Örülünk, hogy a gyerekekekkel szembeni szexuális visszaélés problémája egyre inkább a közbeszéd részévé válik, mert ha jól beszélünk a kérdésről, az segíti az áldozatokat abban, hogy a bántalmazás miatt kialakult szégyenérzetükkel és más negatív érzéseikkel megküzdve, beszéljenek arról, amit átéltek, és segítséget kérjenek.
Annak is örülünk, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének alapelvein nyugvó Gyermekvédelmi törvény és annak gyermekbántalmazással, veszélyeztetéssel foglalkozó részei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közbeszédben, és bízunk benne, hogy ez ráirányítja a figyelmet valamennyi bántalmazási formára, az áldozattá vált gyerekek érdekeire, szükségleteire és jogaira.
A gyermekjogok Magyarországi története egy széleskörű politikai összefogással kezdődött. 1991-ben, a Gyermekjogi Egyezményt az akkori parlament valamennyi képviselője megszavazta. Nem példa nélküli, hogy politikai és ideológiai meggyőződéstől függetlenül, képesek vagyunk a gyerekek érdekében közös lépéseket tenni.
A gyerekek erőszaktól és bántalmazásról való védelmét célzó összefogás és a figyelem fontos, hogy kiterjedjen:
- olyan jogszabályi változtatásokra, amelyek a prevenciót (megelőzést) célozzák, illetve az áldozatsegítés lehetőségét erősítik (a gyerekek és az érintett családok szintjén is),
- átfogó stratégia szülessen a gyermekbántalmazások, visszaszorítására, különös tekintettel a digitális térben elkövetett visszaélésekre (tekintettel a készülő új EU szabályozásra is),
- átfogó stratégia szülessen a gyermekek védelmének rendszerével kapcsolatos, évtizedek óta húzódó fejlesztésekről, az anyagi, tárgyi és személyi erőforrások megerősítéséről annak érdekében, hogy a megelőzés is hatékonyan tudjon működni,
- a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítését célzó átfogó intézkedéseket vezessenek be, amelynek része a gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos információk rendszerszintű átadása, az érzékenyítés és az utánkövetés.
