Mi a kérdés?

„Az oktatási rendszer helyzete miatti tanár és diák tüntetések, sztrájkok veszélyeztetik-e a gyerekek oktatáshoz való jogát?”

vagy

“Mit kell tennünk azért, hogy az oktatási rendszer jelenlegi helyzete, amiben nem biztosítható a gyerekek oktatáshoz való joga, megváltozzon?”

A gyerekek oktatáshoz való joga alapjog. Törvény biztosítja. Érdemes tehát végiggondolni mi és hogyan sérti, sértheti ennek az alapjognak az érvényesülését. Az alábbi válogatást a 2016-2021 óta megjelent Gyermekjogi jelentések alapján készítettük.

2016: a szegénységben élő gyerekeknek sérül a minőségi oktatáshoz való joga

„2016-ban napvilágot látott kutatási eredmények szerint a magyar oktatási rendszer növeli a társadalmi különbségeket, és a szegénységben élő mintegy 150–200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2016)

2016: a fogyatékossággal élő gyerekek nagy része nem jut hozzá minőségi oktatáshoz

„2016-ban a fogyatékossággal élő gyerekek befogadó és minőségi oktatásának javításáért több szervezet és szakértő is felemelte a szavát, mivel minden 3. súlyosan halmozottan fogyatékos gyermek nem fér hozzá a (törvényileg előírt) fejlesztő neveléshez, oktatáshoz.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2016)

2017: a sajátos nevelési igényű gyerekeknek sérül az oktatáshoz való joga

2017 „Szakemberhiány, az iskolába való eljutás ellehetetlenülése, kézbesítőnek használt szülők – néhány példa az integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz és fejlesztéshez való hozzáféréséről lefolytatott ombudsmani vizsgálat megállapításai közül.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2017)

2017: az állami gondoskodásban élő gyerekeknél sérül a minőségi oktatáshoz való jog

„Az állami gondoskodásban élő gyerekek esetében gyakran felmerül, hogy „másodrendű” állampolgárként kezeli őket a rendszer. Hátrányt szenvednek az oktatásban, a tehetséggondozásban, az életkezdési lehetőségekben – és általában ezek a problémák „láthatatlanok” a társadalom többi tagja számára.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2017)

2018: a roma gyerekek nem jutnak hozzá minőségi oktatáshoz 

„2018-ban a diszkrimináció terén mérföldkő volt az Egri Törvényszék döntése az összesen 62 diák nevében indított iskolai szegregációs perben. Az ítélet megállapította az állam felelősségét a szegregált oktatásban, és kártérítésre kötelezte azoknak a roma gyerekeknek a javára, akiket éveken keresztül szegregáltan oktattak a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2018)

2019: A pedagógusok túlterheltsége és a pedagógushiány miatt sérül a gyerekek oktatáshoz való joga

„2019 júliusában az Országgyűlés megszavazta a Köznevelési törvény módosítását. A Pedagógusok Szakszervezete 2019-ben publikált kutatása rávilágít a pedadógusok túlterheltségére. Egy hazai pedagógus átlagosan heti 56 órát dolgozik, ezen kívül pedig az otthoni adminisztratív munkával (pl. felkészülés a másnapi órákra, dolgozatjavítás) heti szinten 18 órát tölt. Ezzel együtt a KSH által közölt adatok alapján 2019 második negyedévében 4543 üres álláshely volt az oktatásban.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2019)

2019: a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár és az oktatási rendszer állapota miatt több tízezer diák kiesik az oktatási rendszerből 

„Civil szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe 2019-ben azért, hogy állítsák vissza a tankötelezettségi korhatárt 18 évre. A KSH adatai is azt mutatják, hogy rengeteg fiatal esik ki a magyar oktatási rendszerből a tankötelezettségi korhatár leszállítása óta. Miközben a korai iskolaelhagyók (azok a 18–24 éves fiatalok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek) arányát uniós szinten 10%-ra szeretnék csökkenteni, Magyarországon ez a szám tavaly 12,5% volt, ami a 6. legnagyobb arány az uniós tagállamok között. Az Oktatási Hivatalnak a 2018/2019-es második félévére vonatkozó adatai szerint a végzettség nélküli iskolaelhagyás több mint 60 ezer diákot veszélyeztetett (csak az általános iskolákban 50 ezret).” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2019)

2020: a koronavírus járvány miatti digitális oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekeknek sérült az oktatáshoz való joga

„A digitális oktatás tovább súlyosbította az eleve hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatáshoz való tényleges hozzáférését a digitális eszközök hiánya, valamint a támogató közeg hiánya miatt. Különösen a roma diákokat sújtotta hátrányosan a digitális oktatási folyamatok kiforratlansága és a rossz minőségű digitális eszközök. (…) Az Állami Számvevőszék digitális oktatásról szóló elemzése is kiemeli, a folyamatos javulás ellenére az internet- és eszközellátottság nem minden gyermek részére állt rendelkezésre a távolléti oktatás időszakában.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2020)

2021: megalakul a pedagógus sztrájkbizottság

„2021. október 5-én, a Pedagógusok világnapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette a sztrájkbizottság megalakulását és a tárgyalások kezdeményezését a kormánnyal „az elviselhetetlen bérhelyzet azonnali megoldása, és a nevelés-oktatási intézményekben tapasztalható állapotok azonnali javítása érdekében”.” (forrás: Gyermekjogi jelentés 2021)