Hogyan (ne) reklámozz gyerekkel - elkészült az ÖRT és a Hintalovon Alapítvány közös ajánlása

Hogyan (ne) reklámozz gyerekkel - elkészült az ÖRT és a Hintalovon Alapítvány közös ajánlása

Ha egy vállalat tiszteli a fogyasztóit, akkor tiszteletben kell tartania az ő jogaikat is, így a gyermekjogokat is. Az irányelv abban segít, mik azok a minimumszabályok, amelyek betartásával a hirdetők nem sértik a gyermekek jogait a gyerekekkel történő reklámozás és az influencerekkel való együttműködések során.

Ha tiszteled a fogyasztót, tiszteletben tartod a jogait is

A reklámpiac és a reklámozási felületként is funkcionáló közösségi média az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Szinte a teljes társadalmat eléri, miközben a törvényi szabályozás ettől lemaradva nem tud minden esetben hatékonyan reflektálni az új folyamatokra és azokra a védendő értékekre, amelyek jelentősége a 21. századra erősödött fel. Ilyen például a környezetvédelem, a gyermekek jogai. Az önszabályozás jelentősége ezért igen nagy. Ezt segíthetik a piac valamennyi szereplője1 által ismert és elfogadott tematikus minimumszabályok. Ha egy vállalat tiszteli a fogyasztóit, akkor tiszteletben kell tartania az ő jogaikat is, így a gyermekjogokat is. Az irányelv abban segít, mik azok a minimumszabályok, amelyek betartásával a hirdetők nem sértik
a gyermekek jogait. Az irányelv megalkotásában a reklámpiac széles spektrumát képviselő 15 fős szakmai testület vett részt az ügynökségi vezetőktől kezdve a  vállalati döntéshozókon át, az ajánlás a testület aktív részvételével és véleményezésével nyerte el végső formáját.

"Nem mindennap eszek ilyen reggelit. Miért csak filmezés közben puszilgat anyu? Mióta kiesett a fogam, a tesómat jobban szeretik, mert csak őt fotózzák. Az első randin mindent tudnak majd a gyerekkoromról. A munkaadó rákeresett a nevemre, és inkább a másik jelöltet választotta."

Még most nő fel az a generáció, akinek életét a digitális tér születése pillanatától fogva rögzíti. A nyilvánosságnak ez a foka, illetve a gyerekek szerepeltetésének új formáira – különös tekintettel a közösségi médiára – vonatkozó korlátok hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. A gyermekek
esetében (különösen, ha influencer szülő gyermekéről van szó) ez a hatás duplán jelenik meg, hiszen nemcsak a reklám fonódik össze a hétköznapokkal, de a magán- és családi élet is a reklámtevékenységgel, ami komoly egyéni, családi és társadalmi veszélyeket hordoz.

A gyerekek reklámokban történő szerepeltetésének komoly következményei lehetnek egyéni, családi és társadalmi szinten is. Az, hogy kire milyen hatással van a reklámtevékenységekben való részvétel, sok tényezőtől függ. Számít, hogy hány éves a gyerek, mennyire van tisztában azzal, hogy amiben
éppen részt vesz, az egy hirdetés, van-e választása, és mennyi támogatást kap ennek megértéséhez. Függ attól is, hogy milyen gyakorisággal vesz részt hirdetésben, hogyan szerepel ezekben, és milyen kontextusban jelenik meg a hirdetés. Nem mindegy, milyen a szülő és a gyerek kapcsolata, vagy a
szülő viselkedése hogyan változik meg akkor, ha a gyereke szerepelni kezd. A negatív hatások sokszor azonnal, máskor viszont csak később jelentkeznek, a következményeket egyes reklámtípusok esetén (pl. közösségi média) egyelőre csak megbecsülni tudjuk.

A Hintalovon Alapítvány számára nagyon fontos az ÖRT felkérésére végzett szakmai munka a gyermekek reklámokban való szereplésének minimum szabályairól. Bízunk benne, hogy a 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készített ajánlás kellő inspirációt és jól használható szakmai kereteket nyújt majd a piaci szereplőknek. Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatóak. Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes, és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz - fogalmazott Gyurkó Szilvia a Hintalovon Alapítvány vezetője.

Mi az ajánlás célja?
1. A jelen ajánlásban megfogalmazott minimumszabályok elsődleges célja: a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek tudatosítása a reklámszakma valamennyi szereplője számára annak érdekében, hogy a gyermekek bevonása a reklámokban átgondolt, a gyermekjogokat
szem előtt tartó folyamattá váljon.

2. Ezt felismerve jelen ajánlás másodlagos célja: a közösségimédia-felületeken önálló reklámtevékenységet végző, illetve a mások (jellemzően szülő) reklámtevékenység-be bevont 18 éven aluliakra vonatkozó minimumszabályok elfogadtatása és széles körű elterjesztése a
„gyermekbarát” és gyermekközpontú iparági környezet megteremtése érdekében.

 Meggyőződésem, hogy a közös bölcsesség, a gyermekjogi és a reklámpiaci ismeretet ötvöző tudás remek, erősen megfontolandó és jól használható ajánlásokat fogalmaz meg" - hangsúlyozta Fazekas Ildikó az ÖRT igazgatója.

Hatások és veszélyek amivel számolni kell
1. Digitális lábnyom: A gyerekeket ábrázoló képek és a róluk szóló szöveges közlések növelik a gyerekek „digitális lábnyomát”, ami azt jelenti, hogy az online jelenlétük részévé válik, és befolyásolja az online személyiségük alakulását. Ez objektív veszélynek tekinthető, amit a minimumszabályok, így a gyerek valódi tájékoztatáson nyugvó beleegyezése, valamint a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységek során a 13 éves kor alatti gyermek
bevonásától való elzárkózás tud csökkenteni.

2. Zaklatás és visszaélés: A nyilvánosság növeli a kortárs zaklatás és a személyes adatokkal való visszaélés lehetőségét. Különösen magas a kockázata a gyermek ilyen jellegű bántalmazásának, ha a reklámtevékenységbe való bevonása közösségimédia-felületen történik. A minimumszabályok betartásával a gyermekek védelme jelentős mértékben megerősíthető. A gyermek tájékoztatása, előzetes felkészítése és a segítségnyújtás lehetőségeinek megbeszélése pedig nemcsak a reklámozás folyamatához köthetően, de azon túlmutatóan is támogatást nyújthat a gyereknek.

3.  Énkép és testkép: A reklámtevékenységbe való bevonása a gyermeknek az önbizalmat a törékeny külső megerősítésre helyezi. A gyermeknek a megfelelés és elismerés iránti vágya akár az önazonos, természetes viselkedés feladásával is járhat, amely súlyosabb esetben az
énkép és a testkép zavarát eredményezheti, vagy szexualizálhatja. A minimumszabályok minden elemének betartása mellett jelentősen csökkenthető ez a kockázat.

4.  Világnézet, értékrend: A reklámozásban való érintettség befolyásolhatja a gyerekek valóságról kialakított képét, a külsőségek szerepét felülértékelheti. Mivel a reklám konstruált valóság, sajátos törvényszerűségekkel és sajátosságokkal, ennek megértése (különösen kicsi
gyermekek esetén) külön felelősséget ró a felnőttekre. A minimumszabályok betartása és az azokra vonatkozó magyarázat, a gyermek felkészítése kiemelkedő fontosságú.

5. Bizonytalanság: Influencer által gyártott tartalom esetén a vele együtt szereplő gyermek reklámeszközként való használata észrevétlenül is átszínezi a szülő–gyerek kapcsolatot. Ha az influencer szülő által bevont gyerek még nem tudja felmérni, hogy éppen mi történik, a szülő
viselkedését könnyen félreértelmezheti – például nem érti, valójában minek szól a reakciója, vagy miért nem megengedett az, ami máskor igen. Ezt a kockázatot a reklám előkészítésekor tudatosan végig kell gondolni, és elkészítse során mindvégig szem előtt kell tartani a
minimumszabályokat. A szülővel együtt fel kell készülni arra, hogy hogyan lehet ezt a
kockázatot csökkenteni.

6. Sérül az intimitás: Főként a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységekhez köthető kockázat, hogy a megosztás túlzott vágya elterelheti a szülő és a gyermek figyelmét a jelen megéléséről, és akadályozza a családi minőségi idő eltöltését. A gyerek bevonásának
igénye túlzott elvárásokat alakíthat ki a szülőben, növelve az őszintétlen viselkedést, rombolja a bizalmat és a feltétel nélküli elfogadást, ami a gyerek többi emberi kapcsolatára is kihathat. Mivel a családi fotók fontos részei a konstruáltan működő emlékezetnek, a reklámcélú
tartalmak ezért hosszú távon megkérdőjelezhetik a közös emlékek valódiságát egy gyerekben, és befolyásolhatják a szülővel való kapcsolatot.

7. Digitális tudatosság: A reklámtevékenységhez kötött online aktivitások (posztolás, képmegosztás, a fogyasztók bevonása ilyen tevékenységekbe hashtag használatával és jutalmazásuk) növelik a kiskorú gyerekeket ábrázoló képek számát a közösségi médiában, ezzel dövelve digitális lábnyomomukat; ill. sok esetben a biztonságos internethasználat ellen hatnak (pl. fürdetés, altatás, intim pillanatok körüli eszközhasználat vagy azok megosztása), és hozzájárulhatnak a gyerekek szexualizálásához.

Töltsd le a csatolmányból a teljes ajánlást!

 

 

 

Tartalom kategória: