Az elmúlt időszakbank azt hiszem mindenki értesült a kegyelmi botrányról és annak körülményeiről. Feszültek voltunk, beszélnünk kellett róla, ennek viszont áldozatul estek a gyerekek akik hideg zuhanyként kaptak nagy mennyiségű, nem megfelelően megfogalmazott információt. Azt feldolgozni, hogy mi történt és ezért most mindenki ideges nehéz a gyerekeknek is, pláne úgy, hogy a nyakukba öntünk olyan szavakat, hogy szexuális bántalmazás és pedofília, anélkül, hogy ezek jelentését biztosan értenék. Ilyen dolgokról azért is nehéz velük jól beszélni, mert nem feltétlenül gondoljuk, hogy a kifejezések amiket használunk esetleg ijesztőek vagy érthetetlenek. Inkább legyünk szájbarágósak és kérdezzünk vissza ezerszer, minthogy informálatlanul és tanácstalanul hagyjuk a gyermekeket. Nem minden gyerek nyitott az ilyen dolgok meghallgatására, van akinek igénye, hogy beszéljenek róla, ezért fontos, hogy ne felejtsük el megkérdezni, hogy szeretné -e, így nem terheljük feleslegesen ha nem. Ha viszont szeretne beszélni, akkor ne hagyjunk kérdéseket magunk után, válaszoljunk meg mindent, amit csak tudunk és bátorítsuk, hogy kérdezzen. Annak ellenére, hogy a gyerekek igényeinek tiszteletben tartása nagyon fontos, nem árt elmondani, hogy ha hozzájuk érnek vagy valamit csinálnak velük és az nekik nem tetszik mindig szóljanak egy bizalmi felnőttnek, itt szerepet kaphat a bugyiszabály átismétlése. Azért megjegyezném, hogy tapasztalataim szerint ezt a szabályt is nehéz néha megérteniük, erre megoldásként a különböző szituációk eljátszását tudom ajánlani, mely során nekik kell megmondani, hogy ha ilyen történne rendben lenne -e.
Főleg az idősebb korcsoporthoz -ez alatt a 12 év felettieket értve- elég valószínű, hogy ha nem is otthon, de eljut a történtek híre. A feldolgozásban nagyot segít, ha beszélhetnek róla és ha tudják, hogy nincsenek egyedül, ezért beszéljünk velük arról, mi hogyan érezzük magunkat. Szülőként nem tud az ember mindig a gyerekével lenni és nem tudja mindentől megvédeni, de meg tudja erősíteni tudással, hogyha bajba kerül mit tehet és azzal, hogy fordulhat hozzá és ezek mindennél többet érnek.
A cikk szerzője a Hintalovon Alapítvány Kiskorú Kollégája
