Az iskolai igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban sok kérdés és bizonytalanság merül fel. Mit igazolhat a szülő, mit nem? Mi számít igazolatlan mulasztásnak és milyen következményei vannak? Mennyi igazolatlan mulasztás von egyáltalán következményt maga után? Ezt járjuk körbe egy kicsit részletesebben a jogszabályok segítségével.
Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést is igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Ez jogszabályi rendelkezés. A mulasztás igazolásának feltételei, szabályai minden nevelési-oktatási intézmény házirendjében szerepelnek. Itt találhatjuk meg, hogy a szülő hány napot igazolhat gyermeke számára, ezt milyen módon teheti meg, hogy hány napon belül és milyen formában kötelessége például az orvosi igazolást az intézmény számára eljuttatni. Első körben érdemes tehát az óvoda, iskola házirendjéből tájékozódni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolatlan mulasztás – attól függően, hogy milyen mértékű – különböző következményeket von maga után.
Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, vagy a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója/óvoda vezetője értesíti a gyermek/tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát, és egyéb foglalkozást vagy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az iskola/óvoda a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, vagy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője/iskola igazgatója haladéktalanul kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését és tanköteles gyermek esetében értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot.
A családi pótlék szüneteltetésére tehát gyámhatósági eljárás nélkül, a nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény/óvoda vezetőjének kezdeményezése után mérlegelési jogkör nélkül kerül sor a családtámogatási ügyben eljáró hatóság által.
Kiskorú esetén a vezető a gyámhatóságnak tett jelzéssel egyidejűleg megküldi a gyámhivatalnak az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség vagy a tankötelezettség, az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és e kötelezettségek teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. A gyámhatóság a jelzést követően elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét. Látható, hogy ebben az esetben sincs mérlegelési lehetőség, ez jogszabály szerint kötelező 16. életévét be nem töltött gyermek esetén.
A gyámhatóság a továbbiakban három nevelési hónapot vagy tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és feltéve, hogy a családi pótlék szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt – a nevelési év vagy tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja a családi pótlék szüneteltetésének szükségességét.
Ha a felülvizsgálati eljárás során megállapításra kerül, hogy a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek (fiatal felnőtt) háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, a gyámhatóság megállapítja, hogy a családi pótlék szüneteltetése továbbra is indokolt.Amennyiben nem mulasztott, a gyámhatóság kezdeményezi a családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését.
A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét legalább a családi pótlék szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható.
A fent leírtaktól eltérően, speciális rendelkezéseket tartalmaznak a jogszabályok a szakellátásban részesülő, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó gyermekek tekintetében.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 1998 évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
- 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
Köszönjük a Gyermekjogi Központ önkéntesének, Táncos Zsuzsinak az összefoglalót.
