnehezítve- befolyásolva a tagállamok munkáját a szabályozás véglegesítését illetően, és az adatvédelmi valamint a felnőttek magánéletének védelmére vonatkozó szempontokat mesterségesen és kompromisszummentesen fölé helyezte a gyerekvédelmi elveknek.
Legutóbb 2025 szeptemberében a tagállamok az EU Tanácsának ülésén tárgyaltak a kérdésről. A javaslatot a dán elnökség terjesztette elő, és 15 tagállam (közöttük Magyarország, Franciaország, Spanyolország is) támogatta, míg 7 ellenezte, 5 tartózkodott. A legnagyobb ellenállást Németország, Luxemburg, Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Finnország, a Hollandia és Lengyelország képviselte, akik alkotmányos aggályokra és a titkosítás védelmére hivatkozva ellenezték a javaslatot. Érdekes szempont, hogy az ellenzők érvei között rendre felmerült a Magyarországgal való példálózás – mint ahol többet nem lennének biztonságban a magánbeszélgetések, és privát adatok, ha ez a szabályozás ilyen formában életbe lép. Az újabb szavazás október 14-én lett volna, azonban ismét annak elhalasztásáról határoztak.
Annak ellenére, hogy már most is használatban vannak olyan technológiák, amellyel például a kéretlen üzeneteket szűrni lehet, illetve, hogy a javaslat kidolgozása során mindvégig fontos elem volt a biztonságos technológiai környezet megteremtése, a kérdés újabb és újabb hullámokban odázódik, miközben naponta továbbra is több ezer gyermekkel szembeni szexuális visszaélést ábrázoló kép kerül fel az internetre. Nem vitás, hogy olyan technológiát és szabályozást kell alkalmazni, ami átlátható és nem sérti a felhasználók fent említett jogait, azonban a gyerekek online térben való egyre növekvő bántalmazásának megakadályozása nem tűr további halasztást. Bízunk abban, hogy ennek szükségességét a tagállamok, illetve a szolgáltatók is belátják és a javaslat elfogadása mellett hatékony válaszokat alakítanak ki az online térben tapasztalható veszélyek leküzdésére.
Az ECPAT-tal közös kampányunkról itt olvashatsz többet.
A gyermekek online térben történő bántalmazásával, valamint az online biztonsággal kapcsolatos anyagainkat itt találod.
