Tudástár – Válás, kapcsolattartás
A gyereket nem a válás traumatizálja, hanem annak minősége
A válás nem egy pillanat. Kimondani, a bírósági végzést kézhez venni, vagy egy megállapodást aláírni gyorsan megy. De a válás egy hosszú menet. Elsősorban érzelmi, magánéleti, párkapcsolati, és csak utolsó sorban jogi folyamat. A szülők pedig gyerekkel válnak, és jó esetben nem a gyerektől. Hogyan lehet a legfájdalommentesebben válni? Miképpen lehet a gyerek szükségleteit, érdekeit és jogait szem előtt tartani? Szakmai anyagaink, esettanulmányaink ehhez nyújtanak segítséget.
Segítségre van szükséged? Nézz körül letölthető szakmai anyagaink között!
Többet szeretnél tudni? Jelentkezz még ma képzésünkre!
Kíváncsi vagy a gyakorlati példákra is? Lapozz bele a témáról szóló esettanulmányainkba!
Olvasd el a hozzánk beérkező, leggyakoribb kérdéseket is a témában!
Kinek a joga a kapcsolattartás?
A gyerek nem akar kapcsolatot tartani a külön élő szülőjével?
Hogyan készítsem fel a gyereket a kapcsolattartásra?
A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára is egyaránt. Fontos, hogy a gyerekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit: hogy felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz; hogy felül tudjon emelkedni a saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő „szidását” helyezze előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszéljen neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével.
Szakmai szemmel itt a kapcsolattartást kísérő vagy azt segítő szakemberek feladata az, hogy arra is ráirányítsák a figyelmet, hogy milyen fontos a gyerek életében, hogy saját élményei legyenek. Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a „saját élmény szerzése” nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából. Sok félresikerült kapcsolattartási alkalom után egyre nehezebb helyreállítani a kapcsolatot a gyerek és a külön élő szülő között. Nemcsak a gyereknek, hanem a gyerekkel együtt élő szülőnek is az az érdeke, hogy a kapcsolattartás normalizálódjon, hogy ő maga mindent megtegyen, hogy ne fokozza azt a feszültséget, ami a gyerekben a korábbi rossz tapasztalatok alapján kialakulhatott. Ismerd meg a Kapcsolattartás 1×1 című összefoglalónkat.
Hívhatok rendőrt, ha a kapcsolattartás a gyerekkel nem valósul meg?
Néhány esetben a szülők közötti konfliktus odáig fajulhat, hogy az egyik szülő nem biztosítja, hogy a gyerek kapcsolatot tartson a másik szülővel, ezért rendőrt hívnak, hogy kikényszerítsék az „átadást”. Alapítványunk gyermekközpontú megközelítése szerint ez semmiképp nem vezet jó eredményre. A rendőrség hatósági tanúként lehet jelen ezekben a helyzetekben, tehát tanúsítja, hogy a kapcsolattartás nem jött létre. A közvélekedéssel ellentétben nem avatkozhat be jogszerűen, és nem járhat el a kapcsolattartás létrejötte érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kapcsolattartás a gyerek joga, míg a szülőnek joga és kötelessége. A gyerek ebben a helyzetben egy tehetetlen harmadik félnek érzi magát, egy számára megoldhatatlan érzelmi döntés harapófogójában. Ezt a szorongást fokozza tovább a rendőrség megjelenése.
Hol tudom kérni a kapcsolattartás megváltoztatását?
Elsődlegesen a szülők közötti megállapodást javasoljuk, akár ügyvédi, akár mediátori közvetítéssel, ha a szülők közvetlenül nem tudnak megegyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, és házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a gyámhatóság/bíróság dönt. A döntés előtt a szülőket és a gyereket meg kell hallgatni. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárás mindig kérelemre indul. Fő szabály szerint a gyámhivatal is megkísérli az egyezség létrehozását. Egyezség hiányában az eljáró hatóság (elviekben, ha az ENSZ Gyermekjogi egyezményének szellemében jár el) a gyerek érdekét szem előtt tartva szabályozza a kapcsolattartás módját, gyakoriságát, időtartamát és a járulékos kérdéseket. Ha a kapcsolattartásra jogosult a gyereket súlyosan veszélyeztette, a kapcsolattartást a veszélyeztetettség mértékétől függően megvonhatja, szüneteltetheti, korlátozhatja.
Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyerek lakóhelye található. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, a gyámhatóság illetékességét a gyerek lakóhelye határozza meg. Fontos, hogy ha korábban a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kérelemben ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek lényegesen megváltoztak a korábbi kapcsolattartást szabályozó döntés óta, és arra is, hogy a kapcsolattartás újraszabályozása hogyan és miért szolgálja a gyerek érdekét.
Mi az és hogyan zajlik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás?
Válás előtt állok, és jól akarom csinálni. Mire figyeljek, hogy ne sérüljön a gyerekünk?
Hogyan lehetek jó szülőtárs?
Ha két ember házassága már nem fenntartható, dönthetnek úgy, hogy elválnak, és többé nem lesznek semmilyen kapcsolatban. Ha ugyanebben a helyzetben gyerek is van a családban, már nem ilyen egyszerű a folytatás. A szülőknek kapcsolatban kell maradniuk egymással, bármennyire is nehezükre esik.
Ebben a nehéz helyzetben az alábbi kérdéseket érdemes átgondolni:
- A gyerekeknek apára és anyára is szükségük van. Attól, hogy neked nem volt jó házastársad, még lehet jó szülőtársad.
- Tartsd szem előtt a gyerek érdekét.
- Próbáld meg az adott helyzetet több szempontból is megvizsgálni.
- A szülőtársad negatív megjegyzéseit ne vedd magadra, válaszd szét a gyerek érdekeit a tiédtől.
Mire jó a szülőcoaching?
A szülő és a gyerek között sok minden akadályozhatja a megfelelő kommunikációt – azt, hogy egymás szándékait pontosan értsék. Ha a szülő–gyerek konfliktus olyan helyzetet teremt, amelyben a szülő nem tudja, hogyan tovább, hogyan javíthatna a kettőjük közötti kapcsolaton, a szülőcoaching segíthet. Ennek során képzett szakember segít a szülőnek abban, hogy kompetensnek és határozottnak érezze magát a gyerekkel való kapcsolatban, és újra rátaláljon annak örömeire.
A szülőcoaching akkor is segíthet, ha a másik szülő vagy a gyerek életét befolyásoló más felnőtt nehezíti a gyereknevelését vagy a vele való kapcsolatot. Ilyenkor a coach azt segít feltárni, hogy milyen eszközei vannak a szülőnek ahhoz, hogy a gyerek fejlődésének és jóllétének leginkább megfelelő megoldásokat találja meg, és hogy a gyerekkel való viszonya a mások által nehezített körülmények között se sérüljön. A szülőcoaching során a coach együtt gondolkodik a szülővel, kíséri őt annak felfedezésében, hogy milyen megoldási lehetőségei vannak. Nem ad tanácsot, nem oldja meg a helyzetet, nem tart terápiás foglalkozást. Azokat a készségeket, képességeket és érzéseket erősíti meg a szülőben, amelyektől a szülő ebben a szerepben kompetensnek érzi magát.
Mit kell fedeznie a tartásdíjnak? Mekkora lehet az összege?
A Polgári Törvénykönyvünk 4:214 §-a szabályozza a kérdést. Eszerint a külön élő szülőnek kötelessége a kiskorú gyermeke tartása nagykorúságának eléréséig, vagy legkésőbb a 20. életéve betöltéséig, ha középiskolai tanulmányokat folytat. A tartásdíj a gyerek „tartását” (étkezés, egyéb szükségletek) fedezi a bíróság/hatóság vagy a szülők megállapodása szerinti mértékben. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt az összegről.
A döntésnél a bíróság figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. A bíróság nézi a gyermek saját jövedelmét (ha van), valamint a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj a gyereket illeti, és amennyiben nem fizet a külön élő szülő a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően, akkor a nem fizetéstől számított 5 éven belül lehet bírósághoz fordulni. Előfordul, hogy a tartásra kötelezett nehéz anyagi helyzetbe kerül, például megbetegszik vagy elveszíti a munkáját, és ezért marad el a tartásdíjjal. Ilyen esetekben segítséget nyújthat, ha közjegyzőhöz fordulunk.
A tartásra kötelezett ekkor közjegyző előtt ismerheti el a tartozását, és nyilatkozhat arról, hogy mikor és miképpen kívánja rendezni az elmaradást. Ha a bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan.
Szeretnék többet találkozni nevelésbe vett gyerekemmel!
Ha a gyámhatóság által megállapított kapcsolattartáson bármely formában bővíteni szeretne a szülő, például a kapcsolattartás korlátozásának feloldását kérné, vagy szeretne többet telefonálni, gyakrabban találkozni a gyerekével, akkor azt az illetékes gyámhatóságnál van lehetősége kérni bármikor, a nevelésbe vétel felülvizsgálatának idejétől függetlenül.
Az ilyen kérelmet érdemes írásban benyújtani, de személyesen szóban is elő lehet terjeszteni a hatóságnál. A kérelemben érdemes röviden leírni, hogy jelenleg hogyan van szabályozva a kapcsolattartás, és hogy azt a jövőben pontosan hogyan szeretné bővíteni a szülő, illetve hivatkozni kell arra is, hogy mi változott a körülményekben (milyen új tények merültek fel), ami miatt az újraszabályozást kéri. Fontos, hogy a gyámhatósági eljárásokban érvényesülnie kell a fokozatosság elvének – ezt szem előtt tartva célszerű reális célokat kitűzni a kérelemben (például egy felügyelt kapcsolattartás után jó eséllyel nem engedélyezik egyből a hétvégi otthon alvást). A hatóság a kérelem elbírálása során az érintett gyerek legfőbb érdekét tartja szem előtt, ezért a mérlegeléskor vizsgálja a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, a korábbi határozat alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat, a kapcsolattartások alakulását, rendszerességét, valamint a szülő magatartását és körülményeit.
Kiemelt projektünk válás, kapcsolattartás témakörben
Nem csak magunkat, őket is ajánljuk!
Adományozás
Mi mindennap azért dolgozunk, hogy jobb hely legyen ma Magyarország a gyerekek számára. De ehhez most rád is szükségünk van.
Így tudsz támogatni bennünket:
- Állíts be egyszeri vagy havi támogatást honlapunkon keresztül vagy utald el adományod a 11600006-00000000-77668686 (ERSTE BANK) számlánkra!
- Hívd 13620-as adományvonalunkat, melynek hívásával 500 forinttal támogathatsz bennünket!
- Nézz körül adományboltunkban és adományért cserébe töltsd le szakmai anyagainkat!
- Használd online adományképeslap küldő felületünket!
Köszönjük!
