A dolgozatírás kettős célt szolgál: egyrészt a gyerek teljesítményének, fejlődésének mérését teszi lehetővé, más részt (ha osztályozzák a dolgozatot, akkor) az értékelés egyik esz köze – mondja dr. Sánta Nóra, a Gyermekjogi Központ vezetője.
Jogszerűtlen és a gyerekek jogai ellen való, amikor a dolgozatírás a büntetés vagy a fegyelmezés eszköze
Minden olyan eset jogszerűtlen és a gyerekek jogai ellen való, amikor a dolgozatírás a büntetés vagy a fegyelmezés eszköze. Ha késést, hiányzást, hiányzó munkafüzetet, házit, órai figyelmetlenséget stb. „torol meg” a tanár dolgozatírással (és azt le is osztályozza, beírja a naplóba), az szembemegy a hatályos szabályokkal. A gyermekjogok minden gyereket megilletnek, ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartása nem pedagógiai mérlegelés függvénye, és érvényesülésük nem függhet attól sem, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az iskolában.
Persze felvetődik, hogy a pedagógusok jogaival mi lesz.
Nos, ha egy pedagógus úgy érzi, hogy a gyerekek megsértik a jogait, például azzal, ahogyan beszélnek vele, akkor ezt fontos nyíltan visszajelezni és erről beszélni. Azzal is példát mutatunk a gyerekeknek, ha nem engedjük, hogy egy szóbeli bántalmazás vagy sértő megnyilvánulás reakció nélkül maradjon (ahogy az is fontos, hogy ne erővel reagáljunk, ha nem segítsük a gyerekeket abban, hogy értsék, mit és miért nem lehet megtenni).
A gyermekjogokat megismerni, azokról beszélni nagyon fontosak. Abból a gyerekből lesz jó eséllyel tudatos, önmagáért és az általános emberi értékekért kiállni kész felnőtt, aki gyerekként megtapasztalhatta a jogait úgy, hogy a felnőttek tiszteletben tartották azokat.
A Gyermekjogi Központ a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programja. Célja, hogy anonimizált esettanulmányokkal és szakmai anyagokkal segítsék a gyerekek jogainak érvényesülését. Az alapítvány a magyarországi gyerekekért dolgozik és mindig a gyerekek legfőbb érdekét képviseli.
forrás: Kisalföld