A gyerekek tudnak a háborúról. Ha nem beszélhetnek róla a saját közösségeikben nyíltan, az nem jelenti azt, hogy nem is fognak róla beszélni.
Az iskolák, a tanárok nagyon sokat tehetnek azért hogy segítsék ebben a gyerekeket, moderálják ezeket a beszélgetéseket, teret adjanak a kérdéseknek, feszültségeknek, segítsék a gyerekeket abban, hogy ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel.
Mi segíthet a gyerekeknek?
1. Fogadd el, hogy a háború a gyerekek között is téma. Ha tabuként kezeljük, azzal csak növeljük a gyerekek szorongását és bizonytalanságát!
2. Kérdezd meg, hogy szeretnének-e erről beszélni!
3. Kérdezz rá, hogy kinek milyen információi vannak, és hogy érzik magukat ezzel kapcsolatban!
4. Beszélgess velük úgy, hogy csak az beszéljen, aki szeretne!
5. Készülj fel a várható kérdésekre. A leggyakoribb kérdés: Miért kezdődött? Mi történik éppen?
6. Hívd fel a figyelmüket arra, hogy rengeteg az álhír! Adj tanácsot abban, hogy szűrhetik ki ezeket!
7. A „nem tudom a választ” is teljesen hiteles válasz lehet a részedről.
Ha a tanárok nem beszélnek, a gyerekek akkor is beszélni fognak, de ha a tanár tudja moderálni a beszélgetéseket, akkor a gyerekek hitelesebb információkhoz juthatnak.
Legyen bármilyen összetett és nehéz egy adott téma, ha beszélhetünk róla, kevésbé lesz zavaros, vagy ijesztő.
