Európai összehasonlítás: mit akarnak a gyerekek?

A gyermekek és a fiatalok kulcsszerepet töltenek be az ország és Európa jövőjében is. Véleményükre nagyon fontos odafigyelni, nem csak azért, mert az ő életüket is befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket

Hintalovon

2019.12.19.

A 2019 őszén megjelent „Te Hogy Látod?” kutatásban több mint 5200 tizenéves mondta el, hogyan él, mit csinál az iskolában és azon kívül, mit tapasztal maga körül és milyennek látja a jövőt Magyarországon. De vajon mennyire hasonlítanak, vagy mennyire különböznek más európai gyerekektől? Az UNICEF és a Eurochild friss nemzetközi kutatása alapján most lehetőségünk van ennek összevetésére.

A gyermekek és a fiatalok kulcsszerepet töltenek be az ország és Európa jövőjében is. Véleményükre nagyon fontos odafigyelni, nem csak azért, mert az ő életüket is befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket, hiszen Ők lesznek a holnap szavazói és döntéshozói.

„Te hogy látod?” felmérés a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kezdeményezésére indult 2018. novemberében, hogy bemutassa a magyarországi gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A gyerekek aktív részvételével készült, elsősorban online felmérés eredményeit 2019 szeptemberében mutattuk be az ENSZ és a hazai döntéshozók számára. 

Az UNICEF és a Eurochild 2018 júliusában indított kutatást a gyerekek és fiatalok körében, hogy véleményüket az európai döntéshozók elé tárja. A „The Europe Kids Want” kutatásban az európai kontinens 49 országából közel 20 000 gyerek vett részt, melynek eredményeit 2019. november 20-án hozták nyilvánosságra.

Mivel a hazai felmérés megtervezésénél kiindulópontot jelentettek a „The Europe Kids Want” kutatás kérdései, most alkalmunk nyílik az eredmények összevetésére. A módszertani különbségek ellenére úgy gondoljuk, hogy az összevetés indikatív lehet, és felhívhatja a figyelmet a hazai sajátosságokra.  

Az összehasonlító elemzés fő eredményei közül a legfontosabb megállapítások:

  • A magyar gyerekek a legtöbb kérdésben hasonlóan gondolkodnak, illetve hasonló értékrendet vallanak, mint más európai országban élő gyerekek
  • Az iskola megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát tartják a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%)
  • Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%)
  • Szintén egyetértenek abban, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságos hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől (európai gyerekek 60%, magyar gyerekek 56%)
  • Itthon és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene), viszont itthon közel kétszer annyi gyerek kényszerül ezt időhiány miatt kihagyni
  • Az európai gyerekek elégedettebbek (58%) a családjukkal töltött idő mennyiségével, mint a magyar gyerekek (45%)
  • Itthon is és Európában is a leginkább attól félnek a gyerekek, hogy nem lesz munkájuk a jövőben, a második és harmadik legnagyobb aggodalmuk pedig az éghajlatváltozás valamint a háború és terrortámadás lehetősége, s utóbbitól a más országokban élő gyerekek jobban tartanak

A “Europe Kids Want” nemzetközi felmérés legfőbb eredményei:

  • A gyermekek és fiatalok 52% -a aggódik amiatt, hogy nem talál munkát
  • A gyermekek kétharmada pozitívan viszonyul a más országokból származó emberekhez
  • 10 gyermek közül 6 úgy gondolja, hogy a különféle emberek egyenlő bánásmódban való részesítése jobb hellyé tenné az iskolát
  • A gyermekek és a fiatalok minden életkorban aggódnak az online zaklatás miatt
  • A gyermekek kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan a város vezetés tagjai kapcsolatba lépnek velük
  • A gyermekek 41% -a gondolja, hogy az EU jobbá teszi az életüket

A “Te hogy látod” magyar felmérés legfőbb eredményei:

  • 3-ból 2 gyerek szerint haszontalan, amit az iskolában tanul, és minden 10. számára öröm a tanulás
  • Minden 3. gyerek nem tud eljárni sportolni, zenélni, vagy szórakozni. Minden 5. azért mert nincs rá ideje
  • A gyerekek több beleszólást szeretnének a közügyekbe. Most negyedük érzi úgy, hogy számít ebben a véleménye
  • Minden 5. gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az segítene a leginkább ebben, ha mindenkivel egyenlően bánnának
  • Minden 6. gyerek érezte már úgy, hogy nem fogadja el a családja, vagy rosszabbul bánik vele valamilyen tulajdonsága miatt
  • A gyerekek elsősorban több elfogadásra és odafigyelésre várnak annak érdekében, hogy jobb esélyeik legyenek
  • A gyerekeknek csak kb. a fele elégedett a családdal töltött idő mennyiségével. Minden 4. gyerek szeretne velük több időt tölteni, de a sok munka miatt nem tud
  • Minden 3. gyerek elégedetlen volt az orvosi ellátással. Ezt elsősorban az emberi tényezők alapján ítélték meg
  • 10-ből 4 gyereknek volt szüksége segítségre lelki problémák, drog vagy alkohol miatt, és csak a felük kért segítséget
  • Fele annyi gyerek hallott a jogairól, mint a kötelességeiről
  • 10-ből 9 gyerek aggódik a jövője miatt. Elsősorban az álláslehetőségek, az éghajlatváltozás és a háború, vagy terrortámadás miatt

További tartalmak a témában

Mit tehetünk, ha a tartásdíj nincs tekintettel az inflációra?

Jelentős drágulás tapasztalható mindenhol, ami a gyereket nevelő családokat is súlyosan érinti. Az elvált szülők gyermekei ebből a szempontból külön veszélynek vannak kitéve, ha az esetükben megállapított tartásdíjat úgy szabályozta a bíróság (vagy úgy állapodtak meg a szülők), hogy az nincs tekintettel az inflációra.  

4. hullám: Mit írhat elő az iskola és mit nem?

Milyen járványügyi korlátozások élnek tovább az iskolákban-óvodákban és mik nem?

Biztonság és gyermekjogok a sportiskolákban

Nem lehet része az intézményi sportoktatásnak a megalázó, bántalmazó viselkedés a gyerekekkel szemben.

Beavatási szertartások: Középiskolások véleményére kíváncsi a Hintalovon

Sokak tapasztalata, hogy a gólyaavatások beavatási szertartásai nem mindenki számára jó élmény. Sokszor megalázóak a feladatok és nem mindig arról szól az esemény, amiről kellene, hogy összekovácsolja a társaságot. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gólyatáborok, gólyaavatók témájában gyűjti a jó gyakorlatokat hogy ezzel segítse a pozitív változást a témában.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Adományoddal hozzájárulhatsz a Hintalovon folyamatos működéséhez, és fejlődéséhez, így még több gyermeknek tudunk segíteni.
Egyszeri

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

A szülőség nem szakma, mégis tanulható- 6 napos e-mail-kurzus

Engedékenység vs. szigorúság? Hogyan védi a gyerek lelki épségét az otthon kapott tisztelet? Tudj meg többet, és jelentkezz még ma e-mail-kurzusunkra!

Top 10 ötlet a digitális oktatáshoz – Plakát

Mitől működne jobban a digitális oktatás? Mire van szüksége a gyerekeknek a hatékony online tanuláshoz? Megkérdeztük a gyerekeket!

Gyerekjogok a nőgyógyásznál (plakát)

Milyen jogai vannak a gyerekeknek, kamaszoknak a nőgyógyásznál? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak a szülők felé?

Cikkajánló

×
×

Cart