A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a kapcsolattartások tekintetében nincsenek korlátozó intézkedések. A kijárási tilalom azonban érintheti a kapcsolattartást is, este 8 órára mindenkinek haza kell érnie – a gyereknek is, és a kapcsolattartásra jogosult szülőnek is. A 104/2021. (III.5.) Kormányrendelet a korábbi járványügyi intézkedésekhez képest szintén szigorított, azonban a kapcsolattartások, mint szülői jogok és kötelezettségek tekintetében nem rendelkezett.
A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga. A gyereknek joga van mindkét szülővel (és más hozzátartozóival) kapcsolatot tartani, és joga van ahhoz is, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. Ez az egyszerű és tiszta szabály sokszor sajnos nem tud jól érvényesülni, akkor sem, ha éppen nincsen járványhelyzet.
A 478/2020. (XI.3) Kormányrendelet 2020. november 4-től Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 484/2020. (XI.10) Kormányrendelet a korábbi járványügyi intézkedésekhez képest szigorított, azonban a kapcsolattartások, mint szülői jogok és kötelezettségek tekintetében nem rendelkezett. A 2021. március eleji szigorításról a 104/2021. (III.5.) Kormányrendelet rendelkezik, azonban a kapcsolattartások, mint szülői jogok és kötelezettségek tekintetében nem tartalmaz speciális szabályokat.
Oldalunkat folyamatosan frissítjük, a jogszabályi változásoknak megfelelően. (Utolsó Frissítés: 2021.03.08.)
Gyermekjogi szempontok
A szülők a bírósági ítélettől / gyámhatósági határozattól közös megegyezéssel bármikor eltérhetnek.
A gyerek érdekeit elsősorban az szolgálja a jelenlegi járványhelyzetben is, ha a szülei meg tudnak egyezni a kapcsolattartás közös átalakításában az aktualitásoknak megfelelően. Amennyiben szeretnétek felelős szülőként végigcsinálni ezt a jelenlegi embert próbáló időszakot, úgy, hogy közben a gyerek legfőbb érdekét tartjátok szem előtt, érdemes végigolvasni az alábbi néhány gondolatot. Összeszedtük azokat a lényeges szempontokat, amelyek a felelős szülők számára fontosak lehetnek, amikor megállapodást kötnek arról, hogyan alakuljon át most ebben a helyzetben a kapcsolattartás a gyerek érdekében.
A kapcsolattartásnak biztonságosnak kell lennie. Ha csak tömegközlekedéssel megoldható a gyerek utaztatása, akkor be kell tartani a 1,5 méteres távolságot a többi utastól (ide nem értve a gyereket kísérő, vele egy háztartásban élő szülőt). Illetve a kapcsolattartás idején is be kell tartani a járványügyi szabályokat és előírásokat. További fontos szempont, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy gyermek fizikailag el tudjon jutni a kapcsolattartás helyszínére (és onnan vissza a lakóhelyére), az érintett település a járványügyi helyzetre tekintettel megközelíthető legyen.
Ha a gyerek utaztatása biztonsággal nem megoldható, vagy ha a gyerek tartós betegsége, egészségügyi állapota, vagy más ok (pl. egy háztartásban élő idős hozzátartozó egészségi állapota) miatt indokolt, hogy a gyerek önkéntes házi karanténban legyen. Ha a különélő szülőnél bármilyen ok (pl. fertőzésnek különösen kitett munkakör) miatt a kapcsolattartás a gyerek egészségét veszélyeztetheti, indokolt lehet a kapcsolattartás elmaradása a járványügyi helyzet idejére. Ezekben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szülők előzetesen, írásban jelezzék egymás felé a kapcsolattartás elmaradásának indokát, valamint biztosítsák a kapcsolattartási alkalom pótlását a járványügyi helyzet elhárultával (az elmaradt alkalomtól számított 6 hónapon belül). Addig pedig a gondozó szülő ajánlja fel a nem személyes kapcsolattartási lehetőségeket a gyermekek és a különélő szülő számára.
Amennyiben a fentiekben felsorolt esetek egyike sem áll fenn és az ügy egyedi körülményei sem indokolják a kapcsolattartás elmaradását, akkor a gondozó szülőnek “felróható” lehet a kapcsolattartás elmaradása. 2020 márciusától változtak a jogszabályok, így már nem a gyámhivatal, hanem a bíróság jár el a kapcsolattartás akadályozásával összefüggő ügyekben. Ha kapcsolattartásban korlátozott fél a kapcsolattartás elmaradásától számítva 30 napon belül bírósághoz fordul, és a bíróság megállapítja, hogy a gondozó szülőnek felróható a kapcsolattartás elmaradása, akkor első körben pótlást fog elrendelni, majd bírságolhat is.
Jelenleg nincs iránymutatás még a bíróságok részéről, hogy mit fognak “felróhatónak” minősíteni a kapcsolattartás elmaradása esetén. Ezt jelenleg a szülőnek kell végiggondolnia, a fentiekben felsorolt szempontok mentén, hogy miért tartja fontosnak, biztonságosabbnak, ha nincs személyes találkozása a gyereknek a különélő szülővel. Gyermekjogi szempontból az a fontos, hogy a gyerek értse a kialakult helyzetet, életkorának megfelelően véleményt nyilváníthasson, és ne legyen “elzárva” a másik szülőtől.
