Leszúrta apját a 13 éves lány, kitálalt a tanárával szexelő diák, kukákat gyújtottak fel kamaszok. A 18 éven aluliak legtöbbször bűncselekményekhez kapcsolódóan jelennek meg a hagyományos médiában. Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programvezetője nem véletlenül fejtegeti a valós gyerekrészvétel témát.
Valós gyerekrészvétel?
A médiában a gyerekek gyakran válnak a szenzáció – keltés vagy anyagi, politikai érdekek eszközeivé. Ez nem a témán múlik, hanem a feldolgozás célján és módján. Nyilvánvaló különbség van aközött, ha egy cikk az oktatási reformokért tüntető diákok véleményét mutatja be, a kattintásokat hivatott vonzani vagy egy szerkesztői narratívát támaszt alá. Mégis, mintha kevésbé lennénk kíváncsiak arra, hogy mit gondolnak a gyerekek. Erre enged következtetni legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy mennyire szolgálja a média, hogy a gyerekeket jobban megértsük. Mennyit tudunk arról például, hogyan gondolkodnak a szöveges értékelések eltörléséről, a környezetvédelemről, hogy mennyire érzik biztonságban magukat a fesztiválokon? A tudósítások ritkán célozzák a gyerekek véleményének bemutatását, de hiányzik az is, hogy kellően megerősítsük őket, támogassuk abban, hogy merjenek és biztonságosan tudjanak kiállni a véleményük mellett.
Évekkel ezelőtt azt találták hazai kutatók, hogy négyszer nagyobb a médiareprezentációja a bűnesetekkel kapcsolatba került gyerekeknek, mint bármilyen más gyerekcsoportnak.
A gyerekeket hírfogyasztóként sem vesszük komolyan. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss kutatásának előzetes adatai szerint 5-ből 4 gyerek rendszeresen tájékozódik, de a felük sok mindent nem ért meg ennek során. Külföldön számos népszerű műsor létezik, amely érthető módon mutatja be a hét fontos eseményeit gyerekek számára, gyerekszerkesztők részvételével. Hazánkban a híradások inkább a felnőtteket szólítják meg.
Influencerek, vloggerek
Vegyük észre, hogy ezalatt a fiatalok a média megkerülhetetlen tényezői lettek. Az influencerek, vloggerek véleményére tízezrek kíváncsiak, legyen szó az első szakításról vagy a szelektív hulladékgyűjtésről. Véleményük aranyat ér, szó szerint, hiszen értéke van a befolyásuknak.
Izgalmas színt hozna az újságírásba, ha a média munkatársai több kortárs szerkesztőt, szerzőt alkalmaznának, nem csak gyereknapon. A gyerekekről gondolkodni csakis a gyerekekkel érdemes. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját például 6 középiskolás önkéntes segíti. A gyermekjogi követek célja, hogy a gyerekek véleményére jobban odafigyeljenek a felnőttek.
A gyerekeknek joguk van az információhoz és az őket érintő kérdésekben való részvételhez. Ideje lenne tehát túllépni a gyerekek elkövetőként, áldozatként vagy rebellisként való bemutatásán és a tanulmányi vagy sportsikerekhez kapcsolódó megjelenések mellett nagyobb helyet kell adni a gyerekek véleményének is. Így lesz hiteles, hogy fontosak számunkra a gyerekek.
(A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a magyarországi gyerekekért dolgozik, a gyerekek legfőbb érdekét képviseli.)
forrás: Kisalföld
