Bár a világ egy jelentős része, így Magyarország lakossága is karanténba vonult március közepén, a gyerekjogok ebben a helyzetben is ugyanolyan fontosak. Így az Alapítvány munkája egy pillanatra sem állt le, inkább csak egy kicsit átalakult.Ugyanígy változtatnunk kellett azon is, ahogy a Gyermekjogi Követekkel dolgozunk. Rendszeres találkozóinkat és projektmegbeszéléseinket az online térbe helyeztük át, ami bár egyáltalán nem zökkenőmentes, egy maréknyi digitális bennszülöttel mégsem volt olyan nehéz feladat.
Kódolt nehézségek
Nem győzzük hangsúlyozni az online biztonság, a kibervédelem fontosságát, ez pedig most, hogy az oktatás és a kapcsolattartás meghatározó része is az online térben zajlik, még fontosabbá vált. A szülők, a tanárok és a gyermekek közös érdeke a megfelelő megoldások megtalálása, ugyanakkor a felnőttek felelőssége az, hogy minden körülmények között garantálják a velük dolgozó vagy rájuk bízott gyermekek biztonságát. Ez pedig az alapítványi munkában sincs másképp.
Nehéz volt olyan felületeket találnunk, amelyek megbízhatóan alkalmazhatók és mindannyiunk számára egyaránt elérhetők. Viszont a rugalmas gyerekcsapat segítségével sikerült megtalálnunk azokat az eszközöket, amelyekkel stabilan dolgozhatunk együtt még ebben az időszakban is.
A munka folytatódik, csak máshol és máshogy
Hiszen munkája nemcsak az alapítvány felnőtt munkatársainak, hanem a Követeknek is bőven akad. A gyermekek olyan projekteken dolgoznak jelenleg, amelyek többnyire a kialakult helyzethez kapcsolódnak: az oktatás nehézségeivel, a családi és baráti kapcsolatok ápolásával, netes biztonsággal és a járványhelyzetben való helyes tájékoztatással. Így cikket írtak arról, hogy milyen előítéletek érik az iskolatársaikat, családi szerződés mintát készítettek az együttélés megkönnyítéséhez, illetve összeállítottak egy vicces kvízt is, amelyből megtudhatják a szülők, milyennek látják őket a gyerekek a jelenlegi helyzetre adott reakcióik alapján. Elmondták még a véleményüket a távoktatásról és összefoglalták a legfontosabb infókat a témáról a többi gyerek számára a yelon.hu-n és saját Instagramjukon is.
Ezek mellett továbbra sem hanyagolják azokat a gyermekjogi témákat és projekteket sem, amiken már március első felében elkezdtek dolgozni. A napokban indult el az Internetmost kutatás, amelynek kidolgozásában a Követek véleményét is figyelmebe vették (a kutatásban 18 éven aluliak véleményét kérdezzük az internet szerepéről, a távoktatásról és online biztonságról), valamint folyamatosan támogatják az NMHH gyerekeknek szóló tartalmainak elkészítését is.
A közös munkához elengedhetetlen dokumentumainkat eddig is online mappákban rendszereztük, ez most 120%-on pörög. Videócseteken találkozunk és tanuljuk, hogyan ne kezdjünk el egyszerre beszélni többen. Írásbeli kommunikációnkat is egyre több emoji színesíti – hiszen mindannyian igyekszünk még kifejezőbbé tenni mondatainkat.
Számunkra, mentorként pedig talán nem is az alkalmazkodás a legnehezebb, hanem az, hogy az online oktatás mellett ne újabb tanórákhoz hasonló megbeszéléseket tartsunk, hanem valóban színes, élvezhető programokat, amelyekben könnyebb és hatékonyabb a közös munka. Szerencsére tudatos Gyermekjogi Követeink építő visszajelzései mentén az elmúlt hetekben rengeteget tanultunk arról, hogyan is kell ezt jobban csinálni, így egyre kevesebb a kínos csönd és annál több a közös nevetés.
Csapatépítés ONline
A legnehezebb feladat mégsem a projektekkel kapcsolatos. A február elején újjászerveződött és létszámában jelentősen megnőtt csapat összecsiszolódása is tart még. A közös munkára ugyanis személyesen nagyon kevés lehetősége adódott a járvány miatt a gyerekeknek, így most online próbáljuk a közös találkozókon alaposabban megismerni egymást, illetve az áprilisban csatlakozott új mentorunkat, Gábort is. Ez pedig ugyancsak új eszközöket és mindenkitől rugalmasságot követel.
Ebben azonban szerencsére nincs hiány, így a munka és egymás megismerése töretlenül zajlik. S bár most nem személyesen nevetünk és dolgozunk együtt, bízunk abban, hogy hamarosan mindannyian újra egészségesen láthatjuk viszont egymást.
Kun Zsuzsi, mentor