A választások, illetve a politikai tartalomgyártás kapcsán sokat használjuk azt a tételmondatot, hogya gyerek nem lehet kampányeszköz. Mit is jelent ez a valóságban? Például azt, hogy a gyerek nem lehet díszlet egy politikus által szervezett rendezvényen, nem szerepeltethetik egy videóban csak azért, hogy a politikus szimpatikusabbnak tűnjön, de ugyanígy nem használhatják politikai üzenetek hordozójának sem. A gyerek lelki biztonságát nem lehet veszélyeztetni politikai üzenetekkel, életterébe nem szökhet be kéretlenül a politika. A gyereknek ugyanis van joga ahhoz, hogy egy kampányban érdemi részvétellel részt vegyenek, de ugyanúgy joguk van abból kimaradni is.
Szülőként, felelős felnőttként sokat tehetünk azért, hogy a gyerekek jogai a kampányidőszakban ne sérüljenek, de az egyik és legfontosabb, hogy a kérdéseiket feltehessék, az élményeiket megoszthassák, és, hogy a felnőttek megfelelő támogatást nyújtsanak számukra. Ugyanígy a nevelési-oktatási intézmények dolgozóinak is van lehetősége és felelőssége tenni azért, hogy az óvoda és az iskola egy biztonságos, politikától mentes élettér legyen.
De mi történik akkor, ha a kampány során gyerekjogok sérülnek?
Összeszedtünk néhány tipikusan a kampányidőszakban gyerekeket érintő jogsértést megvalósító esetet, útmutatást adva arra, hogy az ehhez hasonló esetekben mit érdemes tenni, hova lehet fordulni:
- gyerekről készült felvétel (fotó, videó) szerepel egy politikus által készített tartalomban, anélkül, hogy ehhez a szülő hozzájárult volna – ebben az esetben a tartalom mentését követően a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom eltávolítása érdekében bejelentéssel lehet fordulni az NMHH-hoz az internet hotline felületen , jelezni lehet azon a platformon, ahol a tartalom megjelent, valamint érdemes ezt jelezni az oldalt üzemeltetőnek (pl. magának a politikusnak, a kampányszervezőnek, tartalomgyártónak vagy akár médiafelületnek) a is. Ebben az esetben a Ptk.-ban rögzített képmáshoz való személyiségi jog megsértésére is lehet hivatkozni, továbbá arra, hogy ilyen hozzájárulást gyerek csak a törvényes képviselője adhat meg. Ez utóbbi azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermekjogi megközelítés a szülő hozzájárulása mellett megkívánja azt is, hogy mind a gyerek, mind pedig a szülő megfelelően tájékoztatva legyen a részvétel céljáról, módjáról, tartalmáról, és ehhez a gyerek is hozzájáruljon;
- nevelési-oktatási intézményben folytatott kampánytevékenység – például kampányesemény tartása olyan napszakban, amikor gyerekek nevelése, oktatása, vagy felügyelete is folyik – egy ilyen esetben a választási eljárásról szóló törvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései alapján 3 napon belül kifogással lehet élni a választási bizottságnál. Emellett érdemes ezt az intézményvezető felé is jelezni, ugyanis egy ilyen helyzet nem csak a választási eljárás alapelveit, hanem a köznevelési intézmény működésének rendjét is sérti;
- előfordul ezeknek az eseteknek a szintén aggályos, de kevésbé megfogható verziója is: például egy tisztségviselői minőségében szervezett külső, azaz nem intézményi helyszínen tartott “kulturális esemény”, ahol végezetül mégiscsak megjelennek a párthoz köthető üzenetek. Ilyenkor a gyerekjogi jogsértést nem tudja legitimálni az, hogy a gyerek eltöltött egy kellemes délutánt, ahol még lufit is kapott, hiszen az eseményről felvétel készült, amelyet aztán a politikus saját népszerűségének növelésére használ. Egy ilyen esetben az előző hivatkozások leginkább akkor működnek, ha az esemény egyértelműen pártpolitikai tartalmú volt (azaz pl. megjelennek logók), és az eseményen részt vevő felnőttek és gyerekek valójában nem lehettek tudatában annak, hogy az esemény valójában miről szól, ott felvétel készülhet, illetve, hogy azt fel is használhatják;
- gyerekek számára félelmet, szorongást keltő – és életkoruknak sem megfelelő- tartalmak létrehozása, terjesztése, gyerekek számára történő elérhetővé tétele – a kampányidőszak (sőt, már az azt megelőző időszak) sajnos olyan tartalmak felbukkanását is magával hozta, amely a gyerekekhez is korlátozás nélkül eljut, hiszen az utcán találkozik egy félelmet keltő üzenetet hordozó plakáttal, a youtube-on a mese előtt felugrik egy korának nem megfelelő politikai hirdetés, vagy a social media és az online média felületein találkozik számára megterhelő tartalommal. Egyelőre az ilyen jogsértések hatékony kezelésére a jogszabályi környezet (pl. média törvény) nem minden esetben alkalmas (ezért is van rendkívüli jelentősége a jogalkalmazói oldalnak). Egyes önkormányzatok esetenként igyekeznek rendeletben szabályozni a köztéri plakátok kihelyezésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben a jogsértő tartalom az online térben jelenik meg, úgy van lehetőség azt jelenteni, de ez sokszor nem, vagy nem jelent azonnali garanciát arra, hogy a tartalom tényleg el is tűnik.
Sérültek a gyerekjogok, de mire hivatkozzak?
A fent megjelölt speciális jogszabályhelyen kívül megpróbáltuk összeszedni azt is, hogy mik azok az általános gyerekjogi érvek, jogforrások, amelyekre hivatkozni lehet a jogsértések kapcsán benyújtott kérelmekben.
Fontos látni, hogy a választási eljárásra vonatkozó szabályok a gyerekek jogait, érdekeit viszonylag érintőlegesen kezelik. A választási eljárás alapelveinek megsértése sem a gyerekek jogainak megsértésén, hanem például az esélyegyenlőség, vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű magatartás sérelmén alapul.
Ahelyett tehát, hogy a jogsértések alapját a választási eljárást vagy a médiát szabályozó egyedi és szűkszavú rendelkezésekben keresnénk, érdemes az egyébként törvénybe foglalt gyerekjogokra hivatkozni.
- a gyermekvédelmi törvény a gyermeki jogok meghatározásánál alapelvként rögzíti, hogy a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A Gyvt. ugyanitt rendelkezik arról is, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia,
- törvény hirdette ki a gyerekjogok alapvető forrását, a Gyermekjogi Egyezményt, így annak rendelkezései (pl. erőszakkal szembeni védelemhez, magánélethez, véleménynyilvánításhoz, érdemi részvételhez való jog, gyerek legfőbb érdekének érvényesülése) szintén hivatkozható jogalapok,
- Emellett hivatkozás lehet az Alaptörvény XVI. cikke is, ugyanis annak 15. számú módosításával hatályba lépett azon rendelkezés, amely szerint a gyerekek védelme olyan jog, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ennek értelmében például a gyerekek jóllétét, érzelmi vagy mentális egészségét sértő, veszélyeztető tartalmak közzététele egyértelmű tilalom alá esik.
Tudj meg többet oldalunkon arról, hogyan lehet megvédeni a gyerekeket és jogaikat a kampányidőszak idején.
