A magyar gyermekvédelmi rendszer célja, hogy minden gyerek biztonságban nőhessen és egészségesen fejlődhessen. A rendszer alapvetően két fő részből áll:

az alapellátásból és a szakellátásból.

Az alapellátás a megelőzésre és a korai segítségnyújtásra fókuszál. Ide tartoznak a család- és gyermekjóléti szolgálatok, de a védőnő is, meg az iskolapszichológusok, a házi gyermekorvosok is, akik tanácsadással, támogatással segítik a családokat a problémák megoldásában.

Magyarországon 1,5 millió, 18 éven aluli gyerek él.

Ők mind jogosultak arra, hogy hozzájussanak ezekhez a szolgáltatásokhoz, és minden támogatást és segítséget megkapjanak ahhoz, hogy jól legyenek és a családjukban nevelkedhessenek. 

A legtöbb szolgáltatást önkéntes alapon vehetik igénybe a családok, de vannak olyanok, akikkel kötelező együttműködni. Ilyen például a védőnő. 

Ha a családban súlyosabb problémák merülnek fel, vagy a gyerek egészséges fejlődése közvetlen veszélybe került, akkor a gyermekvédelmi rendszer határozottabban lép fel, és a gyereket védelembe veszi, ami a szülő számára azt jelenti, hogy együtt kell működnie a gyermekvédelmi intézményekkel. 

Magyarországon nagyságrendileg 110.000 gyereket tart nyilván a gyermekvédelmi rendszer veszélyeztetettként, és mintegy 27.000 gyereket érint a védelembe vétel.

Esetükben bántalmazás, elhanyagolás, rossz szülői bánásmód, családi problémák, vagy a gyerek saját magára veszélyes magatartása miatt volt szükség a veszélyeztetetté nyilvánításra, és a gyermekvédelem fokozott odafigyelésére. 

Ha azonnali intézkedésre van szükség és a gyerek biztonságos felnövekedése a családjában nem biztosítható, akkor lép be a szakellátás. A gyámhatóság, a gyermekvédelmi szakemberek javaslata és véleménye alapján dönt a gyerek családból való kiemeléséről és elhelyezéséről, például nevelőszülőknél vagy lakásotthonban, gyermekotthonban.

Évente megközelítőleg 24.000 gyerek van kapcsolatban a szakellátással, és él állami gondoskodásban, vagy 18 éves kora után még néhány évig utógondozásban. 

A hatályos jogszabályok alapján így épül fel a magyar gyermekvédelmi rendszer, és optimális esetben a gyerek legfőbb érdeke érvényesül minden döntésükben. 

A világon mindenhol komoly kihívások mellett dolgozik a gyermekvédelem. Ideális helyzet nincs sehol. A magyar gyermekvédelmi rendszer is folyamatos nyomás alatt van, részben a globális kihívások (a gyermekkor digitalizációja, a világszintű krízisek miatti szorongás) miatt, részben amiatt, hogy több mint 20 éve rendszerszinten küzd az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások hiányával és azok következményeivel. Erről részletesen is számot adunk a 2016 óta minden évben megjelenő Gyermekjogi Jelentésünkben. 

Bár a gyermekvédelmi rendszer komoly kihívásokkal küzd Magyarországon, ez nem lehet indoka annak, hogy ne jelezzük, ha egy gyerek bajban van, ha gyerek veszélyeztetése jut a tudomásunkra. 

A hallgatás csak a bántalamzónak, a gyereket veszélyeztető személy(ek)nek kedvez, míg a jelzés esélyt ad a helyzet megváltozására.