Európai összehasonlítás: mit akarnak a gyerekek?

A gyermekek és a fiatalok kulcsszerepet töltenek be az ország és Európa jövőjében is. Véleményükre nagyon fontos odafigyelni, nem csak azért, mert az ő életüket is befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket

Hintalovon

2019.12.19.

A 2019 őszén megjelent „Te Hogy Látod?” kutatásban több mint 5200 tizenéves mondta el, hogyan él, mit csinál az iskolában és azon kívül, mit tapasztal maga körül és milyennek látja a jövőt Magyarországon. De vajon mennyire hasonlítanak, vagy mennyire különböznek más európai gyerekektől? Az UNICEF és a Eurochild friss nemzetközi kutatása alapján most lehetőségünk van ennek összevetésére.

A gyermekek és a fiatalok kulcsszerepet töltenek be az ország és Európa jövőjében is. Véleményükre nagyon fontos odafigyelni, nem csak azért, mert az ő életüket is befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket, hiszen Ők lesznek a holnap szavazói és döntéshozói.

„Te hogy látod?” felmérés a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kezdeményezésére indult 2018. novemberében, hogy bemutassa a magyarországi gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A gyerekek aktív részvételével készült, elsősorban online felmérés eredményeit 2019 szeptemberében mutattuk be az ENSZ és a hazai döntéshozók számára. 

Az UNICEF és a Eurochild 2018 júliusában indított kutatást a gyerekek és fiatalok körében, hogy véleményüket az európai döntéshozók elé tárja. A „The Europe Kids Want” kutatásban az európai kontinens 49 országából közel 20 000 gyerek vett részt, melynek eredményeit 2019. november 20-án hozták nyilvánosságra.

Mivel a hazai felmérés megtervezésénél kiindulópontot jelentettek a „The Europe Kids Want” kutatás kérdései, most alkalmunk nyílik az eredmények összevetésére. A módszertani különbségek ellenére úgy gondoljuk, hogy az összevetés indikatív lehet, és felhívhatja a figyelmet a hazai sajátosságokra.  

Az összehasonlító elemzés fő eredményei közül a legfontosabb megállapítások:

  • A magyar gyerekek a legtöbb kérdésben hasonlóan gondolkodnak, illetve hasonló értékrendet vallanak, mint más európai országban élő gyerekek
  • Az iskola megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát tartják a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%)
  • Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%)
  • Szintén egyetértenek abban, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságos hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől (európai gyerekek 60%, magyar gyerekek 56%)
  • Itthon és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene), viszont itthon közel kétszer annyi gyerek kényszerül ezt időhiány miatt kihagyni
  • Az európai gyerekek elégedettebbek (58%) a családjukkal töltött idő mennyiségével, mint a magyar gyerekek (45%)
  • Itthon is és Európában is a leginkább attól félnek a gyerekek, hogy nem lesz munkájuk a jövőben, a második és harmadik legnagyobb aggodalmuk pedig az éghajlatváltozás valamint a háború és terrortámadás lehetősége, s utóbbitól a más országokban élő gyerekek jobban tartanak

A “Europe Kids Want” nemzetközi felmérés legfőbb eredményei:

  • A gyermekek és fiatalok 52% -a aggódik amiatt, hogy nem talál munkát
  • A gyermekek kétharmada pozitívan viszonyul a más országokból származó emberekhez
  • 10 gyermek közül 6 úgy gondolja, hogy a különféle emberek egyenlő bánásmódban való részesítése jobb hellyé tenné az iskolát
  • A gyermekek és a fiatalok minden életkorban aggódnak az online zaklatás miatt
  • A gyermekek kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan a város vezetés tagjai kapcsolatba lépnek velük
  • A gyermekek 41% -a gondolja, hogy az EU jobbá teszi az életüket

A “Te hogy látod” magyar felmérés legfőbb eredményei:

  • 3-ból 2 gyerek szerint haszontalan, amit az iskolában tanul, és minden 10. számára öröm a tanulás
  • Minden 3. gyerek nem tud eljárni sportolni, zenélni, vagy szórakozni. Minden 5. azért mert nincs rá ideje
  • A gyerekek több beleszólást szeretnének a közügyekbe. Most negyedük érzi úgy, hogy számít ebben a véleménye
  • Minden 5. gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az segítene a leginkább ebben, ha mindenkivel egyenlően bánnának
  • Minden 6. gyerek érezte már úgy, hogy nem fogadja el a családja, vagy rosszabbul bánik vele valamilyen tulajdonsága miatt
  • A gyerekek elsősorban több elfogadásra és odafigyelésre várnak annak érdekében, hogy jobb esélyeik legyenek
  • A gyerekeknek csak kb. a fele elégedett a családdal töltött idő mennyiségével. Minden 4. gyerek szeretne velük több időt tölteni, de a sok munka miatt nem tud
  • Minden 3. gyerek elégedetlen volt az orvosi ellátással. Ezt elsősorban az emberi tényezők alapján ítélték meg
  • 10-ből 4 gyereknek volt szüksége segítségre lelki problémák, drog vagy alkohol miatt, és csak a felük kért segítséget
  • Fele annyi gyerek hallott a jogairól, mint a kötelességeiről
  • 10-ből 9 gyerek aggódik a jövője miatt. Elsősorban az álláslehetőségek, az éghajlatváltozás és a háború, vagy terrortámadás miatt

További tartalmak a témában

Ahhoz, hogy egy gyerek biztonságban, biztonsággal tudja használni a netet, szüksége lesz a felnőttek folyamatos támogatására – a felnőtteknek pedig ehhez információkra és eszközökre van szükségük.
Milyen gyerekjogok sérülnek, ha egy iskolai zaklatást nem megfelelően, a gyerek legfőbb érdekeit és jogait szem előtt tartva kezelnek az érintettek? Egy konkrét eseten keresztül mutatjuk be ezeket.
Mindegy is, hogy mi áll az érzelmi bántalmazás hátterében, és miért csinálja, aki csinálja. Irigység, düh, féltékenység, öncélú bántási vágy, a hatalom megélése vagy az erőfölénnyel való visszaélés? Az ok lényegtelen, mert semmi nem indokolhatja azt, hogy az egyik ember ilyet tegyen a másikkal.
A gyereknevelés és az elég jó szülőség egy bizonyos életkor után logisztikába megy át, de muszáj, hogy ezek mellett legyenek olyan idősávok, amelyek a minőségi időről szólnak. 2-5 éves kor között a játszótér optimális esetben ennek nagyon jó terepe tud lenni, amennyiben megtanulunk tényleg egymással lenni, egymásra figyelni.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Iskolaváltás szabályai – Összefoglaló plakát

Elköltöztök? Bántják a gyereked az iskolában? Ha kíváncsi vagy az iskolaváltással kapcsolatos legfontosabb információkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

Gyerekjogok a nőgyógyásznál - Plakát

Gyerekjogok a nőgyógyásznál – Plakát

Milyen jogai vannak a gyerekeknek, kamaszoknak a nőgyógyásznál? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak a szülők felé?

Nevelés vagy büntetés? – plakát

Mi a nevelés célja? Mi a különbség az egészséges fegyelmezés és a büntetés között? Tudd meg szülőknek készült plakátunkról!

Cikkajánló

×
×

Cart