Tudástár – Óvodai, iskolai ügyek
Életünk első évei meghatározóak
Te emlékszel még, mi volt az óvodai jeled? És hogy ki volt az első osztályfőnököd? Az első barátaid nevét akár évtizedek múltán is biztosan fel tudod sorolni. Mert a család a legfontosabb, de a gyerek első kortárs közösségei, az óvoda, és az iskola szintén komoly hatást gyakorolnak. Szakmai anyagaink szülőket és szakembereket egyaránt segítenek abban, hogy az óvodába és iskolába járás ne csak kötelező legyen, de jó is.
Segítségre van szükséged? Nézz körül letölthető szakmai anyagaink között!
8 kérdés, amit érdemes tudnod az iskolai bántalmazásról – plakát
Összeszedtük a 8 legfontosabb kérdést az iskolai bántalmazással kapcsolatban. Mit jelent a bullying? Hogyan ismerhető fel? Kihez érdemes segítségért fordulni? Válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le pdf-ben a válaszainkat!
Vigyázz magadra! – Miért és hogyan vonjuk be a gyerekeket az erőszak elleni védelembe?
Szeretnénk, hogy a gyerekek szólnának, ha bántják őket vagy másokat, lépjenek fel az erőszak ellen. De hogyan érjük ezt el? Ha kíváncsi vagy válaszainkra, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le kiadványunkat!
Tanárként a digitális osztályteremben
Összeállítottunk egy segítő anyagot a tanároknak, melyben az aktuális helyzettől a digitális gyerekeken át a konkrét praktikákig, technikákig, valamint a magunkról való gondoskodásig számos, hasznos információt gyűjtöttek össze. Válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd összefoglalónkat!
Többet szeretnél tudni? Jelentkezz még ma képzéseinkre!
Kíváncsi vagy a gyakorlati példákra is? Lapozz bele a témáról szóló esettanulmányainkba!
Olvasd el a hozzánk beérkező, leggyakoribb kérdéseket is a témában!
Ihat-e/ehet-e órán a gyerek? Kimehet-e a mosdóba?
Minden 18 éven aluli ember gyereknek számít, ezért különleges jogok illetik meg. Ezek a jogok mindenhol érvényesek: otthon, a játszótéren, az utcán és persze az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban is. Az iskolai gyermekjogoknak sokféle szintje lehet: vannak tanulói és diákjogok, vannak a házirendben rögzített szabályok, és vannak olyan alapvető jogok, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye ír elő. Egy gyereknek joga van így például:
- Vécére menni, ha szüksége van rá. Inni, ha szomjas. Ha szükségét érzi, átmozgatni a tagjait.
- Megtanulni, hogyan gondoskodhat a saját alapvető szükségleteiről.
- Játékok és gyakorlatok segítségével megismerni és kimutatni az érzéseit.
- Felfedezni a körülöttünk lévő világot. Próbálkozni, gyakorolni, tévedni, hibázni. A saját tempójában tanulni.
- Teljesen megérteni a tananyagot, mielőtt számonkérik rajta.
- Véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben oly módon, hogy azt a felnőttek figyelembe is vegyék.
- Ha téved vagy hibázik, ne ítélkezzenek felette, és ne szégyenítsék meg. Ne ítélkezzenek felette azért, mert más, mint a többiek.
- Ne büntessék, és ne alkalmazzanak vele szemben erőszakot. Fegyelmezéssel, önszabályozással és pozitív megerősítésekkel tartsák be a szabályokat.
- Ne hasonlítsák össze, és ne versenyeztessék a többiekkel. Úgy tekintsenek rá, mint egy önálló lényre, akinek saját véleménye, jellemzői, tehetsége van.
- Az ő legfőbb érdeke érvényesüljön minden őt érintő döntésben.
Milyen jogszabályok vonatkoznak az oktatási intézményekre?
Az oktatási intézményekre az alábbi jogszabályok vonatkoznak:a) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
b) 15/2015. (III.13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről
c) 121/2013. (IV.26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról
d) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
e) 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
f) 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
g) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
Nem állami oktatási intézménybe jár a gyerekem. Eltérő szabályok vonatkoznak rá?
Függetlenül attól, hogy ki a fenntartója az iskolának, az iskola közösségének (diákoknak, tanároknak, személyzetnek) a védelmét és jogait garantálnia kell. Az alapítványi, illetve egyházi fenntartású intézményekre is vonatkoznak az alapvető jogszabályok:
1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 21. §, 22. §, 23. §, 83. §, 84. §, 85. §
2) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet (R.) 157. §, 158. §, 159. §
3) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet
Az iskolaérettséggel kapcsolatban kétségeim vannak. Hova fordulhatok, ha a 6 éves gyerekemet iskolaérettnek nyilvánítják?
Az iskolaérettség kérdését a 2011. évi CXC. törvény 45. §-a szabályozza. Eszerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, tankötelessé válik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyerek további 1 nevelési évig óvodai nevelésben maradhat. A szülő a kérelmét az iskolakezdés évében január 15-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Abban az esetben, ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására kitűzött határidő előtt (jan.15.) javasolja a gyerek további 1 nevelési évig óvodában történő részvételét, akkor külön szülői kérelem benyújtására nincs szükség a felmentést engedélyező szervhez. Ez a szerv az Oktatási Hivatal.
Hol érhetem el az iskola házirendjét?
A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ és a házirend nyilvános, ezeket az oktatási intézmény honlapján elérhetővé kell tenni. Nemcsak online, hanem az oktatási intézményben is mindenki számára elérhető helyen biztosítani kell a megismerhetőségét (ez lehet a könyvtár vagy az igazgatói iroda is).
Már fordultam az iskolához, de nem veszik komolyan a problémát. Mit tegyek?
Minden esetben az iskola házirendje, valamint szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a szülőket megillető panasztételi jogról. A szülő joga, hogy a gyerekét érő bármilyen sérelem esetén panasszal, kérdéssel, kérelemmel forduljon az intézmény különböző szereplőihez (ideértve az intézményvezetőt is, a sérelem orvoslásának érdekében). Tapasztalatunk alapján kizárólag a jog adta eszközökkel nem lehet megoldást találni az ilyen típusú ügyekben. Az azonban fontos, hogy az intézményekre irányadó szabályok érvényesüljenek. Minden esetben azt javasoljuk, hogy a szülők fogjanak össze annak érdekében, hogy az adott eset ne „egy gyerek ügye” legyen. Azt javasoljuk, hogy a jelzésnek, illetve a panasznak legyen írásos nyoma is.
A gyerekemet online zaklatja az osztálytársa. Kihez fordulhatok?
Az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog, amely alapján – többek között – tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása. A 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény, Kntv.) kimondja a zéró toleranciát a gyerekekkel szembeni erőszakkal szemben, azonban az oktatási intézmények esetén a törvény rendelkezéseit konkrét formában a házirend és az szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) tartalmazza – az esetleges egyedi, egyéni szükségleteknek, szabályozási elvárásoknak megfelelően. A netes zaklatás soha nem csak a zaklatóról és az áldozatáról szól. Mindig érintettek azok is, akik megfigyelőként, kívülállóként látják, olvassák, ami történik, és tanúi az erőszaknak.
A megfigyelők szerepe elképesztően fontos, mert hozzáállásukkal és reakciójukkal befolyásolni tudják az erőszak súlyosságát. Ha csendben maradnak, ha semmit nem csinálnak, annak ugyanúgy következménye van, mintha kiállnak az áldozat mellett, vagy ha lájkolják a bántó kommentet. Ez a hatás pedig észrevétlenül, de magára a megfigyelőre is visszahat. Tudjuk, hogy ha egy kortárs közösségen belül fordul elő bántalmazás, az mindig az egész közösséget érinti. Ha online térben történik a bántalmazás osztálytársak között, az iskola nem hunyhat szemet, és egy ilyen problémánál fontos látni, hogy az az egész közösséget érinti. A kialakult helyzet csak egységként kezelve, valamennyi érintett bevonásával rendeződhet mindenki számára megnyugtató módon – és erre az SZMSZ, a házirend és a Kntv. is lehetőséget ad (egyeztető eljárás címén).
Nem a feljelentés megtétele és büntető eljárás indulása fogja előrevinni az ügyet, a jog ezekben a helyzetekben legtöbbször alkalmatlan a változás elősegítésére – megjegyezve, hogy a büntethetőségi korhatár jelen esetben 14 év. A 2017-ben elfogadott Digitális Jólét Program és a Digitális Oktatás Stratégia sem kriminalizálni akarja az internetes zaklatást, hanem megelőzni és hatékonyan kezelni: előadásokkal és őszinte beszélgetésekkel a gyerekekkel.
Hogyan lehet „kitenni” egy gyereket egy osztályból?
Sajnos előfordul, hogy egy osztályban egy diák helyzete valamilyen oknál fogva tarthatatlanná válik, és egyre nagyobb lesz a nyomás általában a többi gyerek szülője részéről, hogy az adott diák menjen egy másik osztályba vagy egy másik iskolába. Fontos tudni, hogy annak eldöntése, hogy az adott gyerek melyik iskolába jár, nem az iskolatársak szüleinek kompetenciája. Egy szülő az iskolában működő szülői fórumon jelezheti a véleményét, amit az intézmény a saját belső szervezeti és működési szabályzatának megfelelően vizsgál meg. A jogszabály elsősorban a gyerek egyéni szükségleteiből indul ki, tehát sok függ az adott iskola jellegétől (integráló intézményről van-e szó), pedagógiai programjától és attól, hogy az érintett gyerekkel szemben indult-e fegyelmi eljárás, stb. Adott oktatási intézményből a gyerek eltanácsolása mindig a legsúlyosabb jogkövetkezmény, amit az intézményvezető hozhat meg saját jogkörében, azonban ezt mindig eljárás vagy tényszerű bizonyítás előzi meg. Ezt a döntést pedig az érintett gyerek szülője megtámadhatja a fenntartónál.
Hogyan tudunk megoldani egy évek óta elhúzódó bántalmazást, ami csak néhány gyereket érint?
A Köznevelési törvény (Kntv.) előírásai szerint a gyerekek védelmének, biztonságának és felügyeletének folyamatos szavatolása az iskola feladata. (Kntv. 4. § 10. pont szerint: a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt)
Az évek óta jelen lévő, elhúzódó konfliktus mielőbbi rendezése tevőleges, aktív magatartást kíván az intézménytől, amihez javasolt intézményen kívüli olyan támogató szolgáltatások bevonása, mint a közvetítő, mediátor. Ha egy kortárs közösségen belül fordul elő bántalmazás, az mindig az egész közösséget érinti, akkor is, ha látszólag csak néhány gyereket érint. A kialakult helyzet csak egységként kezelve, valamennyi érintett bevonásával rendeződhet mindenki számára megnyugtató módon – és erre a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a Kntv. is lehetőséget ad (egyeztető eljárás címén).
Ki felelős azért, ami a gyerekekkel történik az iskolában?
A Köznevelési törvény (Nkt.) előírásai szerint a gyerekek védelmének, biztonságának és felügyeletének folyamatos szavatolása az iskola feladata. (Nkt. 4. § 10. pont szerint: a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt)
És a tanárok jogaival mi van?
A gyermekjogok nem jogosultságok, hanem gyermeki szükségletek, gyakorlásuk felelősséggel jár, és nem okozhat másoknak hátrányt vagy sérelmet. Mindemellett az iskola kötelezettségekkel is jár. A jogok ismerete nem jelenti azt, hogy nem kellenek a gyerekeknek támpontok, keretek, amelyek segítenék őket a boldogulásban. A gyerekeknek joguk van részt venni az oktatásban, ám ott figyelniük kell, elsajátítani a tananyagot, és be kell számolniuk a tudásukról. Ha a gyerekek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik vannak, akkor gyakran alaptalanul és tévesen hivatkoznak egy-egy esetben arra, hogy itt gyermekjogi jogsértésről van szó. (Klasszikus példánk erre, amikor a gyerekek azt gondolják, hogy az osztályterem összetakarítása vagy kivinni a szemetet gyerekmunkának számít. Nem az.)
Ennek a helyzetnek a feloldására a legjobb eszköz a gyerekekben tudatosítani a saját jogaikat és az azokkal kapcsolatos felelősségüket. Ha egy pedagógus úgy érzi, hogy a gyerekek megsértik a jogait, például azzal, ahogyan beszélnek vele, akkor ezt fontos nyíltan visszajelezni és erről beszélni. Azzal is példát mutatunk a gyerekeknek, ha nem engedjük, hogy egy szóbeli bántalmazás vagy sértő megnyilvánulás reakció nélkül maradjon (ahogy az is fontos, hogy ne erővel reagáljunk, hanem segítsük a gyerekeket abban, hogy értsék, mit és miért nem lehet megtenni). Számítanak a szavaid. Ha megerősítő mondatokra lenne szükséged, nézd meg gyűjteményünket itt.
Kiemelt kutatási projektünk óvoda, iskola és a gyerekjogok témakörben
Nem csak magunkat, őket is ajánljuk!
Adományozás
Mi mindennap azért dolgozunk, hogy jobb hely legyen ma Magyarország a gyerekek számára. De ehhez most rád is szükségünk van.
Így tudsz támogatni bennünket:
- Állíts be egyszeri vagy havi támogatást honlapunkon keresztül vagy utald el adományod a 11600006-00000000-77668686 (ERSTE BANK) számlánkra!
- Hívd 13620-as adományvonalunkat, melynek hívásával 500 forinttal támogathatsz bennünket!
- Nézz körül adományboltunkban és adományért cserébe töltsd le szakmai anyagainkat!
- Használd online adományképeslap küldő felületünket!
Köszönjük!