Egyáltalán nincs helye a verésnek a gyereknevelésben

Zéró tolerancia van érvényben a gyerekek bármilyen fizikai fenyítésével kapcsolatban. Ha büntetünk, tehát veréssel reagálunk, egy dolgot érünk el: a gyerek félni fog. Azt éli meg, hogy ő rossz, lusta, akit csak bántással lehet kezelni, és meg kell próbálnia eltitkolnia, ha valami rosszat tett.
nem lehet megütni egy gyereket

Hintalovon

2019.08.15.

Ma Magyarországon minden második gyerek úgy gondolja, rendben van, ha megütik, noha 2005 óta – jogi értelemben legalábbis – zéró tolerancia van érvényben a gyerekek bármilyen módú vagy szintű fizikai fenyítésével kapcsolatban.

Drescher Barbara, a Yelon-chat ügyeletvezetője azt mondja: a gyermekjogi szakemberek évszázados ellenszélben dolgoznak, amikor arról beszélnek, hogy a verés rossz. Generációk sora nőtt fel a „poroszos rendszerben”, ahol a pofon és a fakanál fontos része volt sok szülő eszköztárának, elfogadott társadalmi normává vált a testi fenyítés alkalmazása. Az 1960-as évektől fogva viszont egyre több kutatás bizonyítja, hogy egy-egy „atyai pofon” jóval többet árt, mint amennyit használ. Már ha használ egyáltalán.

A nevelés célja, hogy a gyerek megértse, nem hallgatni anyára és a szobában focizni hiba volt, mert eltörte a nagyi kedvenc vázáját, amivel nemcsak szomorúvá tette a nagymamáját, de még kárt is okozott.

A gyerekkorban elszenvedett bántalmazás életen át tartó problémákhoz vezethet

Ha neveljük a gyereket, elmondjuk neki, hogy a dolgoknak következményeik vannak, ezért össze kell takarítania a cserepeket, bocsánatot kell kérnie a nagyitól, esetleg meg lehet beszélni, hogy kárpótlásként vesz a zsebpénzéből egy új vázát. Ezzel megtanítjuk, hogy a tetteiért felelősséget kell vállalnia, ugyanakkor lehetőséget adunk, hogy kijavítsa a hibát, és azt üzenjük, ettől ő még egy szerethető, értékes ember. Ezzel szemben, ha büntetünk, tehát veréssel reagálunk, egy dolgot érünk el: a gyerek félni fog. Azt éli meg, hogy ő rossz, lusta, akit csak bántással lehet kezelni, és meg kell próbálnia eltitkolnia, ha valami rosszat tett. Ez egy megborult egyensúlyi állapot, ahol a felnőtt, kihasználva fizikai és hatalmi fölényét, kényszert és befolyást alkalmaz egy nála gyengébb személyen, aki tőle függ, neki van alárendelve. Az ilyen szélsőséges helyzetek pedig nemritkán lázadást, bosszúvágyat, agressziót váltanak ki a gyerekből és az erőszak nyelvére tanítják.

A verés sokszor tűnik a könnyebb útnak. Leülni a gyerekkel, beszélgetni vele idő és energia, a pofon meg azért jó – mondják a gyerekek -, mert hamar túl vannak rajta. Pár percig fáj, aztán mindenki megy tovább… de sajnos nem így van; kutatások sora bizonyítja, hogy a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás súlyos problémákhoz vezet, hiszen azok fájdalmán túl együtt kell élni a kiszolgáltatottság, a szégyen és megalázottság érzésével is. Próbáljuk meg hát ne a könnyebb utat választani.

A YELON a Hintalovon Gyermek Alapítvány programja, a www.yelon.hu/szulok- oldalon szülőknek nyújt segítséget a gyereknevelés kényes kérdéseiben. Az alapítvány a magyarországi gyerekekért dolgozik, a gyerekek legfőbb érdekét képviseli.

forrás: Délmagyarország

Támogass minket adód 1%-ával, és tegyünk együtt azért, hogy minden gyerek biztonságban és jól legyen.

Már kilencedik éve képviseljük a gyermekjogokat, közvetítünk, kutatunk, megmutatunk, elmagyarázunk, segítséget nyújtunk, meghallgatunk, kiállunk, leírunk, közzéteszünk, támogatunk és megerősítünk.

Segíts minket adód 1%-ával, hogy továbbra is kiállhassunk a gyerekekért és jogaikért!

Adószámunk: 18752836-2-41

Sikeres másolás!

Neked csak két perc, nekünk hatalmas segítség.

További tartalmak a témában

A serdülőkor változásai már 8–13 éves korban elkezdődnek, és átlagosan 5–7 évig tartanak. Sokkal zökkenőmentesebbé tehetjük a gyerekünk számára a kamaszkor kezdetét, ha előre felkészítjük őt a várható változásokra. A szexuális nevelés nem egy alkalom, hanem egy folyamat, ami a gyereknevelés elválaszthatatlan része.
Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Az ő véleményükre kíváncsi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. Az online kérdőívet 2019. március végéig tölthetik ki a fiatalok, és csatlakozhatnak a kampányhoz is.
A Telenor felkérésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány négy generáció képviselőit kérdezte meg arról, hogy milyen bulizási szokásaik voltak/vannak, illetve hogy mit gondolnak a biztonságos fesztiválozásról, és hogyan változtatta meg a bulizási szokásokat a mobilok elterjedése. Az alapítvány az eredményeket 5-5 jó tanácsban foglalta össze.
Alapelv, hogy alapvetően nem szólunk bele, ki hogyan neveli a gyerekét; az erőszak viszont, akár iskolában, akár családon belül, akár az utcán történik, nem nevelés, és nem tekinthető a nevelés részének.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Szexting – Mit gondolj át mielőtt belemész ebbe a játékba?

Ha kíváncsi vagy mit is jelent a szexting és mit érdemes átgondolnod mielőtt belemész ebbe a játékba, akkor  töltsd le az erről szóló plakátunkat!

Mitől lesz gyerekbarát egy anyag?

Mitől lesz egy anyag gyerekbarát?

Ha kíváncsi vagy, hogy mire érdemes figyelned egy gyerekeknek szóló anyag készítése kapcsán, akkor válassz az alábbi  adományösszegek közül és töltsd le erről szóló kiadványunkat!

What should we pay attention to when organising a fresher’s camp

Mire figyeljünk gólyatábor szervezésekor?

Hogyan lehet olyan gólyatábort és más beavatási szertartást szervezni, amelynek során minden szereplő biztonságban és jól érzi magát?

Cikkajánló

×
×

Cart