Az oktatás, a munkalehetőségek és az éghajlatváltozás – legalábbis az ENSZ gyerekjogi jelentése szerint, amelyet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített nekik.

A közel 5300 gyerek megkérdezése után arról is valós képünk lehet, milyen ma gyereknek lenni Magyarországon.

10 gyerekből 9-nek nem öröm a tanulás

A gyerekek számára a jó minőségű oktatás a legfontosabb. A gyerekek 30%-a látja hasznosnak, amit tanul, elsősorban ennek alapján ítélik meg iskolájukat. A felmérés igazolta, hogy a jó iskolákban nagyobb a tanulási kedv, mégis, 10 gyerekből 9-nek nem öröm a tanulás. A gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban.

Az oktatás után a második legfontosabb dolognak tartják, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. A felmérés alátámasztotta, hogy a gyerekek részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, hogy mennyire érzik úgy, hogy elfogadják őket. A gyerekek fontos szerepet tulajdonítanak a környezetvédelmi intézkedéseknek. A klímaváltozással szembeni fellépés a harmadik legfontosabb kérésük az állam felé, és egyúttal ez a gyerekek második legfőbb aggodalma a jövőt illetően. A gyerekek több elfogadást és egyenlő bánásmódot is szeretnének. Az érzelmi biztonság, az emberi tényezők sokkal hangsúlyosabbak számukra, mint a fizikai biztonság. Az iskolát szerintük az elfogadó légkör és a támogató felnőttek tennék elsősorban biztonságosabbá. Nem a biztonságtechnika vagy a fizikai környezet – ahogy az orvosi ellátásban is jobban számít nekik a szakemberek viselkedése és bánásmódja, mint a kórházak állapota.

Elfogadás, odafigyelés

Az egyenlő esélyeknél is az elfogadást, odafigyelést hangsúlyozzák az anyagi lehetőségekkel szemben.

Az eredmények felhívják a figyelmet arra a felelősségre, hogy milyen információkkal segítjük a gyerekeket. Többségük, 10-ből 8 gyerek hallott a kötelességekről, de a jogaikról csak feleannyian. A gyerekek jelentős részével nem beszélnek arról, mit tegyenek, ha bántják őket (iskolában 60%, otthon 40%-ukkal nem esik szó erről). Tabu a drog (40%) és a szexualitás (50–60%) is.

Nagyban meghatározza egy gyerek helyzetét és véleményét, hogy ki ő és milyen háttérből jön. A fiúk inkább érzik úgy, hogy figyelembe veszik a véleményüket, különösen a közélet terén. A lányokkal többet beszélnek a szexualitásról, drogokról és alkoholról. A szakiskolások, szakközépiskolások között gyakoribb az iskolai bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, kevésbé férnek hozzá a szabadidős tevékenységekhez.

A diáktüntetésekről, a menekültekről pozitívabban gondolkodnak a fővárosi gyerekek, mint a falusiak, míg a falvakban a biztonságérzetük és a közügyekbe való beleszólásuk magasabb.

forrás: Apa magazin