Egy válás során gyakran felmerülő kérdés a kapcsolattartás – milyen jogai vannak a gyereknek, és a szüleinek, illetve ezek hogyan érvényesülhetnek a gyakorlatban?
Kapcsolattartás
Az Alapítvány Gyermekjogi Központját leggyakrabban válás, kapcsolattartás, gyermekbántalmazás és oktatási konfliktusok ügyben keresik fel. A kapcsolattartási ügyekben továbbá gyakran felmerül kérdésként, hogy a gyermekétől különélő szülőnek milyen jogai vannak, amelyeket továbbra is közösen gyakorolhat a szülői felügyeletet gyakorló szülővel. Ezen ügyek jó részében kevés információ áll rendelkezésünkre, illetve több esetben hatósági eljárások hiányában még nem születtek hivatalos dokumentumok, ezért az alábbi általános tájékoztatót nyújtjuk a minket felkeresőszemélynek.
Általános tájékoztató kapcsolattartási ügyben
Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük.
A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg
A kapcsolattartás minden esetben a gyerek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk). Joga van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joga van, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. Amennyiben a gyermek számára nem biztonságos, veszélyeztető a kapcsolattartás formája, akkor nem kell és nem is lehet a kapcsolattartásra kényszeríteni (se fizikai erőszakkal, se érzelmi ráhatással), hiszen a kapcsolattartás minden esetben a gyermek joga. A gyermekkel együtt élő szülőnek támogatnia kell, hogy a gyermek kapcsolatot tarthasson a különélő szülővel, azonban ez a támogatás nem kerülhet versengő helyzetbe azzal a szülői kötelezettséggel, hogy ami a gyermeket veszélyeztető helyzetek megelőzésére és a gyermek erőszaktól való védelmére vonatkozik. A kapcsolattartásnak nem csak fizikai formái vannak, hanem olyan alternatívák is rendelkezésre állnak, mint pl.: telefon, skype, stb.
Minden gyermeket megillet az erőszakmentes gyermekkorhoz való jog
Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben, az 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6.§ (5) alapján. A jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget érzelmi, verbális és fizikai erőszak között -minden esetben érvényesülnie kell a gyerekek védelme alapelvének.Amennyiben felmerült a gyermekbántalmazás gyanúja, a védelem kötelezettsége elsősorban a szülőjé, másodsorban pedig a gyermekvédelmi rendszeré.
A védelem kötelezettsége számos formában érvényesülhet -attól függően, hogy milyen típusú erőszakról van szó:
- az erőszakot alkalmazó szülő tájékoztatása, figyelemfelhívás
- a pozitív (erőszakmentes) gyermeknevelési technikák megismertetése, elsajátítása
- érzékenyítés az erőszak gyerekekre gyakorolt hatásáról
- támogatás az erőszakot alkalmazó szülőnek a saját szülői szerepben való megerősödés (és ezzel párhuzamosan az erőszakmentes gyermeknevelés) érdekében
- a bántalmazó, veszélyeztető helyzetek megszüntetése.
A fenti védő-óvó intézkedések egy része a szülők által is kezdeményezhető és igénybe vehető, más részük a gyermekvédelmi alapellátás (gyermekjóléti szolgálatok) kompetenciájába tartozik; és mindegyik alkalmazható és elrendelhető hatósági vagy gyermekvédelmi intézkedés keretében.
A gyermekeket megilleti a véleménynyilvánítás és a saját ügyben való részvétel joga
A 2013. V. törvény 4:148. § rendelkezik a gyerek döntésekbe való bevonásáról, amelynek értelmében a szülőknek a gyermek véleményét -korára, érettségére tekintettel -megfelelősúllyal figyelembe kell venniük. Az ilyen típusú konfliktus helyzetekben a felnőtt nehézségek kerülhetnek előtérbe, de fontos lenne, hogy minden esetben a gyerek véleményét is meghallják a felnőttek.
A közösen gyakorolt szülői jogok
A 2013. évi V. törvény ( továbbiakban: Ptk. ) 4:173-174. § rendelkezik arról, hogy aszülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében -egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva -együtt kell működniük.A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélőszülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia. Ennek fényében a külön élő szülő joga, hogy információt kérjen és kapjon gyermeke jóllétéről, lakhelyéről és tanulmányairól. A Ptk. rendelkezései értelmében (4:175.§) a különélő szülők a gyermek sorsát érintőlényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.Ha a különélő szülők egyes, a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
A jogi eljárások gyermekjogi kockázatai
- a különélő szülővel való kapcsolat tartós akadályozottsága és megszűnése, ami a gyerek számára alapvető veszteség•erőszak-veszélyeztetés a kapcsolattartásokhoz kapcsolódóan
- szülők közötti konfliktus elmélyülése, a szülők közötti kommunikáció megszűnése, akadályozottsága
- elhúzódó jogi eljárások, függő jogi helyzet kialakulása, szakértői vizsgálatok (a gyerek bevonódása a felnőttek közötti konfliktusba)
Ártalomcsökkentés/ kárenyhítés
- kapcsolattartás körüli problémák megbeszélése a szülők között
- semleges támogató személy bevonásával (nem hivatalos / jogi eljárásban)
- szülők érzékenyítése a gyerek jogai, érdekei és szükségletei iránt
- szülők közötti kommunikáció helyreállítása-tájékoztatás a gyermekekkel szembeni erőszakról
Megelőzés
- ne induljon újabb eljárás-jogon kívüli megoldások keresése
- tájékoztatás a lehetséges megoldásokról-szülők közötti kommunikáció helyreállítása
Eljárás
- kapcsolattartás újraszabályozása (mindkét szülőrészéről)
- kapcsolattartás pótlása/végrehajtása / bírságolás iránti kérelem (külön élő szülő részéről)
- kiskorú veszélyeztetése kapcsolattartás akadályozása miatt (külön élőn szülő részéről)
- védelembe vétel kezdeményezése a gyerek veszélyeztetettségére hivatkozással (mindkét szülő + gyermekjóléti szolgálat / gyámhivatal részéről)
Kezelés
- speciális mediáció/egyezség-szülő coaching-gyerek támogatása / véleménye meghallgatása
- erőszakmentes tér létrehozása a kapcsolattartások körül
Hiába van számos jogi eljárási lehetőség, azok jó része önmagában veszélyeztető lehet a gyerekek számára, ezért a megelőzés-kezelés-ártalomcsökkentés dimenzióját ajánljuk elsődlegesen. Mivel a konfliktus nem az eljárásokon keresztül oldható meg, így mi a bírósági közvetítés intézményét ajánljuk, amennyiben nem került sor eddig igénybevételére, amely a megelőzés eszközeként szolgálna.
