A háború beszédtéma a gyerekek között is- főleg az iskolában. A legjobb, ha a gyerekek otthon, családi környezetben hallanak először a háborúról, de sajnos a mostani helyzet távol áll az ideálistól. Mivel segíthet az iskola ebben a helyzetben?
A háború beszédtéma a gyerekek között is- főleg az iskolában. A legjobb, ha a gyerekek otthon, családi környezetben hallanak először a háborúról. Ideális esetben erre van idő, van odafigyelés, és közben a szülő is össze tudta szedni ezzel kapcsolatos gondolatait. De ma, ami körülvesz mindannyiunkat, az nagyon távol áll az ideálistól. Miközben a felnőttek igyekeznek követni az eseményeket, folytatni a mindennapi életüket, segíteni, ahol tudnak, a gyerekek is folytatják mindennapjaikat. Járnak iskolába, ahol a szünetekben, a buszon hazafelé, de az órákon is téma a háború. Nem csak beszélgetnek, telefonon mutatnak egymásnak képeket, videókat a háborúról, sokszor náluk sokkal kisebbeknek is. Lett tehát egy újabb helyzet, amivel az iskoláknak is fontos valamit kezdeniük.
Legyen egy közös megállapodás, a tanárok hogyan reagálnak ezekre a helyzetre, ne legyenek ezzel magukra hagyva.
Mikor kezdeményezzek beszélgetést az iskolában?
Ha őket közvetlenül érinti a megváltozott helyzet, pl: menekült gyerek érkezik az osztályba, az iskola adománygyűjtést szervez, vagy vannak olyan családok, akik menekülteket fogadnak be.Kisebbeknél, ha látható és hallható a szünetekben, ha megjelenik a téma a játékaikban, rajzaikban, online tevékenységeikben, akkor igen. Nagyobbaknál a külön beszélgetés akkor is ajánlott, ha ők maguk nem hozzák fel a témát. Ők már szinte minden olyan információt elérnek, amit a felnőttek, ugyanolyan intenzitással, nem csak a szülői szűrőn keresztül.
Hogyan beszéljek?
Röviden, tényszerűen, a korosztálynak megfelelően. Inkább ők beszéljenek, a tanár a kérdéseivel irányítson. Csak az beszéljen, aki akar. Eltérő az érzelmi bevonódásuk is. Valakit nagyon foglalkoztat ez a téma, más örülne, ha nem erről beszélgetnétek. A gyerekek nagyon különböző információkat hozhatnak otthonról, vagy néznek maguk is online. Ha kérdéseik vannak, ne hagyjuk őket válaszok nélkül. A beszélgetés önmagában is szorongáscsökkentő. A gyerekek elfogadó légkörben annyit kérdezek, amennyit elbírnak. A tehetetlenség nehéz a gyerekeknek is, beszélgessünk arról, mit lehet tenni azért hogy segítsünk a menekülteken. Ne magyarázzuk túl feleslegesen a helyzetet (sok részlettel), de ne is bagatelizáljuk.
Ahány gyerek, annyiféle igény és szükséglet. Közös szükséglet, a megnyugtatás, az őszinte beszélgetés.
