Hogyan (ne) reklámozz gyerekkel

Elkészült az ÖRT és a Hintalovon Alapítvány közös ajánlása. Ha egy vállalat tiszteli a fogyasztóit, akkor tiszteletben kell tartania az ő jogaikat is, így a gyermekjogokat is. Az irányelv abban segít, mik azok a minimumszabályok, amelyek betartásával a hirdetők nem sértik a gyermekek jogait a gyerekekkel történő reklámozás és az influencerekkel való együttműködések során.

A reklámpiac és a reklámozási felületként is funkcionáló közösségi média az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Szinte a teljes társadalmat eléri, miközben a törvényi szabályozás ettől lemaradva nem tud minden esetben hatékonyan reflektálni az új folyamatokra és azokra a védendő értékekre, amelyek jelentősége a 21. századra erősödött fel. Ilyen például a környezetvédelem, a gyermekek jogai. Az önszabályozás jelentősége ezért igen nagy. Ezt segíthetik a piac valamennyi szereplője által ismert és elfogadott tematikus minimumszabályok. Ha egy vállalat tiszteli a fogyasztóit, akkor tiszteletben kell tartania az ő jogaikat is, így a gyermekjogokat is. Az irányelv abban segít, mik azok a minimumszabályok, amelyek betartásával a hirdetők nem sértik
a gyermekek jogait. Az irányelv megalkotásában a reklámpiac széles spektrumát képviselő 15 fős szakmai testület vett részt az ügynökségi vezetőktől kezdve a vállalati döntéshozókon át, az ajánlás a testület aktív részvételével és véleményezésével nyerte el végső formáját.

“Nem mindennap eszek ilyen reggelit. Miért csak filmezés közben puszilgat anyu? Mióta kiesett a fogam, a tesómat jobban szeretik, mert csak őt fotózzák. Az első randin mindent tudnak majd a gyerekkoromról. A munkaadó rákeresett a nevemre, és inkább a másik jelöltet választotta.”

Születéstől dokumentált életek

Még most nő fel az a generáció, akinek életét a digitális tér születése pillanatától fogva rögzíti. A nyilvánosságnak ez a foka, illetve a gyerekek szerepeltetésének új formáira – különös tekintettel a közösségi médiára – vonatkozó korlátok hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. A gyermekek esetében (különösen, ha influencer szülő gyermekéről van szó) ez a hatás duplán jelenik meg, hiszen nemcsak a reklám fonódik össze a hétköznapokkal, de a magán- és családi élet is a reklámtevékenységgel, ami komoly egyéni, családi és társadalmi veszélyeket hordoz.

A gyerekek reklámokban történő szerepeltetésének komoly következményei lehetnek egyéni, családi és társadalmi szinten is. Az, hogy kire milyen hatással van a reklámtevékenységekben való részvétel, sok tényezőtől függ. Számít, hogy hány éves a gyerek, mennyire van tisztában azzal, hogy amiben
éppen részt vesz, az egy hirdetés, van-e választása, és mennyi támogatást kap ennek megértéséhez. Függ attól is, hogy milyen gyakorisággal vesz részt hirdetésben, hogyan szerepel ezekben, és milyen kontextusban jelenik meg a hirdetés. Nem mindegy, milyen a szülő és a gyerek kapcsolata, vagy a
szülő viselkedése hogyan változik meg akkor, ha a gyereke szerepelni kezd. A negatív hatások sokszor azonnal, máskor viszont csak később jelentkeznek, a következményeket egyes reklámtípusok esetén (pl. közösségi média) egyelőre csak megbecsülni tudjuk.

Mi köze ennek a szakmai minimumhoz?

A Hintalovon Alapítvány számára nagyon fontos az ÖRT felkérésére végzett szakmai munka a gyermekek reklámokban való szereplésének minimum szabályairól. Bízunk benne, hogy a 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készített ajánlás kellő inspirációt és jól használható szakmai kereteket nyújt majd a piaci szereplőknek. Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatóak. Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes, és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz – fogalmazott Gyurkó Szilvia a Hintalovon Alapítvány vezetője.

Az ajánlás célja

  • A jelen ajánlásban megfogalmazott minimumszabályok elsődleges célja: a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek tudatosítása a reklámszakma valamennyi szereplője számára annak érdekében, hogy a gyermekek bevonása a reklámokban átgondolt, a gyermekjogokat
    szem előtt tartó folyamattá váljon.
  • Ezt felismerve jelen ajánlás másodlagos célja: a közösségimédia-felületeken önálló reklámtevékenységet végző, illetve a mások (jellemzően szülő) reklámtevékenység-be bevont 18 éven aluliakra vonatkozó minimumszabályok elfogadtatása és széles körű elterjesztése a „gyermekbarát” és gyermekközpontú iparági környezet megteremtése érdekében. Meggyőződésem, hogy a közös bölcsesség, a gyermekjogi és a reklámpiaci ismeretet ötvöző tudás remek, erősen megfontolandó és jól használható ajánlásokat fogalmaz meg” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó az ÖRT igazgatója.