Miért tilos a verés? – Beszéljünk a fenyítés káros hatásairól
Miért tilos a verés? – Beszéljünk a fenyítés káros hatásairól
Miért ártalmas a pofon, a fenékre csapás vagy a tasli ? Milyen más nevelési technikákat tudunk alkalmazni helyette? Segítünk!
Leírás
A gyerekek testi fenyítésének tilalma című kiadvány a gyerekverésről szól.
Arról, hogy megütni, pofon vágni, a fülét meghúzni, a haját megrángatni, meglökni, sarokba térdepeltetni vagy bármilyen más módon erőszakot alkalmazni a gyerekkel szemben nemcsak törvénybe ütközik, de ártalmas is. Nemcsak a gyereknek káros, de a szülőnek és a szülő–gyerek kapcsolatnak is.
2005 óta várjuk, hogy legyen egy olyan magyar nyelvű kiadvány, ami a gyerekveréssel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre, dilemmákra és tévhitekre megpróbál választ adni. 2005-ben – ennek a kis füzetnek a megjelenésekor már 13 éve – lépett hatályba az a jogszabály változtatás, ami a gyerekek testi fenyítését megtiltotta. Az előterjesztő miniszter így érvelt az akkori parlament előtt: nem azért van szükség erre a rendelkezésre, hogy a szülőket hosszú tömött sorban börtönbe küldjünk azért, mert megütik a gyereküket, hanem hogy a pozitív gyereknevelési technikák elterjedjenek Magyarországon.
Ahhoz azonban, hogy a szülők a pofon, a fenékre csapás vagy a tasli helyett más eszközöket válasszanak, ha fegyelmezni akarják a gyereküket, elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy miért nem ártalmatlanok ezek a fenyítési módok. Csak akkor lehet új eszközöket, pozitív gyereknevelési technikákat választani, ha szembenézünk azokkal a mondatokkal, hogy „engem is vertek, mégis rendes ember lettem”, „gyerekkoromban megütöttek, és nem ártott nekem”, „elkényeztetjük a gyerekeket”, „mi lesz, ha a szülőktől ezt az eszközt is elvesszük” stb.
Ezek fontos, generációról generációra öröklődő mondatok, amikre most ez a kiadvány megpróbál olyan válaszokat adni, amelyek segíthetik a szülőket abban, hogy változtassanak a saját gyereknevelési technikáikon.
Köszönjük a kiadvány magyar nyelvű megjelenéséhez nyújtott segítséget Stánicz Péter fordítónak, Kelemen Judit nyelvi lektornak, Fodor Bernadett szerkesztőnek, Skaliczki Orsolya olvasószerkesztőnek és Sánta Dániel tördelőnek.