Ledolgozandó téli szünet, túlterhelt gyerekek

"Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer" - ezek a napok eleve beleesnek a téli szünetbe, tehát fel sem merülhetne, hogy a gyerekeknek iskolában kellene lenniük.
a gyerekeknek 17 darab tanítási napra mindössze két darab pihenőnap jut.

Hintalovon

2019.12.04.

Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója elmondja, mitől óriási hiba a gyerekeket is berendelni a két decemberi munkaszombaton az iskolába.

17 tanítási napra 2 pihenőnap?

Kis fejszámolással könnyedén kideríthető, hogy decemberben az egyékbént meglehetősen hosszú (tizenhat napos) téli szünetig

a gyerekeknek 17 darab tanítási napra mindössze két darab pihenőnap jut.

Két, egymást követő hétvégén is a szombatokon hivatalosan iskolába kell menniük, mert ilyenkor a szülőknek is munkaszombatja van. Nincs mese, a felnőtteknek és a gyerekeknek is le kell dolgozni előre a december 24-ét és a 27-ét.

Most tekintsünk el attól, hogy az advent időszakában egyébként ezeken a szombatokon a felnőttek mennyire hatékonyak vagy nem hatékonyak a munkahelyükön, és, hogy a megcsonkított hétvégéik miatt valószínűleg lóhalálában fognak beesni a karácsonyfa alá 24-én, és koncentráljunk csak a diákokra. Mert a gyerekekkel talán még nagyobb kitolás a szombati munkanap – hívja fel erre a figyelmet a WMN-en megjelent írásában Gyurkó Szilvia, gyerekjogász.

Ledolgozni a “hosszú hétvégéket”?

Véleményét a következőkkel támasztja alá. Először is a gyerekeknek most szombaton és a következőn olyan hosszú hétvégéket kell “ledolgozniuk”, amelyek eleve beleesnek a téli szünetbe, tehát hivatalosan ezeken a napokon fel sem merül, hogy iskolában kellene lenniük.

Másodszor – folytatja Gyurkó – azt nyilván senki nem gondolhatja, hogy egy hosszabb szünet kiváltja, ha három héten keresztül nem tud egy gyerek rendesen pihenni. Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így. Hétvégén sem lehet kialudni a hét közbeni alváshiányt.

Ezek nem vagy-vagy helyzetek. Egyaránt szükség van a hét közbeni, hétvégi pihenésre, és a hosszabb, egybefüggő szabadságokra.

A gyerekjogász kiemeli, tisztában van vele, hogy az iskolák elsősorban azért vannak nyitva a szóban forgó szombatokon, hogy legyen hova elhelyezni a gyereket, amíg a szülők az adventi készülődés, a bevásárlás, a sütés-főzés helyett güriznek a munkahelyen. Az is biztos, hogy sok iskolában lájtos szombatot tartanak, elviszik például a gyerekeket kirándulni, múzeumba, szabad foglalkozást tartanak, vannak igazgatók, akik központilag felmentést adnak a tanítás alól. De vannak iskolák, ahol ez nem megy, és bizony leadják rendesen a tanórákat, akár még dolgozatot is íratnak.

Túlterhelt gyerekek

Az alapból is túlterhelt gyerekekkel. “Mert valójában mindenki tudja, hogy öt napnál sokkal többet teljesítenek a gyerekek: vasárnap délután már általában házikat gyártanak, szombaton meg sokszor különórákon meg korrepetálásokon vannak (főleg a felvételi előtt állók)”.

A gyerekjogász azzal zárja írását, hogy mindennek fényében nagyon reméli, hogy jövőre már nem kell a gyerekeknek és a szülőknek ilyen kaotikus decemberrel szembesülniük.

Ugyan hogy lehet így tényleg lelassulni, megélni az adventi időszakot, és családként jól ráfordulni a karácsonyra? (…) A munka (sokszor) csak látszólagos, az iskola nem gyerekmegőrző, és a szülőknek is joguk van a pihenéshez.

forrás: hvg.hu

További tartalmak a témában

Amit a Gyerekjogi Követek elmondtak a találkozón, azt több ezer gyerek állítja – a tényekre az EMMI képviselői is összefoglalták a Követeknek eddigi, a gyerekjogok érvényesítése érdekében tett lépéseiket.
Az iskolai gyerekjogoknak sokféle szintje lehet: vannak tanulói és diákjogok, vannak a házirendben rögzített szabályok, és vannak olyan alapvető jogok, melyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye ír elő. Hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban?
Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon? Ki tudhatná ezt jobban, mint maguk a gyerekek. Az ő véleményükre kíváncsi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. Az online kérdőívet 2019. március végéig tölthetik ki a fiatalok, és csatlakozhatnak a kampányhoz is.
Dr. Fabiny Tamás szerint zéró toleranciát kell hirdetni a szexuális visszaélések kapcsán: ha szükséges, meg kell tenni az előírt egyházjogi lépéseket, nagy intenzitással kell odafigyelni az áldozatok hangjára és lelkigondozói segítséget kell nyújtani számukra.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Hézagok és a falak a gyermekvédelemben és az iskolákban

Hézagok és falak: – a gyermekvédelemben és az iskolában

Töltsd le  a Hézagok és falak című, szakmai lektorálásunkkal készült kiadványt, melynek szerzője 10 év nevelőszülői és napközis nevelői tapasztalait és történeit osztja meg!

Amit felelős felnőttként a groomingról tudni érdemes

Ha kíváncsi vagy mit is jelent a grooming, akkor válassz az alábbi  adományösszegek közül és töltsd le az erről szóló kiadványunkat!

Tanárként a digitális osztályteremben

Összeállítottunk egy segítő anyagot a tanároknak, melyben az aktuális helyzettől a digitális gyerekeken át a konkrét praktikákig, technikákig, valamint a magunkról való gondoskodásig számos, hasznos információt gyűjtöttek össze.  Válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd összefoglalónkat!

Cikkajánló

×
×

Cart