Hírek

Gyermekjogi követeink feltettek néhány kérdést az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a magyar gyerekek tapasztalatait felmérő “Te hogy látod?” kérdőív kapcsán; nézd meg, mit válaszoltak!

2019 márciusától 4 szervezet együttműködésében, az Eltűnt Gyerekek Európai Hálózata (Missing Children Europe) koordinálása mellett az INCLUDE Programban dolgozunk azon, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyerekek helyzete javuljon, és az eljáró hatóságok jobban oda tudjanak figyelni a gyerekek érdekeire és szükségleteire.

A Eurochild egy 171 tagszervezetet tömörítő európai ernyőszervezet, ami, mostantól az Alapítvánnyal kiegészülve, a gyerekek jogaiért és jóllétéért dolgozik.

Sok esetben még a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak (tanárok, védőnők, háziorvosok, pszichológusok, stb.) sem mindig tudják pontosan, mikor, mit, hogyan és kinek kell jelezni.

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Az ő véleményükre kíváncsi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, ezért 2018 őszén kampány indult ennek megismerésére “Te hogy látod?” címmel. Diákönkénteseink, a Gyermekjogi Követek részvételével elkészült jelentés 5300 gyerek véleményét mutatta be az ENSZ számára.

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Az ő véleményükre kíváncsi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, ezért hazai civil szervezetek együttműködésével kampány indult ennek megismerésére “Te hogy látod?” címmel. A kérdőív iskolai feldolgozásához oktatási segédanyag készült, ami bárki számára letölthető a koordinálást végző gyerekjogi szervezet, Hintalovon.hu oldaláról.

A serdülőkor változásai már 8–13 éves korban elkezdődnek, és átlagosan 5–7 évig tartanak. Sokkal zökkenőmentesebbé tehetjük a gyerekünk számára a kamaszkor kezdetét, ha előre felkészítjük őt a várható változásokra. A szexuális nevelés nem egy alkalom, hanem egy folyamat, ami a gyereknevelés elválaszthatatlan része.

A Gyermekjogi Követ Program részt vett a Eurochild konferencián Horvátországban, Opatijában. A rendezvény – amely a gyerekjogok európai érvényesítéséről szól – egyik különlegessége, hogy jól kezelték a szervezők a tizennyolc éven aluli résztvevőket. Nagyon sok rendezvény reklámozza magát gyermekrészvétellel, akkor mégis miért volt ez más?

Mit tehet egy szülő, ha a gyerekét veszélyben érzi – például egy ismeretlen zaklatja az iskolából haza vezető úton..? Egy konkrét, jogi eseten keresztül mutatjuk be a lehetséges megoldásokat.

„Én csak le akartam ülni melléjük, hogy megosszam velük a szendvicsemet.” Valahogy így kezdte Jana, amikor arról beszélgettünk, mi történt körülöttünk az elmúlt három hónapban. Én úgy indultam neki, hogy ez a világ készen áll a pusztulásra, ha négy gyereknek el kell szakadnia a szüleitől. Nem volt tervünk, pláne stratégiánk, mégis minden jött magától. A megosztott ételnél végül sokkal többet kapott a Vári család. És én is.

A gyermekjogi megközelítés szerint a sport elsősorban örömforrás, és a gyermek életkori/fejlődési szükségleteire reflektál. A gyakorlatban azonban ez nem mindig teljesül – mit tehet ilyenkor a szülő?

A Gyermekjogi Követek tavasztól kezdve részt vettek a Lanzarote egyezményhez tartozó 2018-as jelentéstételben. A követek a bizottság által megfogalmazott kérdések mentén összefoglalták, mit gondolnak a szexting és az iskola szerepéről. Ismerjétek meg, hogyan dolgoztak a gyerekek a jelentés elkészítésén.