A felnőttek 73%-a szerint a gyerekek nincsenek biztonságban online

Egy új nemzetközi felmérés, amelyben a Hintalovon Alapítvány által Magyarország is részt vett, azt mutatja, az emberek nem tartják biztonságosnak az internetet a gyerekek számára.

A Hintalovon Alapítvány gyermekjogokkal és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetként maga is aktívan követi az uniós jogalkotási folyamatokat, elsődlegesen a közvetlenül gyerekekkel kapcsolatos témákat. Időnként viszont előfordul, hogy bizonyos jogalkotási folyamatokról, melyek elsőre nem tűnnek úgy, mintha hordoznának magukban gyerekjogi kockázatokat, a gyakorlati megvalósítás során kiderül, hogy jelentős hatással vannak a gyerekekre is. Ilyen helyzet legutóbb 2020 végén állt elő, amikor az Európai Unió új rendelete az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv rendelkezéseivel együtt értelmezve jogi bizonytalanságot okozott bizonyos technológiai vállalatok körében. Ezek a vállalatok speciális eszközöket használtak a gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak önkéntes felderítésére. Ennek eredményeképpen néhány technológiai vállalat leállította a gyerekek szexuális bántalmazásáról és kizsákmányolásáról készült képek keresését. Ez jelentős következményekkel járt. Ezt követően fordult az EU felé egy emberként Európa és a világ számos gyermekjogi és gyermekvédelmi szervezete, mint például az ECPAT International, amelynek a Hintalovon Alapítvány az egyetlen magyarországi tagszervezete. 

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak internetes felderítése rendkívül fontos a rendvédelmi szervek számára az áldozatok azonosítása, az elkövetők és elkövetői csoportok felderítése és a további bűncselekmények megelőzése érdekében. A határokon átnyúló bűnügyi együttműködés elősegítése és a határokon átnyúló ügyek és jelentéstételek gördülékenysége érdekében az Interpol vezeti a gyerekek szexuális kizsákmányolását megjelenítő tartalmak nemzetközi adatbázisát (ICSE – International Child Sexual Exploitation Database). A nyomozók és az áldozatok azonosításával foglalkozó szakértők a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok (CSAM) digitális, vizuális és hanganyagának elemzésével igyekeznek azonosítani az áldozatokat, és felkutatni az elkövetőket. Az ICSE-adatbázis ezt a folyamatot kifinomult kép- és videó-összehasonlító szoftverek segítségével segíti, amelyek kapcsolatot teremtenek a különböző, hasonló jellemzőkkel rendelkező képek és videók között. Ez lehetővé teszi a nyomozók számára, hogy nyomokat keressenek, és azonos áldozatot, bántalmazót vagy helyszínt érintő ügyekben átfedéseket azonosítsanak.

Az ECPAT egy nemzetközi szervezet, amely 104 országban 122 tagszervezettel rendelkezik, és a gyerekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása érdekében kutatásokat és közös fellépést koordinál, valamint érdekérvényesítést végez. Az ECPAT a gyerekek elleni szexuális bűncselekmények megelőzése érdekében világszerte több országot és ágazatot átfogó együttműködésben áll a bűnüldöző szervekkel, a magánszektor szervezeteivel és a kormányokkal. 

Az e-Privacy-rendelet hatálya 2020 vége óta az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és különösen az elektronikus kommunikációra is kiterjed. Ez idézte elő azt a helyzetet, hogy a közösségi médiaplatformok, mint például a Skype, a WhatsApp vagy a Facebook Messenger, a rendeletnek való megfelelés érdekében arra kényszerültek, hogy leállítsák azoknak a korábban használt automatizált technológiai eszközöknek a használatát. Ezek az eszközök különböző technológiákon keresztül ki tudják szűrni azt, ha a felületükön gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmakat osztanak meg egymással a felhasználóik. A leállásnak az volt az oka, hogy a rendelet alapelve szerint az elektronikus kommunikáció során keletkező adatok titkosak, és harmadik fél nem zavarhatja meg a felhasználók közötti elektronikus kommunikációt.

Ez vezetett oda, hogy az US National Center of Missing and Exploited Children (NCMEC) adatai szerint a rendelet hatályba lépését követően 58%-kal csökkent az EU területéről jelentett gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak száma a hatályba lépést megelőző időszakhoz képest. 

Gyermekvédelmi szervezetek aktív közbenjárásával a jogalkotók is hamar felismerték, milyen nem várt következményei vannak a rendelet hatályba lépésének. Így 2021 tavaszán lehetővé tették a rendelet bizonyos rendelkezéseitől való ideiglenes eltérést. Ezáltal ismét lehetősége nyílt az elektronikus kommunikációt biztosító közösségi médiaplatformoknak, hogy a gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak után kutassanak a felületeiken. Az elmúlt évek során ezek a technológiai eszközök rendkívül hatékonynak bizonyultak az áldozatok azonosításában, a gyerekek életének megmentésében és az elkövetők bíróság elé állításában. Bizonyos esetekben pedig még a gyerekek bántalmazásának megelőzését is segítették. Az ideiglenes eltérést lehetővé tévő rendelkezés bevezetése azonban heves vita tárgyát képezte az európai uniós döntéshozók körében. Sokak álláspontja szerint az adatvédelmi aggályokat vet fel, és a GDPR egyes rendelkezéseibe ütközik.  Azonban az Interpol Közgyűlése elfogadott egy olyan határozatot, amelyben kiemeli a végpontok közötti titkosítás kriminális célokra történő használata miatti aggodalmait. 

Fontosnak tartjuk az e-Privacy-rendeletet, mivel az a GDPR-ral együtt szerves részét képezi az Európai Unió adatvédelmi reformjának, azonban nélkülözhetetlen az is, hogy gyermekjogi és gyermekvédelmi megfontolások is be legyenek emelve a jogalkotást körülvevő párbeszédbe. 

A téma alaposabb feltérképezése érdekében részt vettünk az ECPAT International és a Defence for Children Hollandia által koordinált Project Beacon keretében megvalósuló kvantitatív és kvalitatív kutatás lefolytatásában. A kutatásnak az volt a célja, hogy feltérképezzük a lakosság témával kapcsolatos attitűdjét és ismereteit, és tisztább képet kapjunk arról, mi az álláspontjuk az online gyermekvédelem és az információ és adatbiztonság kapcsolatáról. 

A kutatás főbb megállapításai többek között az alábbiak: 

  • A válaszadók 76 százaléka hajlandó lemondani online adatvédelmének egy részéről annak érdekében, hogy lehetővé tegye olyan automatizált technológiai eszközök működését, amelyek a gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmakat monitorozzák, valamint felderítik a gyerekek szexuális kizsákmányolásának egyéb formáit. 
  • 10-ből közel 7 ember úgy érzi, hogy az adatvédelem alig vagy egyáltalán nincs jelen az online térben. Több mint kétszer annyian vannak, akik úgy vélik, hogy az online adatvédelem nem létezik (68%), mint azok, akik szerint igen (25%). Magyarország az egyetlen, ahol kis mértékben többen gondolták azt, hogy létezik az online adatbiztonság (49%), mint azt, hogy nem (45%).
  • A felnőttek átlagosan 73%-a véli úgy, hogy a gyerekek nem tudnak úgy felmenni az internetre, hogy ne próbálnák megkörnyékezni őket olyan felnőttek, akik ártani akarnak nekik. A női válaszadók 77%-a, a férfi válaszadók 69%-a volt ezen a véleményen. A magyar válaszadók 77%-a gondolja azt, hogy a gyerekek nincsenek biztonságban az online térben. A vizsgált országok közül ennél csak Franciaországban gondolják többen (79%) ugyanezt.
  • A nyolc országban a válaszadók 68 százaléka támogatja az Európai Unió azon tervét, hogy új rendeletet alkosson a gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak online szolgáltató magáncégek általi monitorozására (Olaszország (75%); Spanyolország (75%); Hollandia (72%)). 
  • A kutatási eredmények mind a nyolc országban nagyjából egybehangzóak voltak. 

A kvantitatív kutatás azt mutatja, hogy a közvélemény széles rétege (68%) támogatja a gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak azonosítására szolgáló automatikus technológiai eszközök használatát, valamint azt, hogy az Európai Unió rendeleti változtatásokat vezessen be a gyerekek online biztonságának javítása érdekében. 

A kvalitatív kutatási csoportokban a legtöbb résztvevő nem tudott arról, hogy léteznek hash-alapú ellenőrző, illetve az online behálózás elleni, anti-grooming eszközök. Miután a résztvevők hallottak ezekről a technológiai megoldásokról, felzaklatta őket, hogy mégsem használják őket, illetve hogy nincsenek folyamatosan bekapcsolva. Az említett csoportok résztvevői még akkor is kitartottak ezen álláspontjuk mellett, amikor megtudták, hogy ennek érdekében az ő adataik is átvizsgálhatóak. 

Hash-alapú felismerés a hash-alapú, a gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak (CSAM) észlelésére szolgáló eszközök összehasonlítják a felhasználók által megosztott képeket a már ismert CSAM-tartalmakkal, annak érdekében, hogy megállapítsák, azok egyeznek-e. A képek összehasonlítása nem közvetlenül történik, hanem a felhasználó által megosztott képből és az egyes CSAM-tartalmakból generált hash-értékek segítségével. A hasítófüggvény egy gyűjtőfogalom, amely minden olyan függvényre vonatkozik, amely a bemenetet (pl. szöveget, képet) egy fix méretű kimenetté alakítja át, amelyet hash-értéknek nevezünk. A hash-érték a kép „ujjlenyomatának” tekinthető alfanumerikus karaktersorozat. Két azonos hash-érték két megegyező képet jelez. A hash-függvényeknek két fő kategóriája van: kriptográfiai és perceptuális hash. A kriptográfiai hash-ben nincsenek hamis negatívok, így az egyezés mindig 100%-ban pontos. Az észlelési vagy „fuzzy” hash függvények az emberek számára hasonlónak tűnő képek esetén ugyanazt vagy hasonló hash-értékeket produkálnak.

A behálózást felismerő technológiák (Grooming detection technologies GDT) azt segítenek megállapítani, hogy egy gyereket szexuális visszaélés céljából zaklatnak-e. Ezeket a technológiákat általában a szöveges beszélgetésekkel kapcsolatban érdemes tárgyalni, mivel a szóban forgó visszaélések gyakran az üzenetküldő platformokon keresztül zajlanak. A GDT-k általában kulcsszófelismerő vagy fejlettebb gépi tanulásalapú (machine learning) technikák. Bizonyos metaadatok elemzése is használható a behálózás felderítési folyamatának kiegészítéseként.

A telekommunikációs vállalatok számára is rendelkezésre állnak olyan technológiai eszközök, amelyek használata útján megakadályozható, hogy az elkövetők olyan oldalakat látogassanak meg, amelyeken ismerten gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmak találhatóak. Az Interpol például vezet egy nemzetközi ‘worst of’ listát (IWOL), melyeken azok a domain-, illetve URL-címek találhatóak, amelyek ismerten gyerekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalmakat terjesztenek, és amelyeket minimum 2 ország rendvédelmi hatósága validált. A telekommunikációs vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal együttműködve blokkolják ezeknek az oldalaknak az elérhetőségét.  

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány mint a kutatásban résztvevő magyar szervezet az ECPAT Internationallel és más résztvevő gyemekvédelmi szervezetekkel együtt üdvözli az e-Privacy-rendelet egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérést lehetővé tévő jogalkotási aktust. Ennek ellenére azonban azon az állásponton vagyunk, hogy a gyerekek védelme érdekében szükség van arra, hogy az Európai Unió kötelező erővel írja elő a gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak szűrését az elektronikus kommunikációt lehetővé tévő felületeken. A kutatásban részt vevő felnőttek 68%-a is ugyanezt gondolja. 

Azt látjuk, hogy az európai uniós színtéren is felismerték egy kötelező erejű jogi aktus szükségességét. A Bizottság július 24-én közzétett közleményében bejelentette azt a hosszú távú jogszabály-alkotási tervét, amely felváltja az ideiglenes és szigorúan korlátozott eltérést lehetővé tévő rendelkezést. Ez a jogalkotási folyamat lehetővé tenné az átláthatóság és elszámoltathatóság fejlesztését ezeknek és az új technológiáknak a vállalatok általi használatával kapcsolatban.

Ennek a fontosságára világított rá Frances Haugen, a Facebook whistleblower 2021 novemberi Európai Parlamenti meghallgatása is. Álláspontja szerint a „Facebook termékei ártanak a gyerekeknek, szítják a megosztottságot, gyengítik a demokráciákat és még sok minden mást. A cég vezetése tudja, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a Facebookot és az Instagramot, de nem hajlandóak a szükséges változtatásokat végrehajtani, mivel a hatalmas profitot az emberek elé helyezik.”

A kutatás eredményei mellett fontos iránymutatás, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2021-ben tette közzé a Gyermekjogi Egyezményhez fűzött 25-ös számú általános kommentárt. A kommentár kimondta, hogy a gyerekjogok a digitális világban is érvényesek, és hogy ugyanazok az elvek irányadóak az offline és az online térben.

A bonyolult technológiai eszközök használata a gyermekjogokat talán még elvontabb és nehezebben értelmezhető mederbe terelik. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a komplikált folyamatok mögött továbbra is hús-vér gyerekek vannak. 

A jogalkotási törekvések aktualitása sem megkérdőjelezhető, sőt az már régóta esedékes. Az elmúlt időszakban a COVID járvány hatására a gyerekek a megszokottnál lényegesen több időt töltöttek az online térben. Számos mindennapi offline tevékenységük az online térbe helyeződött át, mint például a tanulás vagy a barátaikkal való kapcsolattartás. A COVID járvány más, hasonlóan fontos negatív hatása, hogy a gyerekek mentális egészségére is rossz hatással volt. Magányosabbak, elszigeteltebbek lettek, így sokuk a világhálón próbált új kapcsolatokat kialakítani.

Mindezzel párhuzamosan az elkövetők is egyre aktívabbak az online térben. Ezek eredményezték azt, hogy az EUROPOL adatai szerint a 2019-es évben a felderített CSAM-tartalmak száma továbbra is növekedett. A jogalkotási folyamat fontosságát támasztja alá az NMHH legújabb kutatása is, amely rámutat arra, hogy 2017 óta csaknem megduplázódott azoknak a 7-8 éves magyar gyerekeknek a száma, akik saját telefonnal rendelkeznek, illetve aggasztó az is, hogy 10%-uk megtalálható már valamilyen közösségi médiafelületen. Az idősebb, 1116 év közötti gyerekekre nézve aggasztó, hogy 18%-ukkal lépett már kapcsolatba ismeretlen személy az interneten. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, 25%-uk pedig jogsértéssel. 

Üdvözöljük a Meta bejelentését, amely szerint az Apple-höz hasonlóan 2023-ig elhalasztja a felhasználók közötti titkosítás alapértelmezett bevezetését az általa működtetett, itthon a gyerekek körében is nagyon népszerű Facebook és Instagram üzenetküldő felületein. 

Álláspontunk szerint szükség van arra, hogy megtaláljuk és népszerűsítsük azokat a technológiai megoldásokat, amelyekkel megvalósítható egy egyensúlyi helyzet, és megelőzhető, hogy a végpontok közötti titkosítás (end-to-end encryption, E2EE) alapértelmezett bevezetése veszélynek tegye ki a gyerekeket az online térben. Azt gondoljuk, hogy ez lehetséges és szükséges is, annak ellenére, hogy adatvédelmi megfontolások mentén támogatjuk, hogy személyes adataink nagyobb védelmet élvezzenek az üzenetküldő felületeken. 

Források: