Okoseszköz-használat az iskolákban
A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet alapján a nevelési-oktatási intézményekben használatában korlátozott tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésére alkalmas okoseszközök.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az idei tanév kezdetétől a mobiltelefonok, tabletek birtoklása és használata az iskolákban tanítási időben csak akkor lehetséges, ha azt az igazgató egészségügyi, vagy a pedagógus pedagógiai célból külön engedélyezi a tanulmányi rendszerben. Azaz hivatalos engedély nélkül a tanulóknál nem lehet sem tanórán, sem szünetben okoseszköz.
A házirend felülírhatja-e a jogszabályt? Azaz, ha egy iskola úgy rendelkezik, hogy ő engedélyezi a mobiltelefon-használatot szünetben/tanórán, akkor lehet-e kivétel az adott intézmény?
A tanulók az új jogszabály alapján igazgatói vagy pedagógusi engedéllyel használhatnak a tanórán vagy szünetben is mobiltelefont, de rögzíteni kell ennek célját és időtartamát. A Kormányrendelet hatályba lépését követően lehet majd megismerni, hogy az egyes intézmények a szabály végrehajtását hogyan értelmezik, illetve, hogy a használatot korlátozó rendelkezések betartatása mellett terveznek-e a digitális kultúra, online biztonsággal kapcsolatos foglalkozásokat tartani.
Pontosan mik tartoznak a használatában korlátozott tárgyak közé? Az okosóra ide tartozik-e például?
Használatában korlátozott eszköznek számítanak telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök. Tehát elsősorban az internetkapcsolattal is rendelkező okostelefonok, tabletek, laptopok, de ide tartoznak az okosórák is, amelyek üzenetküldésre alkalmasak, készíthető velük fotó, videó.
Mi történik a begyűjtött eszközökkel? Hogyan és mikor fogják visszakapni a gyerekek?
Az intézmény a házirendben határozza meg az eszközök leadásának és felvételének módját, annak részletes szabályait. Vannak iskolák, amelyek már eddig is rendelkeztek a telefonok leadásáról, de az új jogszabály alapján lehet, hogy felül kell vizsgálniuk a vonatkozó rendelkezéseket. Tehát iskolakezdéskor a házirend szeptember 1-jén hatályos, nyilvánosan is elérhető,változatából lehet tájékozódni.
Hogyan tudom szülőként elérni a gyerekem, ha vészhelyzet van és nincs nála a telefonja?
Bármikor előfordulhat olyan vészhelyzet, amikor szeretnénk azonnal kapcsolatba lépni a gyerekünkkel. Ha egy gyerek életében bármilyen olyan váratlan esemény következik be, ami az az iskolai életére is hatással van, akkor ezt a tényt az iskolának, az osztályfőnökének is tudnia kell. Az iskola által biztosított telefonszám bármikor elérhető kell, hogy legyen a szülők számára. Egy ilyen helyzetben tehát fontos szempont, hogy a gyerek akkor is elérhető, ha nincs nála a saját telefonja.
Mi történik azokkal a gyerekekkel, akiknek létszükséglet, hogy náluk legyen az okostelefon? (Például cukorbetegség esetén az inzulinszint változásait ott tudja nyomon követni?)
Azoknál a gyerekeknél, ahol az okostelefon egy alkalmazásán keresztül monitorozzák valamilyen egészségükkel összefüggő adatokat, az igazgató tud egészségügyi célból engedélyt adni az okoseszköz intézményen belüli használatára.
Figyelembe veszi-e a szabályozás, hogy eltérő szükségletei lehetnek a különböző korosztályoknak?
A szabályozás nem tartalmaz korosztályra vonatkozó megkülönböztetést, minden diákra egyaránt vonatkozik. Valóban lényeges különbségek vannak egy iskolát most kezdő első osztályos vagy egy érettségire készülő 17 éves gyerek szükségletei között. Alsó tagozatban jó, ha nincs saját digitális eszköz egyetlen gyerek zsebében sem, miközben a 16 évesnél idősebb gyerekek az uniós szabályok alapján már digitális önrendelkezési joggal bírnak. A gyerekek egyedi szükségleteinek figyelembevétele nélkül a rendelet nemcsak előnyökkel járhat, de károkat is okozhat (pl. a gyerek nem tanulja meg az önszabályozást, nem fejlesztheti digitális készségeit és képességeit).
Javasoljuk, hogy szülőként vegyük figyelembe ezeket a különbségeket és helyezzünk hangsúlyt arra, hogy otthon is legyenek szabályok a digitális világra vonatkozóan, például készítsünk digitális házirendet, amelynek folyamatába vonjuk be a gyerekeket is. Beszélgessünk sokat az online világról, a szeptembertől érvényes szabályozásról.
A mobiltelefon, mint magántulajdon tényleg elvehető-e a gyerektől?
Igen, mivel a jogszabály szerint használatában korlátozott tárgynak minősül.
Nem sérül-e a gyerek magánélethez való joga, ha elvesszük a telefont?
A mobiltelefon elvétele nem sérti a magánélethez való jogot abban az esetben ha a telefon olyan helyen van elzárva, ahol nem fér hozzá senki más, a gyerek engedélye nélkül pedig senki nem olvassa el az üzeneteit, vagy férhet hozzá a képeihez.
A gyerek magánéletéhez való joga különböző korosztályokban különbözőképpen jelenik meg. Egy kamasznak már sokkal fontosabb a telefonja, különösen, hogy a magánéletének nagy részét ott éli. Ezért erős korlátozásnak élheti meg az ettől való megfosztottságot. Azonban nincs olyan gyermekjog, ami alapján az internethez vagy a mobiltelefonhoz való folyamatos hozzáférést biztosítani kell.
Mi történik, ha elveszik, ellopják, megsérül az okoseszköz, amelyet a tanítása nap elején begyűjtöttek?
Jelenleg erre vonatkozóan nincs egységes minisztériumi állásfoglalás. Addig is, amíg az Oktatási Hivatal és a tankerületek kialakítják ebben a kérdésben az álláspontjukat, a házirendben szabályozott módon kell eljárnia ilyen esetekben az intézménynek.
Milyen következménye lesz a gyerekekre nézve annak, ha nem tartják be a szabályozást? Megbüntethetik-e a tanárok a gyereket?
A házirendben szabályozott módon járnak el az iskolák, ezért javasoljuk mindenkinek a házirend újraolvasását. Gyermekjogi szempontból fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy jó lenne, ha az új szabályozást (és minden következményt) az iskolák átbeszélnének a diákokkal és a szülőkkel. Javasoljuk továbbá, hogy a szabályok megszegése miatti következmények ne legyenek büntetés-központúak. A büntetés megfélemlítéssel és szenvedéssel éri el, hogy a gyerek megfeleljen bizonyos elvárásoknak, és „megtanulja a leckét”, a gyereket minősíti „rossznak”, nem pedig a viselkedését, eredménye gyakran a lázadás, bosszú, a tisztelet kölcsönös hiánya, illetve az, hogy a gyerek és a felnőtt (szülő vagy pedagógus) eltávolodik egymástól. A büntetés nem támogatja a „jó” viselkedés elérésért, ami lehetővé teszi a nyitott kommunikációt és a szoros kapcsolatot a szülő és a felnőtt között, hanem a szabályok kijátszására, annak eltitkolására sarkall.
Hogyan tudják biztosítani az iskolák azt, hogy valóban ne használják a gyerekek tanórán és szünetekben a telefonjukat? Átkutathatják-e a táskát? Megmotozhatják-e a gyereket, ha azt sejtik, hogy a ruhája alatt van a telefon?
Egyelőre nem ismert az, hogy a jogszabályban foglalt előírásokat miként tervezik végrehajtani. Az azonban biztos, hogy a gyerekek magánéletét nem sérthetik szükségtelen és aránytalan mértékben. A motozás, vagy a táskák átkutatása főszabályként nem képzelhető el.
Itt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy azokban az intézményekben, ahol korábban nem szabályozták a mobiltelefon használatot különösen fontos, hogy a részletszabályok kialakításába lehetőség szerint bevonják a gyerekeket, továbbá, hogy hagyjanak időt az új rendelkezések érthető megismertetésére, kérdések feltevésére is.
Biztatunk minden iskolát, gyerekekért felelős felnőttet arra, hogy tudatosítsák azt, hogy a törvény mögött milyen gyerek érdekek húzódhatnak, így a táskák átkutatása helyett olyan módszereket alkalmazzanak, ami segít a gyerekeknek is megérteni és betartani azokat a szabályokat, amik rájuk vonatkoznak az oktatás ideje alatt.
Valóban megelőzi-e az iskolai bántalmazást az okoseszközök elvétele?
Az online iskolai bántalmazás azért különösen problémás, mert sem időbeli, sem térbeli korlátai nincsenek, azaz az áldozatot 0-24-ben tudják zaklatni, akár tanítási időn kívül is. Abban segíthet a mobiltelefon-használat korlátozása, hogy kevesebb videó, kép és hanganyag készüljön az iskolákban, amit aztán felhasználhatnak a későbbi bántalmazáshoz. Azzal ugyanis, hogy egy okostelefon van minden tanuló zsebében, ott egy kamera, fényképezőgép is, amit , egymás videózására, fotózására használhatnak.
Ugyanakkor csak ettől várni az iskolai kortárs bántalmazás mértékének csökkenését messze nem elegendő. A hatékony megelőzésnek ki kellene egészülnie olyan kezdeményezésekkel, programokkal, amik segítik az intézményeket abban, hogy biztonságos közösséggé válhassanak.
Kiegészíti-e a szabályozást olyan foglalkozás, tananyag, ami a tudatos és biztonságos internethasználatra készíti fel a gyerekeket?
Nincs szó erről a szabályozásban. Ettől függetlenül javasoljuk a szülőknek, iskoláknak, hogy fektessenek ebbe erőforrást, hiszen a digitális térben való biztonságra fokozottan érvényes, hogy a szülők és a pedagógusok együttműködésére van szükség.
Fontos, hogy a szülő a saját telefon használatának mértékét is tudatosítsa, ennek legyenek szabályai, keretei (például az étkezőasztalnál, vagy este 8 óra után már nincs telefonozás), amelyek a szülőre ugyanúgy vonatkoznak, mint a gyerekekre. Szülőként képezzük magunkat, tanuljunk – akár a gyerekünktől is- az online világról, legyünk részesei, legyünk tudatában annak, hogy mit csinál az interneten.
Van-e olyan platform, ahol a gyerekek, szülők, pedagógusok visszajelezhetnek a jogszabályról, elmondhatják a véleményüket, tapasztalataikat?
A szülők számára egyrészt az intézmény házirendjében, a Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapított módon van lehetőség az intézménnyel való kapcsolatfelvételre, a szabályokkal kapcsolatos észrevételek megtételére, esetleges konzultációs alkalom kérésére. Bizonyos esetekben lehetőség van arra is, hogy az észrevételeket a tankerület felé jelezzék. Az új szabályozás bevezetése kapcsán hasznos lenne, ha az iskola szervezne olyan (külön) alkalmakat, amelyen a gyerekek, illetve a szülők is el tudnák mondani véleményüket, illetve fel tudnák tenni kérdéseiket.
Hasonló szabályozások megfigyelhetőek nemzetközi szinten?
Európa több országában is igyekeznek határokat szabni, szabályozni valamiképpen a gyerekek okoseszköz-használatát az iskolákban. Az online biztonság, digitális gyerekkor kérdése nem csak egyéni szinten, hanem társadalmi és nemzetközi szinten is nagy kihívás, amire a legtöbb ország igyekszik választ találni. Angliában idén februárban hoztak korlátozást az iskolai mobiltelefon-használatra, de Európa több országában van korlátozás, ezekről nemzetközi összefoglaló ábra itt található. Európán kívül is gyakori az okostelefonok iskolai korlátozása vagy tilalma, az USA-ban 2020-ban már az iskolák 76% bevezett ilyen korlátozást.
Ami lényeges és kiemelendő itt is, hogy a tiltás és korlátozás mellett azt is biztosítani kell, hogy a gyerekek a biztonságos eszközhasználattal megismerkedhessenek, tanulhassanak felnőtt jelenléte és segítsége mellett. Hogy ez hogyan valósul meg a jelenlegi szabályozás mellett, egyelőre kérdéses.
Egyéb újdonságok:
Mi a 2024/2025. tanév rendje?
2024/2025. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2025. június 20. (péntek).
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).
A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő).
A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő).
A munka-pihenés egyensúlyt biztosítja-e a tanév rendje?
Az idei tanév vége – a tavalyi tanévhez hasonlóan – ismét belenyúlik a nyári melegbe. Az iskolák döntő többségében nincs légkondicionálás, nehéz koncentrálni és megrövidíti a nyári szünetet is.
Ami az év közbeni rendet illeti, fontos figyelni arra, hogy a gyerekek ne kapjanak hétvégére több házi feladatot, és a szünetek ideje is a pihenésről szólhasson. A munka-pihenés egyensúlyát folyamatosan biztosítani kell. Nem jó a gyerekeknek (sem), ha arra szoktatjuk rá őket, hogy a pihenés “tömbösíthető”, és elég csak a szabadság, szünetek idején “kiengedni”.
Lesznek-e iskolaőrök az intézményekben, van-e elegendő tanár, pedagógus?
A tavalyi, 2023/2024-es tanévben a korábbinál több iskolaőr teljesít szolgálatot és az érintett iskolák száma is nőtt. A rendelkezésünkre álló adatok alapján az is látszik, hogy jelentős területi különbségek vannak: míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 104 iskolában van iskolaőr, addig Vas vármegyében csupán három iskolában.
Hol kérhetek segítséget szülőként, ha kérdésem van?
- Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a gyerekek felneveléséhez valóban egy egész falu, közösség szükséges. Nem kell és nem is lehet egyedül maradni ennek a felelősségével, jó, ha tudunk segítséget kérni és még jobb, ha tudjuk is, kitől számíthatunk segítségre.
- A Hintalovon Alapítvány Tudástára segít abban, hogy eligazodj, választ kapj a gyerekek jogaival és a velük kapcsolatos legfőbb és aktuális kérdésekre, segít abban, hogy tanulj és képezd magad.
- Legyen szó kortárs bántalmazásról, online biztonságról, válásról vagy nemi nevelésről saját ütemben elvégezhető e-learning képzéseinkkel a Hintalovon Akadémián belül igyekszünk megoldási lehetőségeket mutatni és gyakorlati példákon át eszközöket adni.
- Konkrét kérdés, eset vagy ügy kapcsán pedig az online Gyermekjogi Fogadóórán találkozhatsz velünk.
- Fordulhatsz az állami szolgáltatókhoz is (pl. gyermekjóléti szolgálat, gyermekjogi képviselő), akik szintén ott vannak és segíthetnek neked információkkal és tanácsokkal.
- Nagyon fontos, hogy a gyerek érdekében a pedagógusoknak, az iskola dolgozóinak és a szülőknek együtt kell működniük, erre törekedniük. Ha a gyerek körül élő felnőttek közös álláspontot tudnak kialakítani, meg tudják beszélni a problémákat, együtt tudnak fellépni a nehéz helyzetekben úgy, hogy közben a gyerek érdekeit tartják szem előtt, nem csak hatékonyabban kezelik ezeket a problémákat, de egyúttal példát is mutatnak, mintát adnak.
Hol nézhetek utána, hogy szülőként milyen jogaim vannak?
Az intézmény rendjéről, szabályairól a nyilvánosan is elérhető Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Pedagógiai Program rendelkezik. Ezen dokumentumok áttanulmányozása segíthet eligazodni abban, hogy az egyes esetekben milyen lehetőségek állnak a diákok, illetőleg a szülők rendelkezésére.
