2022. február 1-jén lépett hatályba a tavaly júniusban elfogadott törvény azon rendelkezése, ami a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elkövetőinek nyilvántartásáról szól. A 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény elkövetői regiszterével kapcsolatban Alapítványunkhoz is érkezett néhány kérdés:
Mit jelent a szexuális bűnelkövetők nyilvántartása?
A világ számos országában létezik olyan rendszer, amiben a szexuális bűncselekmények elkövetőit nyilvántartásba veszik, majd ezeket a speciális nyilvántartásban szereplő adatokat egy jogszabályban előre meghatározott kör számára kereshetővé teszik.
Mióta vannak ilyen nyilvántartások?
A világon először az Egyesült Államokban hoztak létre ilyen állami szintű nyilvántartást 1994-ben, de már előtte is létezett a szexuális bűnelkövetők nyilvántartása Los Angelesben (az 1930-as években). Magyarországon 2022. február 1-vel lépett életbe az erre vonatkozó szabályozás. A világon megközelítőleg 25 országnak van ilyen típusú nyilvántartása.
Kit tartanak nyilván ezekben az adatbázisokban?
Ez országonként változik. Vannak államok, ahol csak a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elkövetőit tartják nyilván – ilyen pl. Magyarország is. Vannak országok, ahol az áldozat életkorától függetlenül, minden szexuális bűncselekmény elkövetőjének adatait külön nyilvántartásban is rögzítik – ilyen pl. Kanada.
Ki tartja nyilván ezeket az adatokat?
A legtöbb országban a szexuális bűnelkövetők nyilvántartását az Igazságügyi Minisztérium, vagy más olyan hatóság kezeli hivatalból, mely a bűnügyi nyilvántartás adatait is gondozza. Egyes helyeken (pl. USA több állama) regisztrációs kötelezettséget írnak elő a szexuális bűncselekmény miatt elítélt személyeknek (a jogerős ítélettől számított rövid határidőn belül, pl. 3 nap). Később ezt az adatot a hatóságok ellenőrzik, és így kerül be a nyilvántartásba.
Azokban az országokban, ahol a nyilvántartásban a szexuális bűnelkövető lakcíme is szerepel, jellemzően változás-bejelentési kötelezettséget írnak elő az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy költözés, lakcímváltozás, utazás esetén a nyilvántartott személyeknek kell információt szolgáltatni az adatok frissítéséhez.
Magyarországon a Belügyminisztérium működteti a “gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt ekövető személyekre vonatkozó adatok” nyilvántartását. Az adatok frissítését hivatalból végzik. Jelenleg nincsen elérhető információ arról, hogy költözés vagy utazás esetén van-e bejelentési kötelezettsége a nyilvántartott személynek.
Milyen adatokat tartanak nyilván?
Az elkövető neve, arcképe, életkora és lakcíme a legtöbb ilyen nyilvántartásban szerepel. Ezen kívül vannak országok, ahol az elkövetett bűncselekményt is nyilvántartják, vagy az elkövetett bűncselekmény súlyossága alapján kialakított “kockázati fokozatot” tüntetik fel. Vannak példák arra, hogy az adatbázisok DNS adatokat, ujjlenyomatot is nyilvántartanak (pl. Angliában). Más nyilvántartások (pl. a máltai) tartalmazzák azt is, hogy adott személy éppen utazik-e.
A Magyarországon életbe lépett rendszerben az alábbi adatok szerepelnek: teljes név, születési év, lakcím helyett település (és fővárosi lakcím esetén kerület), arckép, elkövetett bűncselekmény, az elkövetés és a jogerős elítélés ideje. Fontos, hogy csak azok az elkövetők szerepelnek a nyilvántartásban, akik 18. életévük betöltése után követtek el gyerekkel szembeni szexuális bűncselekményt.
Meddig tartják nyilván az adatokat?
Erre vonatkozóan is eltérő megoldások vannak világszerte. Egyes országokban a nyilvántartásban szereplő személy élete végig szerepel az adatbázisban. Más országokban (pl. Egyesült Királyság) külön elévülési szabályok szerint meghatározott idő után ki lehet kerülni az adatbázisból. S vannak olyan országok, ahol 5, 10, 20 éves nyilvántartási időszakokat határoznak meg az elkövetett cselekmény súlyosságától függően.
Magyarországon a nyilvántartásban szereplő adatok legfeljebb a büntetés letöltése után, a büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való átvételétől számított 12 évig lehetséges.
Ki férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő adatokhoz?
Ebből a szempontból nagy változatosságot mutatnak az egyes országok nyilvántartásai. Vannak országok (pl. Anglia vagy a Dél-Afrikai Köztársaság), ahol bizonyos feltételekhez kötik az adatbázis használatát, vagy pl. csak adott munkakört betöltő személyek kereshetnek az adatbázisban (iskola-, óvodaigazgatók, gyermekvédelmi intézmények vezetői, stb.). Más államok, így Magyaroszág is, bárki számára elérhetővé és kereshetővé teszi a nyilvántartást, aki 18 éven aluli gyerek védelme érdekében jár el, és a gyerek hozzátartozója vagy nevelését, felügyeletét, gondozását látja el.
Mi a célja az ilyen nyilvántartásoknak?
Kutatási adatok bizonyítják, hogy magas az ismételt bűnelkövetés kockázata a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elkövetői közül azoknál, akik ún. pedofil késztetésből követik el a cselekményüket. A pedofília egy mentális betegség, ami a jelenleg elfogadott egészségügyi meghatározás szerint (DSM-5) azt jelenti, hogy a pedofil zavarral élő személyek nemi vágyat, szexuális izgalmat éreznek a pubertás kort be nem töltött gyermekek iránt. Az ilyen elkövetők jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyíthatóak, gyógyszeresen nem kezelhetőek hatékonyan, és szankciók (pl. börtönbüntetés) sem hoznak javulást a pedofil zavarban.
A nyilvántartásnak mindezek alapján az elsődleges célja, hogy azt segítse, hogy az ilyen elkövetők ne kerülhessenek gyermekek közelébe, ne vállalhassanak munkát gyermekintézményben, és fizikailag távol lehessen őket tartani azoktól a gyerekektől, akikre potenciális veszélyt jelentenek.
Magyarországon “pedofil nyilvántartásnak” hívja köznyelv ezt az adatbázist. Ez akkor helyes így?
Nem. Egyrészt pontatlan, mert jelenleg a pedofil zavar diagnosztikai eszközökkel nem állapítható meg kétséget kizáróan. Sok esetben csak az elkövető önkéntes nyilatkozata alapján kerül megállapításra.
Másrészt félrevezető, mert pedofilnak lenni nem alapoz meg bűncselekményt. A pedofília, mint mentális zavar megállapítása szenzitív adat, a jelenlegi jogszabályok szerint semmilyen adatbázisban nem nyilvántartható.
Harmadrészt hamis benyomást kelt a gyermekekkel szembeni szexuális cselekmények elkövetőiről. A pedofilia nem büntetendő, de a pedofil vágy miatt elkövetett szexuális cselekmények igen. A gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekményeket viszont nem csak pedofil zavarral élő személyek követik el. A gyerekkel szembeni erőszakot elkövetők mintegy harmada közeli családtag, 80 százaléka rokon, családi barát, közeli ismerős, akiknek esetében nem merül fel a pedofil zavar. A bűncselekmények során gyakran nyer megállapítást, hogy a gyereket azért bántalmazták, mert könnyen elérhető volt szexuális cselekményekre, nem pedig azért, mert az elkövető szexuális vágyat vagy nem izgalmat elsősorban vagy kizárólagosan gyermekek iránt érez.
Ezek a pontosítások nem a pedofilok miatt fontosak, hanem a gyerekek miatt, és azért, hogy a társadalmunk a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak cselekményeket a valóság alapján ítélje meg. Ez segítheti csak a hatékony megelőzést, felismerést, kezelést, és hogy a jelenleginél több esetben indulhasson eljárás az elkövetőkkel szemben.
Milyen kritika éri az ilyen nyilvántartásokat?
Vannak államok (pl. az USA-ban), ahol olyan nagy méretűvé duzzadt az adatbázis, hogy aránytalanul nehéz a használata. Erre válaszul jellemzően a nyilvántartás idejének korlátozottságát vezetik be (egyfajta elévülést az elkövetett cselekmény súlyához mérten).
Gyakori kritika, hogy méltánytalan, ha az eltérő súlyú bűncselekmények elkövetői mindenféle megkülönböztetés nélkül szerepelnek az adatbázisban. Például a 16 évesen elkövetett szexuális zaklatás cselekmény miatt nyilvántartott fiatal, aki teljesen jogkövető magatartást tanúsít a későbbiekben, és alappal feltehető, hogy nem fog újabb szexuális bűncselekményt elkövetni, ugyanabban az adatbázisban szerepel a visszaeső és a súlyos, minősített szexuális bűncselekmények elkövetőivel. Erre a kritikára válaszul leggyakrabban a nyilvántartott elkövetői kör “veszélyességi kategóriákba / fokozatokba” sorolása, és annak megfelelő regisztrációs elévülési idő bevezetése merül fel megoldásként. Magyarországon csak azok az elkövetők szerepelnek a nyilvántartásban, akik 18. életévük betöltése után követtek el gyerekkel szembeni szexuális bűncselekményt.
További kritika, hogy míg a nyilvántartás bevezetésének célja nem az elkövető további büntetése, hanem a prevenció (azaz az újabb bűnelkövetés megakadályozása), azokban az esetekben, amikor a nyilvántartás bárki számára hozzáférhető, mégis az elkövető egyfajta nyilvános megszégyenítését, további büntetését szolgálja, időnként önbíráskodásnak is teret adva, míg a prevenciós (bűnmegelőzési) célokat valójában nem váltja be.
Felmerül továbbá kritikaként az is, hogy amikor az állam bárki számára hozzáférhető nyilvános adatbázisként teszi közzé a szexuális elkövetők regiszterét, azzal tulajdonképpen az állampolgárok vállára teszi a gyerekek szexuális erőszaktól való védelmének felelősségét. Miközben az eszköz, amit ehhez ad, csak korlátozottan hatékony – az abúzus ügyek többségében nem indul eljárás, a potenciális elkövetők jó része nem jelenik meg a nyilvántartásban.
Vannak olyan kérdések, amelyek gyermekjogi szempontból relevánsak, de a jogszabályi rendelkezések nem egyértelműen mutatnak irányt. Ezért a Belügyminisztériumhoz fordultunk levelünkkel, és tájékoztatásukat kértük az alábbi kérdések megválaszolásában:
-hogyan tud jogszerűen egy gyermekvédelmi jelzőrendszeri tag hozzáférni a nyilvántartásban tárolt adatokhoz?
-mi lehet a közvetlen következménye annak, ha az adatok lekérdezésére jogosultak köre tudomást szerez arról, hogy egy nyilvántartásban szereplő személy vélt vagy valós veszélyt jelent egy vagy több érintett gyermekre nézve?
-ki jogosult azt megállapítani/ellenőrizni, hogy a megismert információt a megismerésre jogosult személy jogszerűen, az előírt célra hivatkozással, ill. a megfelelő személlyel/szervezettel osztotta-e meg?
-a nyilvántartásban szereplő elkövetők adatai változásának nyomonkövetéséért, a rendszerben történő folyamatos vagy rendszeres frissítéséért pontosan mely szerv felelős, milyen rendszerességgel frissítik ezeket az adatokat, van-e esetleg maguknak a nyilvántartásban szereplő elkövetőknek önkéntes változás bejelentési kötelezettsége?
-milyen rendszerességgel tudják frissíteni a nyilvántartásban a külföldi bíróságok által hozott ítéletekre vonatkozó adatokat?
– a nyilvántartásban szereplő bűncselekmények súlya szerint is disztingválva vannak-e az elkövetők a rendszerben?
– büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételtől számított legfeljebb 12 éves időtartamának mi az indokolása, milyen megfontolások alapulvételével történt ezen időtartam meghatározása?
2022. február 25-én kelt levelünket elektronikusan is, és postai úton is eljutattuk a Belügyminisztériumhoz, azonban eddig még nem érkezett válasz kérdéseinkre. (2022.03.16.)
